1 - 5 találat a 10315 közül.

A Vigadó az 1900-as évek elején

Oktatás

Általános

Cím
A Pesti Vigadó
Leírás
A levelezőlap képes oldalán, a budapesti Vigadó látható az előtte lévő kioszkkal, terasszal, parkkal és szoborral. Az 1870-ben épült eredetileg Hanglinak, majd a bérlőváltás után Réminek nevezett kioszkot 1896-tól Pohl Károly kávés bérelte, az addigi „kasztrendszert” elhagyva, a különböző társadalmi osztályok bosszúságára, illetve örömére. A kávézó, söröző terasz közepén látható Senyei Károly szobrászművész alkotása, az 1890-es években felállított – Vízcsorgató gyerekek kútja. // A Pesti Vigadó épületének története: A mai Vigadó környékén az 1700-as évek végén a Pestet védő városfal északi nagyrondellája állt. Az erődítményt 1789-ben elbontották, de a helyére tervezett színház forrás hiányában nem épült meg. 1829-ben Pollack Mihályt, a Nemzeti Múzeum tervezőjét bízták meg egy koncert- és táncterem építésével. 1833-ra készült el a Vigadó elődje, a pesti klasszicista építészet remekének tartott Redoute (Táncpalota). Pest egyetlen koncerttermeként hamar a kultúra fellegvárává vált: olyan neves zeneszerzők léptek fel falai között mint az idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc, aki 1839-ben jótékonysági koncertet adott az előző évi nagy pesti árvíz károsultjai javára. 1842-ben itt nyílt meg a Kossuth Lajos kezdeményezésére szervezett első magyar iparműkiállítás, majd Redoute koncerttermében ülésezett 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés, melynek július 11-ei ülésén Kossuth nevezetes beszédére a 200 ezer újoncot és ehhez szükséges pénzerőt a szabadságharc folytatásához egyhangúlag megadták. Feltehetően ezzel indokolható, hogy Buda 1849 májusi ostroma idején a várat védő Heinrich Hentzi osztrák császári vezérőrnagy minden harcászati ok nélkül (bosszúból) rommá lövette / Az új épület megtervezésével először Hild Józsefet bízták meg 1853-ban, de anyagiak híján a munka el sem kezdődött. Majd 1859-ben – mivel akkor Hild más munkákkal volt elfoglalva – Feszl Frigyest kérték fel a már elkészült alapterv módosítására, illetve később a tervrajzok részletes kidolgozására. Feszl tervei alapján 5 év alatt épült meg a jó ideig még az új pesti Redoute-ként emlegetett Vigadó