Általános

Cím

Teherszállítás

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1983-as fotóján a Balaton Fűszért raktárának udvara látható targoncával, kisteherautóval és kamionnal.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Sármelléki lapos bronzlemezből hajlított-kalapált díszített karkötő (Kr. u. XI. század) - I.

Leírás

„A gyűrűk, nyakláncok és fülbevalók mellett az ember karperecekkel is ékítette magát. Leginkább persze nők, de a férfiak is hordták, sokszor rangjelző funkciója is volt. A Balatoni Múzeum jóvoltából most egy 11. századi bronz karperecet tanulmányozhatunk 3D-ben, amit Sármelléken fordított ki a földből a régészek ásója 1957-ben. A két falu, Csütörtökhely és Hégenföld összeépüléséből létrejövő települést 1474-ben említik először Sármellék néven. A vidék nagy régészeti központja a szomszédos Zalavár és Fenékpuszta volt, de Sármelléken is leletmentő ásatásokat tartottak a 1951-52-ben felépülő repülőtér miatt kibővített vasútállomás területén. Ahol a kora-Árpád kori település temetőjében kutattak a régészek. A ezres években keletkezett sírok leletanyaga között van ez a bronzból kalapált karperec is. Átmérője 6,4 centiméter, tehát valószínűleg egy nő karját ékíthette, de erre utalhat pontkörös díszítése is. Készítője nem sok figyelmet fordított a részletekre, valószínűleg nem egy különleges darabról van szó. Ebből és alapanyagából arra is következtethetünk, hogy nem a település legelőkelőbb asszonyával együtt temették el. A karperec viselése a fémmegmunkálás megjelenéséhez kötődik. A bőr vagy textil alapanyagú karkötők persze korábban is voltak. A karperec már a Bibliában is előfordul, elsősorban nők által viselt ékszerként, de például Sámuel könyvében a királyi méltóság jeleként is emlegetik. A csuklón, vagy felsőkaron hordott fém karikák, hajlított lemezek végig kísérik az ókori embert. Egyiptomban és az Ókori Keleten általánosan hordták, de a görögöknél például csak nők viselték. Rómában férfiak, katonák is hordták császári kitüntetésként a jobb karon (armilla). A népvándorlás népei is ismerték, de a Római Birodalom bukása után felemelkedő frankoknál is elterjedt volt jutalomként, vagy a barátság jeleként. Női ékszerként európai reneszánszát a barokk korban éli, amikor női divat lett a fedetlen kar. Ami, valljuk be, fontos szempont viselésével kapcsolatosan. Ezért is lehet az, hogy a természeti, avagy primitív népeknél, különösen a melegebb éghajlaton, soha sem ment ki a divatból. Varázstalanított korunkban a tisztán ékszer funkció mellett sokan hordják élethosszító vagy betegségektől óvó célzattal. Ilyenkor az alapanyag, a forma és a mintázat mellett többek között a mágnesességnek is szerepe lehet. Az a sármelléki nő, akivel együtt ez a MaNDA 3D-s gyűjteményében is körüljárható ékszer a földbe került, minden bizonnyal egyszerűen csak szépnek találta, vélhetően már keresztény volt és nem tulajdonított varázserőt neki.” (Pálffy Lajos: Vele temették kedvenc karperecét) http://mandarchiv.hu/cikk/3709/Vele_temettek_kedvenc_karperecet

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Matematikai kompetencia

Általános

Cím

Bár az Orient expresszen

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum felvételén az Orient expressz bárja látható. Az Orient expressz a 19-20. században közlekedő luxusvonat volt, mely Nyugat-Európát Kelet-Európával kötötte össze.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Utasellátás

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1960–70-es évekbeli felvételén a Közlekedési Múzeum területén lévő Múzeum Presszó látható vendégekkel.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Györök György keszthelyi tanár portréja II.

Leírás

A keszthelyi Balatoni Múzeum fotótárában őrzött, Györök Györgyöt ábrázoló portré 1867 és 1872 között üvegnegatívról készített pozitív másolat. „A Györök család ajándékaként két fényképe is került múzeumunkba. Mindkettő „Borsos József cs. kir. udvari fényképész" műtermében készült, a hátlap felirata szerint „Pesten Országút 42. sz." alatt. Mindkét fénykép 1867 és 1872 között készülhetett, óbudai igazgatósága idején.” (Füzes F. Miklós) Györök György paradigmaszerű élete korunkban hatványozott jelentőséggel bír. Füzes F. Miklós ’Adatok Györök György és Györök Leó életéhez’ című alapos részletességű, igényes tanulmányában a polihisztor polgári demokrata személyiség eseményekben gazdag életének mozzanatain kronológiai sorrendben végigkíséri az érdeklődő olvasót.

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció