1 - 5 találat a 6561 közül.

Első világháborús emlék srapnellövedékből

Oktatás

Általános

Cím
Srapnellövedék fejéből és tartozékaiból készült első világháborús emlék
Leírás
A képen látható I. világháborús ajándéktárgy a keszthelyi Balatoni Múzeum Helytörténeti gyűjteményének rendhagyóan izgalmas, egyedi, fantáziadús, gazdag kreativitásról és végtelen szeretetről, emberi kitartásról tanúskodó darabja, amely srapnellövedék fejéből és tartozékaiból készült: Talpon álló tintatartó, kétoldalt gyertya- és gyufatartó. A hátsó karon tükör-/üvegbetétes, mozgatható rész, felirattal: Magduska 1918. A Nagy Háború egyik legismertebb, különleges és kegyetlen, a visszaemlékezésekben gyakorta emlegetett fegyvere volt a srapnel: „Városok pusztulnak, srapnelek zenélnek. Emberek vérétől piros a tarka rét. Halottak fekszenek az úton szerteszét.” A Nagy Háborút végigküzdő katona az Apokalipszis lovait szelídítette meg, amikor e tárgyban a béke és a szeretet szimbólumát megalkotta. (kobzosBBL)

Kompetencia

Évfolyam
Anyanyelvi kommunikáció

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
„Srapnel tűzbe kerülnek a huszárok. A fehér kis felhőcskék egymásután pattannak szét a kék égbolton. A huszárok óvatosan ügetnek tovább. A srapneleső megismétlődik, mire a csapat végén jóízű nevetés hangzik föl.” (Nagy Endre)
„Srapnel tűzbe kerülnek a huszárok. A fehér kis felhőcskék egymásután pattannak szét a kék égbolton. A huszárok óvatosan ügetnek tovább. A srapneleső megismétlődik, mire a csapat végén jóízű nevetés hangzik föl.” (Nagy Endre)

Butellák (butéliák)

Oktatás

Általános

Cím
Butellák (butéliák)
Leírás
A 3D-ben digitalizált, 1893-ban készült, zöld mázas, feliratos butella a túrkevei Finta Múzeum gyűjteményének részét képezi. A butella (butélia, butykos) „üvegformát utánzó ólommázas, hordozható cserépedény. Legfeljebb 25 cm magas, pálinka tartására szolgál. Alakja változatos. Lehet ovális, lapos vagy domborodó oldallal és lappal: henger alakú; hasáb alakú, kerekített vagy széles vállal. (…) Mindegyik formának felül kis kerek szája van. Kedvelt, de az előzőknél ritkább forma a csukott könyv formájához hasonló könyvbutella, zsoltárbutella, imakönyv, amely négyzetes lapokból alakított mázas, díszes edény. Mindig egyedileg, megrendelésre készül, és rendszerint feliratos, évszámos. A hordóbutella hordóformájú pálinkásedény négy lábacskával, a tetején kerek szájjal. Általában mázas, de nem díszített. (…) Legtöbb és legdíszesebb butella a három nagy alföldi fazekasközpontból való (Mezőcsát, Tiszafüred, Hódmezővásárhely), de készítettek butellát Mezőtúron, Szentesen, Makón, Tótkomlóson is.” (Magyar néprajzi lexikon)

Kompetencia

Évfolyam
Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Matematikai kompetencia
mezőtúri feliratos butella (1893)
mezőtúri feliratos butella (1893)

Fekete mázas, dombor díszes cserép gyertyamártó

Oktatás

Általános

Cím
Fekete mázas gyertyamártó
Leírás
”Itt van megint egy olyan tudás, amire nem kíváncsi már senki: a gyertyamártogatás. Amit elsodort a modern világ, a 20. század, pedig évszázadok során művelték faluban, városon. Csak néhány szépen díszített kelléke maradt fenn, ezek közül most egy gyertyamártó edényt járhatunk körbe a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából. Persze vannak szép számmal, akik még művelik, és az iskolák kézműves foglalkozásain is előfordul a gyertyamártás, de hol vannak már azok a családanyák, háziasszonyok, akiknek mondjuk a rétessütés (no nem a bolti réteslapok felhasználásával) mellett ideje van erre is. Mert régen ez is az ő dolguk volt, és akkor is hosszúra nyúltak az őszi, téli esték, valamivel világítani kellett. A nyitott ajtajú tűzhely adott ugyan némi fényt, és ott voltak a mécsesek is, vagy az Őrségben a „fokla”, a tartóba tett gyantás fenyőfaszilánk, de a fokla hamar leégett, a mécses meg többet kormolt, mint világított. Így a petróleumlámpa 19. századi elterjedéséig a gyertya mondható ideális világítóeszköznek, amit viaszból, faggyúból, vagy később paraffinból állítottak elő. Méghozzá két alapvető módszerrel, az öntéssel és a mártogatással. Míg az előbbinél a bádogból, vagy cserépből készült formába állított kanócra öntötték rá a felmelegített viaszt, vagy faggyút, addig a mártogatás már jóval több időt vett igénybe. Itt a kanócokat, vagy régiesen a gyertyák „belét”, egyszerre többet is, egy keretre függesztették, és mártogatták a felmelegített viaszt, vagy faggyút tartalmazó edénybe. Utóbbiból birka, vagy tehénfaggyút használtak, amit kiolvasztottak, vásznon átszűrtek és egyharmad forróvíz kétharmad faggyú arányban az általában hasáb alakú gyertyamártóba öntöttek. A bél, avagy kanóc általában lenfonalból készült, és minden mártogatásnál egy kicsivel több faggyú, vagy viasz tapadt rá. A műveletet egészen addig folytatták, míg a gyertya el nem érte a kellő vastagságot. Hogy aztán a legtöbbször cserépből formált tartójába kerüljön és barátságos fénye mellett összegyűljön este a család. Vagy a borpince mélyén a gazdák, hogy élvezzék fáradtságos munkájuk gyümölcsét.” (Pálffy Lajos: Ez asszonymunka volt) http://mandarchiv.hu/cikk/4761/Ez_asszonymunka_volt