melyet 1865. január 15-én nagyszabású bállal nyitottak meg. A keleti elemekkel és népies magyaros motívumokkal elegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, ám akkor (még) sem a közönségnek, sem a szakmabelieknek – a különféle stílusok ötvözését az utókorral ellentétben nem újító egyediségnek, hanem az egyöntetűség hiányának értékelték – nem tetszett igazán, utóbb mégis a magyar romantikus építészet jelképévé vált. (Dunára néző) monumentális főhomlokzatán az öttengelyes középrészt egytengelyes szélsőrizalitok fogják közre. A könnyed középrész és az erőteljes sarokkiképzések ellentéte kiemeli az épület újszerű szerkezetét. Az oldalhomlokzatok egyszerűbbek és részben magyaros szalagdíszítésűek. (A magyaros jelleg leginkább a formabontó módon bajuszos férfifejekkel díszített oszlopfőkben, illetve a magyar huszárok mentéjének paszomány-ornamentikáját stilizáló vitézkötéses motívumaiban érhető tetten.) Az épület belső tereit Than Mór és Lotz Károly falképei díszítik. / A Vigadó csakhamar a kulturális és zenei élet központjaként a polgárosodó Pest, majd a rohamosan fejlődő Budapest emblematikus helyszíne, a polgári eszmény, az előkelőség szimbóluma lett. Koncertterme a legkülönfélébb rendezvényeknek adott helyet: ünnepi (jogász, atléta, vendéglős, építő-iparos) és jótékonysági bálok, jelmezes (farsangi) bálok, fogadások, köszöntők, kiállítások, atlétikai versenyek és számos hangverseny, koncert helyszíne volt. 1867-ben az I. Ferenc József megkoronázása alkalmából rendezett bálon az uralkodó is részt vett. Itt ünnepelték 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítését, azaz Budapest megszületését is, és itt tartotta alakuló ülését az új főváros képviselő-testülete. A hangversenyteremben fellépett mind a hazai, mind a nemzetközi zenei élet számos kiemelkedő alakja, többek között Erkel Ferenc, Liszt Ferenc (aki visszatérő vendége volt a Vigadónak), Bartók Béla, csakúgy, mint Johannes Brahms, Claude Debussy vagy Antonín Dvořak. (Forrás: Millisits Máté: A Vigadó, a magyar kultúra főnixként feltámadt épülete, https://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/150_eves_feszl_tancpalotaja.html)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Liszt Ferenc a Vigadó nagytermében

