Általános

Cím

Kunffy Lajos: Somogytúri lányok vasárnapi beszélgetésben

Leírás

Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész 1909-ben készült olajfestménye a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. Az alkotás két leányalakot ábrázol életnagyságban, amint napfényes időben a fűben ülve bensőséges beszélgetést folytatnak (vagy talán inkább éppen gondolataikba merülve hallgatnak). A zöld növényi környezetbe ágyazott színes népviseleti öltözék kékje, rózsaszíne és kicsattanó fehérje, a leányarcok rezzenéstelen karaktere egy nagyszabású festőiséget dicsér. Nagyon kifejező a szemben ülő, fehér blúzos lány a maga elé néző arcával, a lazán összekapcsolt kezeivel az ölében. A balra ülő, könyöklő karral feltámasztott lány profilja kérdőn ráirányul, de nem provokálja barátnőjét. Az ő kézmozdulatai sem vonják el a figyelmet a feszült, leánysorsot latolgató, hallgatással teremtett idilltől. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Egyiptomi cigarettás pléhdoboz (Kairo, 1920) - I.

Leírás

„A boldog békeévekben még mindenki finom egyiptomi cigarettákat szívott. Az aranysárga, nagyon vékonyra vágott dohányt manapság is árulják az isztambuli nagy bazár környékén, természetesen feketén, mindenféle adó és zárjegy nélkül. Mi pedig egy olyan pléhdobozt járunk körbe a 3D-s technika segítségével, amit Kairóban, a Dimitrino cég gyárában töltöttek meg 1920 körül 25 illatos cigarettával. A már ismert rákóczifalvi múzeum munkatársai pedig feltöltötték a MaNDA adatbázisába. A dohányzás sokat kárhoztatott szokását és szenvedélyét Amerikának köszönhetjük, ahol ez már évezredes hagyomány volt Kolumbusz érkezése előtt is. Közép-Amerika nagy civilizációinál még magát az összesodrott dohánylevelet, vagy kukoricalevélbe tekert változatát pöfékelték, a jó öreg kontinensen pedig először természetesen Spanyolországban jelent meg a növény és vele együtt a dohányzás is. A pipák mellett a 17. században állítólag léteztek már papírba tekert, vágott dohányból készült cigaretták is, de ezek elterjedéséről, első reneszánszáról csak a 19. század utolsó évtizedeiben beszélhetünk. Ez volt az egyiptomi cigaretták virágkora is, amit a jó minőség mellett biztosan segített a Kelet varázsa, ami nagy hatással volt akkoriban Európára. Egyiptom ez idő tájt a Török Birodalom egyre inkább függetlenedő része volt, az állami monopóliumnak számító dohánykereskedelem pedig – mint ahogyan a gazdaság jelentős szelete is – görög családok kezében volt. Ezek egyike a Dimitrino família, akik a pléhdobozon is jelezve, 1830-ban alapítottak Kairóban nagy cigarettamanufaktúrát a rue Esbekiehen. És nem volt szükségük a manapság bejegyzetten létező 5000 adalékra, sem az égési sebességet meghatározó, minimális kátrányt termelő papírra és szuper szenes filterre, cigarettájuk akkor is finom és kelendő volt. Ez utóbbihoz hozzájárulhatott az ízléses és tartós csomagolás is, mert azért azt sem árt tudnunk, hogy a cigaretták csomagolására szinte minden korban nagyon odafigyeltek. Nem véletlen, hogy éppen most akarja ezt is megsemmisíteni az Európai Unió – természetesen a fogyasztás visszafogásának érdekében.” (Pálffy Lajos: Koporsószögek gyönyörű csomagolásban) http://mandarchiv.hu/cikk/6010/Koporsoszogek_gyonyoru_csomagolasban

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Egyiptomi cigarettás pléhdoboz (Kairo, 1920) - II.