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
„A fekete cserép gyertyamártó két oldalán domborodó tulipános életfák a sötétségből a fény felé futnak. Hiszen a gyertyamártó is fényt teremtő edény: sok-sok gyertyát segít e világra, hogy légyen világosság a nagy éjszakában és a szívekben.
„A fekete cserép gyertyamártó két oldalán domborodó tulipános életfák a sötétségből a fény felé futnak. Hiszen a gyertyamártó is fényt teremtő edény: sok-sok gyertyát segít e világra, hogy légyen világosság a nagy éjszakában és a szívekben." (kobzosBBL)

Sümegi mázas bögre

Oktatás

Általános

Cím
Sümegi mázas bögre
Leírás
A keszthelyi Balatoni Múzeum Régészeti gyűjteményében található bögrét (egyfülű mázas cserépedény) Némethy Endre néprajzkutató/muzeológus gyűjtötte Horváth Ferencné ajándékaként 1950-ben Sümegen. Az ólommázas, kívül-belül sárgásfehér, oldalán színes virágfüzér festéssel díszített, hétköznapi használatra szánt kerámiát a sümegi Adorján István műhelyében Csótár Géza készítette.

Kompetencia

Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Matematikai kompetencia
„A bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt Sümeg. Már a 16. sz.-ban készítettek itt tűzálló edényt, ugyanis a helység határában kitűnő fazékföld található.” (Németh József)
„A bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt Sümeg. Már a 16. sz.-ban készítettek itt tűzálló edényt, ugyanis a helység határában kitűnő fazékföld található.” (Németh József)

Népi barokk homlokzatú parasztház

Oktatás

Általános

Cím
Népi barokk homlokzatú parasztház
Leírás
A kiskunhalasi Thorma János Múzeum Fotótára őrzi azt a kontaktmásolatnyi fényképet, melyet Janó János néprajzkutató - muzeológus 1959-ben Jánoshalmán készített egy rendhagyóan műves népi barokk parasztház homlokzatáról, oromzatáról. A képen megszemlélhető és tanulmányozható épület a korabeli lakóház építés remeke, valóságos ékszerdoboz, amely kiváló példája annak, hogy a tradicionális barokk/neobarokk kultúra építészeti stílusjegyei, motívumai hogyan-miképp integrálódtak organikusan az emberléptékű hagyományos népi építészetbe. Az utcafrontra nyíló homlokzatú, téglakerítéssel szervesen kapcsolódó nyeregtetős cserépfedelű parasztház belső tagolása a hagyományokat követi: nagyház, pitvar, kamra, téglaoszlopos tornác/ereszalja. A szemlélőnek érdemes figyelmet szentelnie a homlokzat síkjából kiemelkedő ornamentikának (tégla- és vakolatdísz), melyekben már klasszicista stíluselemek is ötvöződnek: az ablakok párkány, oszlopdísz és szemöldök szegélyeinek, s a három áloszlopnak (pillérek), melyek közül kettő a tornác utcára nyíló impozáns eklektikus stílusú ajtaját/kapuját keretezi. A ház tulajdonosai bizonyára jómódú parasztok, kisbirtokosok, esetleg kisnemesek lehettek, mert nem minden paraszti sorban élő család volt képes egy ilyen épület költségeit fedezni. (kobzosBBL)

Kompetencia

Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Anyanyelvi kommunikáció
„Mostanság hazánk falvaiban lesütött szemű ékes parasztházak térdepelnek Isten lába elé, miképp a megsebzett szarvasok az erdőben, hogy ismét földdé és sárrá váljanak, amiből vétettek.” (kobzosBBL)
„Mostanság hazánk falvaiban lesütött szemű ékes parasztházak térdepelnek Isten lába elé, miképp a megsebzett szarvasok az erdőben, hogy ismét földdé és sárrá váljanak, amiből vétettek.” (kobzosBBL)

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.