Oktatás

Általános

Cím
A Pesti Vigadó
Leírás
A Pest-Budai Zenede századnegyedes (25 éves) ünnepélyéről (1865) írt tudósítás illusztrációja. A képen Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát vezényli a nagyteremben. Az illusztráció a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. (A programfüzet a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum gyűjteményének darabja.) // Az illusztráció a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // A Pesti Vigadó épületének története: A mai Vigadó környékén az 1700-as évek végén a Pestet védő városfal északi nagyrondellája állt. Az erődítményt 1789-ben elbontották, de a helyére tervezett színház forrás hiányában nem épült meg. 1829-ben Pollack Mihályt, a Nemzeti Múzeum tervezőjét bízták meg egy koncert- és táncterem építésével. 1833-ra készült el a Vigadó elődje, a pesti klasszicista építészet remekének tartott Redoute (Táncpalota). Pest egyetlen koncerttermeként hamar a kultúra fellegvárává vált: olyan neves zeneszerzők léptek fel falai között mint az idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc, aki 1839-ben jótékonysági koncertet adott az előző évi nagy pesti árvíz károsultjai javára. 1842-ben itt nyílt meg a Kossuth Lajos kezdeményezésére szervezett első magyar iparműkiállítás, majd Redoute koncerttermében ülésezett 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés, melynek július 11-ei ülésén Kossuth nevezetes beszédére a 200 ezer újoncot és ehhez szükséges pénzerőt a szabadságharc folytatásához egyhangúlag megadták. Feltehetően ezzel indokolható, hogy Buda 1849 májusi ostroma idején a várat védő Heinrich Hentzi osztrák császári vezérőrnagy minden harcászati ok nélkül (bosszúból) rommá lövette / Az új épület megtervezésével először Hild Józsefet bízták meg 1853-ban, de anyagiak híján a munka el sem kezdődött. Majd 1859-ben – mivel akkor Hild más munkákkal volt elfoglalva – Feszl Frigyest kérték fel a már elkészült alapterv módosítására, illetve később a tervrajzok részletes kidolgozására. Feszl tervei alapján 5 év alatt épült meg a jó ideig még az új pesti Redoute-ként emlegetett Vigadó melyet 1865. január 15-én nagyszabású bállal nyitottak meg. A keleti elemekkel és népies magyaros motívumokkal elegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, ám akkor (még) sem a közönségnek, sem a szakmabelieknek – a különféle stílusok ötvözését az utókorral ellentétben nem újító egyediségnek, hanem az egyöntetűség hiányának értékelték – nem tetszett igazán, utóbb mégis a magyar romantikus építészet jelképévé vált. (Dunára néző) monumentális főhomlokzatán az öttengelyes középrészt egytengelyes szélsőrizalitok fogják közre. A könnyed középrész és az erőteljes sarokkiképzések ellentéte kiemeli az épület újszerű szerkezetét. Az oldalhomlokzatok egyszerűbbek és részben magyaros szalagdíszítésűek. (A magyaros jelleg leginkább a formabontó módon bajuszos férfifejekkel díszített oszlopfőkben, illetve a magyar huszárok mentéjének paszomány-ornamentikáját stilizáló vitézkötéses motívumaiban érhető tetten.) Az épület belső tereit Than Mór és Lotz Károly falképei díszítik. / A Vigadó csakhamar a kulturális és zenei élet központjaként a polgárosodó Pest, majd a rohamosan fejlődő Budapest emblematikus helyszíne, a polgári eszmény, az előkelőség szimbóluma lett. Koncertterme a legkülönfélébb rendezvényeknek adott helyet: ünnepi (jogász, atléta, vendéglős, építő-iparos) és jótékonysági bálok, jelmezes (farsangi) bálok, fogadások, köszöntők, kiállítások, atlétikai versenyek és számos hangverseny, koncert helyszíne volt. 1867-ben az I. Ferenc József megkoronázása alkalmából rendezett bálon az uralkodó is részt vett. Itt ünnepelték 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítését, azaz Budapest megszületését is, és itt tartotta alakuló ülését az új főváros képviselő-testülete. A hangversenyteremben fellépett mind a hazai, mind a nemzetközi zenei élet számos kiemelkedő alakja, többek között Erkel Ferenc, Liszt Ferenc (aki visszatérő vendége volt a Vigadónak), Bartók Béla, csakúgy, mint Johannes Brahms, Claude Debussy vagy Antonín Dvořak. (Forrás: Millisits Máté: A Vigadó, a magyar kultúra főnixként feltámadt épülete, https://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/150_eves_feszl_tancpalotaja.html)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A Vigadó

Oktatás

Általános

Cím
A Pesti Vigadó
Leírás
Az 1899-ben íródott képes levelezőlapon a Vigadó látható járókelőkkel, lovas kocsival. A képeslap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // A Pesti Vigadó épületének története: A mai Vigadó környékén az 1700-as évek végén a Pestet védő városfal északi nagyrondellája állt. Az erődítményt 1789-ben elbontották, de a helyére tervezett színház forrás hiányában nem épült meg. 1829-ben Pollack Mihályt, a Nemzeti Múzeum tervezőjét bízták meg egy koncert- és táncterem építésével. 1833-ra készült el a Vigadó elődje, a pesti klasszicista építészet remekének tartott Redoute (Táncpalota). Pest egyetlen koncerttermeként hamar a kultúra fellegvárává vált: olyan neves zeneszerzők léptek fel falai között mint az idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc, aki 1839-ben jótékonysági koncertet adott az előző évi nagy pesti árvíz károsultjai javára. 1842-ben itt nyílt meg a Kossuth Lajos kezdeményezésére szervezett első magyar iparműkiállítás, majd Redoute koncerttermében ülésezett 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés, melynek július 11-ei ülésén Kossuth nevezetes beszédére a 200 ezer újoncot és ehhez szükséges pénzerőt a szabadságharc folytatásához egyhangúlag megadták. Feltehetően ezzel indokolható, hogy Buda 1849 májusi ostroma idején a várat védő Heinrich Hentzi osztrák császári vezérőrnagy minden harcászati ok nélkül (bosszúból) rommá lövette / Az új épület megtervezésével először Hild Józsefet bízták meg 1853-ban, de anyagiak híján a munka el sem kezdődött. Majd 1859-ben – mivel akkor Hild más munkákkal volt elfoglalva – Feszl Frigyest kérték fel a már elkészült alapterv módosítására, illetve később a tervrajzok részletes kidolgozására. Feszl tervei alapján 5 év alatt épült meg a jó ideig még az új pesti Redoute-ként emlegetett Vigadó melyet 1865. január 15-én nagyszabású bállal nyitottak meg. A keleti elemekkel és népies magyaros motívumokkal elegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, ám akkor (még) sem a közönségnek, sem a szakmabelieknek – a különféle stílusok ötvözését az utókorral ellentétben nem újító egyediségnek, hanem az egyöntetűség hiányának értékelték – nem tetszett igazán, utóbb mégis a magyar romantikus építészet jelképévé vált. (Dunára néző) monumentális főhomlokzatán az öttengelyes középrészt egytengelyes szélsőrizalitok fogják közre. A könnyed középrész és az erőteljes sarokkiképzések ellentéte kiemeli az épület újszerű szerkezetét. Az oldalhomlokzatok egyszerűbbek és részben magyaros szalagdíszítésűek. (A magyaros jelleg leginkább a formabontó módon bajuszos férfifejekkel díszített oszlopfőkben, illetve a magyar huszárok mentéjének paszomány-ornamentikáját stilizáló vitézkötéses motívumaiban érhető tetten.) Az épület belső tereit Than Mór és Lotz Károly falképei díszítik. / A Vigadó csakhamar a kulturális és zenei élet központjaként a polgárosodó Pest, majd a rohamosan fejlődő Budapest emblematikus helyszíne, a polgári eszmény, az előkelőség szimbóluma lett. Koncertterme a legkülönfélébb rendezvényeknek adott helyet: ünnepi (jogász, atléta, vendéglős, építő-iparos) és jótékonysági bálok, jelmezes (farsangi) bálok, fogadások, köszöntők, kiállítások, atlétikai versenyek és számos hangverseny, koncert helyszíne volt. 1867-ben az I. Ferenc József megkoronázása alkalmából rendezett bálon az uralkodó is részt vett. Itt ünnepelték 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítését, azaz Budapest megszületését is, és itt tartotta alakuló ülését az új főváros képviselő-testülete. A hangversenyteremben fellépett mind a hazai, mind a nemzetközi zenei élet számos kiemelkedő alakja, többek között Erkel Ferenc, Liszt Ferenc (aki visszatérő vendége volt a Vigadónak), Bartók Béla, csakúgy, mint Johannes Brahms, Claude Debussy vagy Antonín Dvořak. (Forrás: Millisits Máté: A Vigadó, a magyar kultúra főnixként feltámadt épülete, https://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/150_eves_feszl_tancpalotaja.html)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A Vigadó

Oktatás

Általános

Cím
A Pesti Vigadó
Leírás
A felvételen a Vigadó épülete, jobbra az Angol Királynő Szálloda. Az archív fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // A Pesti Vigadó épületének története: A mai Vigadó környékén az 1700-as évek végén a Pestet védő városfal északi nagyrondellája állt. Az erődítményt 1789-ben elbontották, de a helyére tervezett színház forrás hiányában nem épült meg. 1829-ben Pollack Mihályt, a Nemzeti Múzeum tervezőjét bízták meg egy koncert- és táncterem építésével. 1833-ra készült el a Vigadó elődje, a pesti klasszicista építészet remekének tartott Redoute (Táncpalota). Pest egyetlen koncerttermeként hamar a kultúra fellegvárává vált: olyan neves zeneszerzők léptek fel falai között mint az idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc, aki 1839-ben jótékonysági koncertet adott az előző évi nagy pesti árvíz károsultjai javára. 1842-ben itt nyílt meg a Kossuth Lajos kezdeményezésére szervezett első magyar iparműkiállítás, majd Redoute koncerttermében ülésezett 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés, melynek július 11-ei ülésén Kossuth nevezetes beszédére a 200 ezer újoncot és ehhez szükséges pénzerőt a szabadságharc folytatásához egyhangúlag megadták. Feltehetően ezzel indokolható, hogy Buda 1849 májusi ostroma idején a várat védő Heinrich Hentzi osztrák császári vezérőrnagy minden harcászati ok nélkül (bosszúból) rommá lövette / Az új épület megtervezésével először Hild Józsefet bízták meg 1853-ban, de anyagiak híján a munka el sem kezdődött. Majd 1859-ben – mivel akkor Hild más munkákkal volt elfoglalva – Feszl Frigyest kérték fel a már elkészült alapterv módosítására, illetve később a tervrajzok részletes kidolgozására. Feszl tervei alapján 5 év alatt épült meg a jó ideig még az új pesti Redoute-ként emlegetett Vigadó melyet 1865. január 15-én nagyszabású bállal nyitottak meg. A keleti elemekkel és népies magyaros motívumokkal elegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, ám akkor (még) sem a közönségnek, sem a szakmabelieknek – a különféle stílusok ötvözését az utókorral ellentétben nem újító egyediségnek, hanem az egyöntetűség hiányának értékelték – nem tetszett igazán, utóbb mégis a magyar romantikus építészet jelképévé vált. (Dunára néző) monumentális főhomlokzatán az öttengelyes középrészt egytengelyes szélsőrizalitok fogják közre. A könnyed középrész és az erőteljes sarokkiképzések ellentéte kiemeli az épület újszerű szerkezetét. Az oldalhomlokzatok egyszerűbbek és részben magyaros szalagdíszítésűek. (A magyaros jelleg leginkább a formabontó módon bajuszos férfifejekkel díszített oszlopfőkben, illetve a magyar huszárok mentéjének paszomány-ornamentikáját stilizáló vitézkötéses motívumaiban érhető tetten.) Az épület belső tereit Than Mór és Lotz Károly falképei díszítik. / A Vigadó csakhamar a kulturális és zenei élet központjaként a polgárosodó Pest, majd a rohamosan fejlődő Budapest emblematikus helyszíne, a polgári eszmény, az előkelőség szimbóluma lett. Koncertterme a legkülönfélébb rendezvényeknek adott helyet: ünnepi (jogász, atléta, vendéglős, építő-iparos) és jótékonysági bálok, jelmezes (farsangi) bálok, fogadások, köszöntők, kiállítások, atlétikai versenyek és számos hangverseny, koncert helyszíne volt. 1867-ben az I. Ferenc József megkoronázása alkalmából rendezett bálon az uralkodó is részt vett. Itt ünnepelték 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítését, azaz Budapest megszületését is, és itt tartotta alakuló ülését az új főváros képviselő-testülete. A hangversenyteremben fellépett mind a hazai, mind a nemzetközi zenei élet számos kiemelkedő alakja, többek között Erkel Ferenc, Liszt Ferenc (aki visszatérő vendége volt a Vigadónak), Bartók Béla, csakúgy, mint Johannes Brahms, Claude Debussy vagy Antonín Dvořak. (Forrás: Millisits Máté: A Vigadó, a magyar kultúra főnixként feltámadt épülete, https://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/150_eves_feszl_tancpalotaja.html)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A Vigadó 1896 körül