Leírás

„A boldog békeévekben még mindenki finom egyiptomi cigarettákat szívott. Az aranysárga, nagyon vékonyra vágott dohányt manapság is árulják az isztambuli nagy bazár környékén, természetesen feketén, mindenféle adó és zárjegy nélkül. Mi pedig egy olyan pléhdobozt járunk körbe a 3D-s technika segítségével, amit Kairóban, a Dimitrino cég gyárában töltöttek meg 1920 körül 25 illatos cigarettával. A már ismert rákóczifalvi múzeum munkatársai pedig feltöltötték a MaNDA adatbázisába. A dohányzás sokat kárhoztatott szokását és szenvedélyét Amerikának köszönhetjük, ahol ez már évezredes hagyomány volt Kolumbusz érkezése előtt is. Közép-Amerika nagy civilizációinál még magát az összesodrott dohánylevelet, vagy kukoricalevélbe tekert változatát pöfékelték, a jó öreg kontinensen pedig először természetesen Spanyolországban jelent meg a növény és vele együtt a dohányzás is. A pipák mellett a 17. században állítólag léteztek már papírba tekert, vágott dohányból készült cigaretták is, de ezek elterjedéséről, első reneszánszáról csak a 19. század utolsó évtizedeiben beszélhetünk. Ez volt az egyiptomi cigaretták virágkora is, amit a jó minőség mellett biztosan segített a Kelet varázsa, ami nagy hatással volt akkoriban Európára. Egyiptom ez idő tájt a Török Birodalom egyre inkább függetlenedő része volt, az állami monopóliumnak számító dohánykereskedelem pedig – mint ahogyan a gazdaság jelentős szelete is – görög családok kezében volt. Ezek egyike a Dimitrino família, akik a pléhdobozon is jelezve, 1830-ban alapítottak Kairóban nagy cigarettamanufaktúrát a rue Esbekiehen. És nem volt szükségük a manapság bejegyzetten létező 5000 adalékra, sem az égési sebességet meghatározó, minimális kátrányt termelő papírra és szuper szenes filterre, cigarettájuk akkor is finom és kelendő volt. Ez utóbbihoz hozzájárulhatott az ízléses és tartós csomagolás is, mert azért azt sem árt tudnunk, hogy a cigaretták csomagolására szinte minden korban nagyon odafigyeltek. Nem véletlen, hogy éppen most akarja ezt is megsemmisíteni az Európai Unió – természetesen a fogyasztás visszafogásának érdekében.” (Pálffy Lajos: Koporsószögek gyönyörű csomagolásban) http://mandarchiv.hu/cikk/6010/Koporsoszogek_gyonyoru_csomagolasban

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

A gyermek Hóruszt szoptató Ízisz istennő bronz szobrocskája (Egyiptom, Kr. e. 7-4. század) – II.

Leírás

A gyermek Hóruszt, Harpokratészt szoptató Ízisz istennő trónuson ülve. Ízisz az ókori egyiptomi pantheon egyik legfontosabb istensége: anyaistennő, a termékenység, nőiesség és hűség jelképe. Ozirisz felesége és Hórusz anyja, akik együtt isteni triászt alkottak. A gyermekét szoptató anyaistennőt a királyné mitikus előképének tekintették, főleg a Kr. e. I. évezredben, amikor az uralkodói családot Ozirisz családja földi képviselőjének tartották. ”Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak. Ízisz, Nut égistennő és Geb földisten lánya pedig az egyik főisten volt már az 5. dinasztiát követően egészen az egyiptomi birodalom végéig, sőt, kultuszát éppen a Nílus-parti ország önállóságát végképp eltörlő rómaiak terjesztették el egészen Szombathelyig, vagy éppen Angliáig. Ízisz egyértelműen pozitív istennő volt a meglehetősen furcsa, zavaros egyiptomi panteonban. A víz, a szél és a termékenység istene, az anyák és a fáraó védelmezője. Ábrázolása szinte minden esetben egy hosszú ruhás szép nő különféle fejdíszekkel, gyakran kezében ankh-jellel, bottal. Leírva a „trón″ hierogrifa a megfelelője, az éjszakai égbolton pedig a Nílus áradását jelző Szíriusz csillag. Állati megfelelőjének egy arrafelé honos vörös kányát tartanak, amely éles vijjogó hangot ad, olyant, mint a halottaikat sirató nők. Mert Ízisznek is volt mit siratnia, testvérével, Ozírisszel boldog házasságban kormányozták a mitológiai Egyiptomot, mikor Széth az urát a Nílusba fojtotta, majd fel is darabolta. Ízisz pedig sírva összeszedte a darabokat és feltámasztotta testvérét és férjét. Akitől ezután megfoganva szülte meg a Nílus-delta mocsaraiban bujkálva Hóruszt, a sólyomistent. Akit most is éppen a baljára véve szoptat itt 3D-ben. Ozírisz ezek után az alvilág ura lesz, tehát nincs igazi happy end, Ízisz mégis csak egyedül marad. Kultusza viszont, talán éppen a féltő, óvó anyasága, és a férjének, szerelmének feltámasztása miatt is egészen a Római Birodalom bukásáig életben marad a misztériumvallások között.” (Pálffy Lajos: Darabjaiból rakta össze férjeurát) http://mandarchiv.hu/cikk/7166/Darabjaibol_rakta_ossze_ferjeurat

