1 - 5 találat a 5686 közül.

Hermész (Mercurius)

Oktatás

Általános

Cím
Hermész (Mercurius)
Leírás
A keszthelyi Balatoni Múzeum Kisgrafikai Gyűjteményében található ex librisen Hermész (Mercurius) isten látható kezében caduceusszal (hírnökpálca), alatta nyitott könyv földgömbbel.

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A hal utolsó vacsorája

Oktatás

Általános

Cím
A hal utolsó vacsorája
Leírás
A Balatoni Múzeum Kisgrafikai Gyűjteményben található linó metszeten bográcsban lévő hal látható, szájában borosüveg, mellette kés. Ex libris Andruskó Mihály, Andruskó Károly alkotása.

Kompetencia

Műveltségi terület
Anyanyelvi kommunikáció

Fenékpusztai késő római kori üvegpalack

Oktatás

Általános

Cím
Fenékpusztai késő római kori körte alakú sárgásfehér üvegpalack (i. u. IV. század)
Leírás
„Hogy mit is tarthattak a Balatoni Múzeum gyűjteményében szereplő, 3D-ben digitalizált római kori üvegpalackban, azt nem lehet tudni. Klasszikus palackformája és 18 centimétert alig meghaladó magassága arra enged következtetni, hogy leginkább valami illatszert, ezért is kerülhetett egy holttesttel együtt sírba Fenékpusztánál. Hogy aztán a régész (Sági Károly) ásója nyomán 1941-ben a napvilágot lásson megint, mi pedig elgondolkozhassunk elkészítésének módján, úgy általában az üveggyártás történetén. Amit a klasszikussá váló mondatokkal kezdhetnénk úgy is, hogy már az ókori Mezopotámia lakói, de még ezelőtt illik szólni arról, hogy üveg előállítására a természet is képes, mégpedig az olyan vulkáni működés folyamán, ahol egyszerre van jelen a homok, a szóda, és a mész. Az így létrejövő, a szennyeződések miatt általában fekete színű anyag az obszidián, amit már az ősember is előszeretettel használt szúró és vágóeszközök készítésére, és egynémely paradicsomi állapotok között élő törzseknél talán a mai napig készítenek obszidián darabkákat fába szorítva, ragasztva sarlókat. De persze ez nem üveggyártás, csak felhasználása annak, amit a természet adott. Az üveg alapanyagokból történő tudatos előállítása a római történetíró, idősebb Plinius szerint a föníciaiakhoz köthető. Ők is egy véletlen folytán jöttek rá a titokra, nátron-szódát szállító hajójuk egy homokos parton kötött ki, ahol a tengerészek szódatömbökkel támasztották ki a főzőüstöket. Plinius legendás történetének annyi a valóságalapja, hogy Rómát kezdetben Föníciából és Alexandriából látták el üveggel, a technika csak később érkezett el a csizma alakú félszigetre. Az is biztos aztán, hogy Mezopotámiában a Krisztus előtti 5. és 4. évezred körül már üvegmázzal vontak be gyöngyöket, később pedig amuletteket is készítettek üvegmassza formába nyomásával. Egyiptomban a 2. évezredben már kis tárgyak készítésénél használták a homokmagos eljárást, ami úgy működött, hogy homokos agyagból elkészítették a formát, majd erre üvegolvadékot tapasztottak, végül pedig megszabadultak a magtól. Az öblösüveg gyártásának máig használt eljárását és eszközét, a fúvópipát, egy 2-3 méteres vékony acélcsövet állítólag Krisztus előtt az első században, Sidon városában találták fel. A formába fújt, díszített és színezett üvegek viszont már leginkább a császárkori római mesterek továbbfejlesztései, hogy aztán kis híján velük együtt tűnjenek el majd a barbárok csapásai alatt. Még szerencse, hogy Bizáncban, a Rajna vidéken és Velencében sosem aludt ki igazán az üvegfúvó műhelyek tüze. A középkori Európában a kolostorokban és a Velencéből tűzveszély miatt az 1200-as években Muranóba költöztetett műhelyekben folyt tovább a munka. A Fenékpusztánál eltemetett palack kvarchomokból (szilícium-dioxid), nátronszódából és mészkőből készült, és valószínűleg itt, Pannóniában, ahol Savariában, Aquincumban és Szőnynél is voltak üvegműhelyek. Barnás, zöldes színét a homok vas-oxid tartalmának köszönheti, csaknem szabályos formája a régi mester tudását dicséri.” (Pálffy Lajos: Pannon palackposta) http://mandarchiv.hu/cikk/5033/Pannon_palackposta

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Népvándorlás kori lovasszentet ábrázoló fibula

Oktatás

Általános

Cím
Népvándorlás kori fenékpusztai, lovasszentet ábrázoló korongfibula (i. u. VII. század)
Leírás
„Hogy Szent Györgyöt láthatjuk-e akcióban a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált fibulán, azt nem is olyan egyszerű megmondani. Az biztos, hogy egy a földön hosszan elnyúló alakba döf lándzsát egy lovas, és ez a beállítás Szent György leggyakoribb ábrázolásának felel meg. Ugyanakkor a sárkányos történet a kutatók szerint századokkal a palesztinai vértanúság után kezdett elterjedni, majd pedig a középkor folyamán vált a szenttel kapcsolatosan szinte egyeduralkodóvá. György a segítőszentek közé tartozik, kappadókiai születésű keresztény katonatiszt volt, aki hitéért 303-ban halt vértanúhalált Lydda városában. A korabeli hívők szolgájának, Paszikratésznak leírása alapján ismerkedhettek meg történetével, ami valljuk be, egészen képtelen elemeket is tartalmaz. Györgyöt ugyanis a velejéig gonosz Dadianosz perzsa király (hol vannak ekkor már a nagy perzsa királyok!) hét éven át kínozza hitéért, úgy, hogy hősünk közben háromszor meghal és fel is támad. A válogatott kegyetlenségek egyike Paszikratész szerint az volt, hogy pontosan 60 szöget vertek György fejébe. A későbbi, nyugati hagyomány a Diocletianus által indított keresztényüldözések áldozatai közé sorolja a középkor talán legnépszerűbb szentjét, akinek kultusza villámgyorsan terjedt és a mai napig él a keleti és a nyugati kereszténységben egyaránt. György volt általában a lovagok, és német lovagrend védőszentje. Különös tiszteletnek örvendett a középkori Anglia területén, ahol egy időben a karácsonnyal azonos súllyal ünnepelték és az ország zászlajába is belekerült a György kereszt. 1326-ban, Szent György napján Károly Róbert egy lovagrendet is alapított Györgyről elnevezve, amit aztán 1990-ben újjászerveztek és a Magyar Szabadalmi Hivatallal is levédették. No de most már meglehetősen eltértünk vizsgálatunk tárgyától, a Fenékpusztán talált, a szakemberek által 7. századira datált fibulától. Az öt centiméteres átmérőjű, bronz hátlapú, ezüstből készült ruhaösszefogó tű kidolgozottságát tekintve valószínűleg egy helyi ötvös munkája lehetett. A rómaiak alapította Valcum városa a kereskedők mellett iparosoknak is otthont adott, avarok általi „újraalapítása” során pedig romanizált keresztény telepeseket hoztak be, hogy működtessék a település iparát és kereskedelmét, kiszolgálják avar uraikat. Hogy aztán egy ilyen ötvös munkája-e e fibula, arra persze nincs semmilyen bizonyíték. Mint ahogy az sem egyértelmű, hogy közepén az ezüst domborításon Szent Györgyöt láthatjuk a sárkánnyal. Ezért is adhatták a lovasszent elnevezést a múzeum szakemberei neki.” (Pálffy Lajos: Szent sárkánnyal és 60 szeggel a fejében) http://mandarchiv.hu/cikk/3628/Szent_sarkannyal_es_60_szeggel_a_fejeben

Kompetencia

Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Természettudományos és technikai kompetencia

Alsópáhoki vaskori agyag pintadera töredéke

Oktatás

Általános

Cím
Alsópáhoki kora vaskori égetett agyag pintadera töredéke (Hévízdomb I. , telep, temető)
Leírás
„Nem csigáznám tovább a kedves olvasót, pintaderának a kis pecsételő eszközöket nevezik a régészek, amikkel távoli eleink festéket vihettek fel saját testükre, vagy éppen a textíliáikra. Alkalomadtán ezeket a pecsételőket fel lehetett használni az anyagedények díszítésénél is, mégpedig úgy, hogy valamilyen ritmusban egyszerűen belenyomkodták őket a még nedves agyagba. ebből a Magyarországon ritkának számító leletből most a keszthelyi Balaton Múzeum jóvoltából járhatunk virtuálisan körül egyet. Azt is kell tudni, hogy több ilyen pecsételőt nem is találtak a környéken, csak ez az egyet Alsópáhoknál, ott ahol a 76-os főút Hévizet elkerülő szakaszát építették. Az ásatások 2009-ben zajlottak, és egy középső vaskori szkíta település mellett több római hódításhoz köthető lelet is előkerült a területen. A Krisztus előtt 6. századi falu lakói földet műveltek, amit a feltárt vermek és kemencék is alátámasztanak. Jelentős volt emellett a kézművesség is, amire a megtalált két kőből készült ékszer öntőforma is utal. A most vizsgált pintadera mellett a szintén ebből a korszakból származó kígyófibula a legjelentősebb lelet, amilyet legközelebb Szlovéniában találtak a régészek. A település római időkből származó sírjai is meglehetős gazdagságról tanúskodnak, amit alátámaszt a kelta arisztokráciára jellemző félbevágott disznófej sírmellékletek is. Az eredetileg négyszögletes, 4,8 centiméter magas, 1,7 centiméter széles és jelenleg 3,7 centi hosszú, homokkal kevert égetett agyagból formázott eszköz díszítése az ókori görögök által is használt meander sormintára, ornamentikára emlékeztet. Hogy aztán egykori készítője látott valahol ilyent, vagy magától jutott el eddig ősi, szögletes, ismétlődő, önmagába visszatérő, csigaszerű geometrikus díszítőmotívumig, azt persze nem lehet tudni. Minden esetre ő megformázta, a közösség pedig használta, ezért is törhetett el talán egy rossz mozdulat miatt, valamikor a Krisztus születése előtti századokban.” (Pálffy Lajos: Mi is az a pintadera?) http://mandarchiv.hu/cikk/4701/Mi_is_az_a_pintadera

Kompetencia

Évfolyam
Természettudományos és technikai

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Matematikai kompetencia

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.