Oktatás

Általános

Cím
A Pesti Vigadó
Leírás
A levelezőlap képes oldalán a Fővárosi Vigadó épülete látható az előtte lévő kioszkkal. Homlokzatán jól olvasható a bérlő neve, ifj. Rémi Róbert. Az 1870-ben épült nyári „vendéglőt”, vagy ismertebb nevén a Hanglit, 1887-ben vette át a Rémi család ifjabb tagja. A levelezőlap a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // A Pesti Vigadó épületének története: A mai Vigadó környékén az 1700-as évek végén a Pestet védő városfal északi nagyrondellája állt. Az erődítményt 1789-ben elbontották, de a helyére tervezett színház forrás hiányában nem épült meg. 1829-ben Pollack Mihályt, a Nemzeti Múzeum tervezőjét bízták meg egy koncert- és táncterem építésével. 1833-ra készült el a Vigadó elődje, a pesti klasszicista építészet remekének tartott Redoute (Táncpalota). Pest egyetlen koncerttermeként hamar a kultúra fellegvárává vált: olyan neves zeneszerzők léptek fel falai között mint az idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc vagy Liszt Ferenc, aki 1839-ben jótékonysági koncertet adott az előző évi nagy pesti árvíz károsultjai javára. 1842-ben itt nyílt meg a Kossuth Lajos kezdeményezésére szervezett első magyar iparműkiállítás, majd Redoute koncerttermében ülésezett 1848-ban az első népképviseleti országgyűlés, melynek július 11-ei ülésén Kossuth nevezetes beszédére a 200 ezer újoncot és ehhez szükséges pénzerőt a szabadságharc folytatásához egyhangúlag megadták. Feltehetően ezzel indokolható, hogy Buda 1849 májusi ostroma idején a várat védő Heinrich Hentzi osztrák császári vezérőrnagy minden harcászati ok nélkül (bosszúból) rommá lövette / Az új épület megtervezésével először Hild Józsefet bízták meg 1853-ban, de anyagiak híján a munka el sem kezdődött. Majd 1859-ben – mivel akkor Hild más munkákkal volt elfoglalva – Feszl Frigyest kérték fel a már elkészült alapterv módosítására, illetve később a tervrajzok részletes kidolgozására. Feszl tervei alapján 5 év alatt épült meg a jó ideig még az új pesti Redoute-ként emlegetett Vigadó melyet 1865. január 15-én nagyszabású bállal nyitottak meg. A keleti elemekkel és népies magyaros motívumokkal elegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, ám akkor (még) sem a közönségnek, sem a szakmabelieknek – a különféle stílusok ötvözését az utókorral ellentétben nem újító egyediségnek, hanem az egyöntetűség hiányának értékelték – nem tetszett igazán, utóbb mégis a magyar romantikus építészet jelképévé vált. (Dunára néző) monumentális főhomlokzatán az öttengelyes középrészt egytengelyes szélsőrizalitok fogják közre. A könnyed középrész és az erőteljes sarokkiképzések ellentéte kiemeli az épület újszerű szerkezetét. Az oldalhomlokzatok egyszerűbbek és részben magyaros szalagdíszítésűek. (A magyaros jelleg leginkább a formabontó módon bajuszos férfifejekkel díszített oszlopfőkben, illetve a magyar huszárok mentéjének paszomány-ornamentikáját stilizáló vitézkötéses motívumaiban érhető tetten.) Az épület belső tereit Than Mór és Lotz Károly falképei díszítik. / A Vigadó csakhamar a kulturális és zenei élet központjaként a polgárosodó Pest, majd a rohamosan fejlődő Budapest emblematikus helyszíne, a polgári eszmény, az előkelőség szimbóluma lett. Koncertterme a legkülönfélébb rendezvényeknek adott helyet: ünnepi (jogász, atléta, vendéglős, építő-iparos) és jótékonysági bálok, jelmezes (farsangi) bálok, fogadások, köszöntők, kiállítások, atlétikai versenyek és számos hangverseny, koncert helyszíne volt. 1867-ben az I. Ferenc József megkoronázása alkalmából rendezett bálon az uralkodó is részt vett. Itt ünnepelték 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítését, azaz Budapest megszületését is, és itt tartotta alakuló ülését az új főváros képviselő-testülete. A hangversenyteremben fellépett mind a hazai, mind a nemzetközi zenei élet számos kiemelkedő alakja, többek között Erkel Ferenc, Liszt Ferenc (aki visszatérő vendége volt a Vigadónak), Bartók Béla, csakúgy, mint Johannes Brahms, Claude Debussy vagy Antonín Dvořak. (Forrás: Millisits Máté: A Vigadó, a magyar kultúra főnixként feltámadt épülete, https://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/150_eves_feszl_tancpalotaja.html)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.