Kompetencia

Évfolyam

Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

A gyermek Hóruszt szoptató Ízisz istennő bronz szobrocskája (Egyiptom, Kr. e. 7-4. század) – I.

Leírás

A gyermek Hóruszt, Harpokratészt szoptató Ízisz istennő trónuson ülve. Ízisz az ókori egyiptomi pantheon egyik legfontosabb istensége: anyaistennő, a termékenység, nőiesség és hűség jelképe. Ozirisz felesége és Hórusz anyja, akik együtt isteni triászt alkottak. A gyermekét szoptató anyaistennőt a királyné mitikus előképének tekintették, főleg a Kr. e. I. évezredben, amikor az uralkodói családot Ozirisz családja földi képviselőjének tartották. ”Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak. Ízisz, Nut égistennő és Geb földisten lánya pedig az egyik főisten volt már az 5. dinasztiát követően egészen az egyiptomi birodalom végéig, sőt, kultuszát éppen a Nílus-parti ország önállóságát végképp eltörlő rómaiak terjesztették el egészen Szombathelyig, vagy éppen Angliáig. Ízisz egyértelműen pozitív istennő volt a meglehetősen furcsa, zavaros egyiptomi panteonban. A víz, a szél és a termékenység istene, az anyák és a fáraó védelmezője. Ábrázolása szinte minden esetben egy hosszú ruhás szép nő különféle fejdíszekkel, gyakran kezében ankh-jellel, bottal. Leírva a „trón″ hierogrifa a megfelelője, az éjszakai égbolton pedig a Nílus áradását jelző Szíriusz csillag. Állati megfelelőjének egy arrafelé honos vörös kányát tartanak, amely éles vijjogó hangot ad, olyant, mint a halottaikat sirató nők. Mert Ízisznek is volt mit siratnia, testvérével, Ozírisszel boldog házasságban kormányozták a mitológiai Egyiptomot, mikor Széth az urát a Nílusba fojtotta, majd fel is darabolta. Ízisz pedig sírva összeszedte a darabokat és feltámasztotta testvérét és férjét. Akitől ezután megfoganva szülte meg a Nílus-delta mocsaraiban bujkálva Hóruszt, a sólyomistent. Akit most is éppen a baljára véve szoptat itt 3D-ben. Ozírisz ezek után az alvilág ura lesz, tehát nincs igazi happy end, Ízisz mégis csak egyedül marad. Kultusza viszont, talán éppen a féltő, óvó anyasága, és a férjének, szerelmének feltámasztása miatt is egészen a Római Birodalom bukásáig életben marad a misztériumvallások között.” (Pálffy Lajos: Darabjaiból rakta össze férjeurát) http://mandarchiv.hu/cikk/7166/Darabjaibol_rakta_ossze_ferjeurat

Kompetencia

Évfolyam

Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció