1 - 5 találat a 6561 közül.

Miskakancsó 1854-ből

Oktatás

Általános

Cím
Miskakancsó 1854-ből
Leírás
„Tiszafüreden élhetett valami délceg obsitos huszár, jó boros ember. Miskának hívhatták, talán neki készítette egyik helyi fazekas az első zsinóros mentés embert formázó, füles boroskancsót. Így is lehetett, ami biztos, hogy a „miska” elnevezés ezekre a jellegzetesen magyar találmányokra az 1830-as években, Tiszafüreden bukkant fel. A miskakancsó „őshazájában”, Mezőcsáton „pintesnek” nevezték a derűt hozó edényt. (…) No de nézzük inkább a szinte kivétel nélkül zsinóros kabátba bújtatott, kalpagos, bajuszos ember arcát mutató kancsókat, melyek megszületésében a legnagyobb szerepe az 1750-es években virágkorát élő magyar huszárságnak lehetett. Hadik András huszárjai 1757-ben sarcolták meg Berlint, a történet a magyar virtus egyik legszebb példája volt és mellesleg megismertette Európával a magyar nemzet eme fontos erényét. A virtus igen közel áll az alkoholos italok fogyasztásához is, mondhatni nem is létezhetnek ezek ketten egymás nélkül. Így kerülhetett össze a huszár és a bor, de az biztos, hogy néhány korábbi előzmény után, jelen tudásunk szerint az első dátummal ellátott miskakancsót 1828-ban készítette egy mezőcsáti fazekas. És az is biztos, hogy Mezőcsáton készültek a legszebb darabok ebből az ólommázas, 1,7 literes (1 pintes) borosedényből. A miskolci fazekascéhben tanuló és Csátra visszaköltöző Rajczy Mihály hasonló nevű fiát tartják a néprajzosok és a szakma jelenkori művelői is a legjobbnak a műfajban. 1848-ban a mezővárosban lakó Kürti Ferencet lepte meg hű hitvese egy szép darabbal. (Amelynek láttán óhatatlanul elgondolkodik azon az ember, hogy manapság a névvel felcímkézett boron túl nem nagyon juthat az ilyen kedvesség.) Mezőcsáton a Rajczy család mellett még három família foglalkozott fazekassággal, ezen belül miskakancsó készítéssel. Edényeiken ott vannak a csak rájuk jellemző stílusjegyek, mások például az arckifejezések, a nyakkendők formái, vagy a felhasznált mintázatok. Más formákat és díszítményeket használtak a tiszafüredi fazekasok, a Katona-Nagy dinasztia, a náluk tanuló, majd önállósodó Nyúzó Gáspár és utódai, vagy a XIX. század végének kiemelkedő mestere, Bodó Mihály. Edényeiken szinte kivétel nélkül ott van a kígyó motívuma, ami a hosszú életet, vagy talán az öröklétet is szimbolizálta. Az egyik itt készült darabra Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című versének az első versszaka is fel van írva, ami nem is meglepő, hiszen a mesterek egytől egyig írástudó, művelt emberek voltak. Persze, nem bonyolult feliratok ezek („Aki iszik belőle, vájjon egészségére!”), de szép a kézírás és az edények, talán néhány igénytelenebb kidolgozású mezőtúri darab kivételével, igazi esztétikai élményt is nyújtanak." (Pálffy Lajos: Egy pint bor különleges ruhában) http://mandarchiv.hu/cikk/3175/Egy_pint_bor_kulonleges_ruhaban. A népművészeti tárgy a szolnoki Damjanich János gyűjteményének részét képezi.

Kompetencia

Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Matematikai kompetencia
Miskakancsó 1854-ből. Szolnoki Damjanich János Múzeum.
Miskakancsó 1854-ből. Szolnoki Damjanich János Múzeum.

Butellák (butéliák)

Oktatás

Általános

Cím
Butellák (butéliák)
Leírás
A 3D-ben digitalizált, szőlőművelő és Szent Orbán alakjával díszített mázas kerámiabutella a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének részét képezi. A butella (butélia, butykos) „üvegformát utánzó ólommázas, hordozható cserépedény. Legfeljebb 25 cm magas, pálinka tartására szolgál. Alakja változatos. Lehet ovális, lapos vagy domborodó oldallal és lappal: henger alakú; hasáb alakú, kerekített vagy széles vállal. (…) Mindegyik formának felül kis kerek szája van. Kedvelt, de az előzőknél ritkább forma a csukott könyv formájához hasonló könyvbutella, zsoltárbutella, imakönyv, amely négyzetes lapokból alakított mázas, díszes edény. Mindig egyedileg, megrendelésre készül, és rendszerint feliratos, évszámos. A hordóbutella hordóformájú pálinkásedény négy lábacskával, a tetején kerek szájjal. Általában mázas, de nem díszített. (…) Legtöbb és legdíszesebb butella a három nagy alföldi fazekasközpontból való (Mezőcsát, Tiszafüred, Hódmezővásárhely), de készítettek butellát Mezőtúron, Szentesen, Makón, Tótkomlóson is.” (Magyar néprajzi lexikon)

Kompetencia

Évfolyam
Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Matematikai kompetencia
könyvbutella
könyvbutella

Miskakancsó

Oktatás

Általános

Cím
Miskakancsó
Leírás
„Tiszafüreden élhetett valami délceg obsitos huszár, jó boros ember. Miskának hívhatták, talán neki készítette egyik helyi fazekas az első zsinóros mentés embert formázó, füles boroskancsót. Így is lehetett, ami biztos, hogy a „miska” elnevezés ezekre a jellegzetesen magyar találmányokra az 1830-as években, Tiszafüreden bukkant fel. A miskakancsó „őshazájában”, Mezőcsáton „pintesnek” nevezték a derűt hozó edényt. (…) No de nézzük inkább a szinte kivétel nélkül zsinóros kabátba bújtatott, kalpagos, bajuszos ember arcát mutató kancsókat, melyek megszületésében a legnagyobb szerepe az 1750-es években virágkorát élő magyar huszárságnak lehetett. Hadik András huszárjai 1757-ben sarcolták meg Berlint, a történet a magyar virtus egyik legszebb példája volt és mellesleg megismertette Európával a magyar nemzet eme fontos erényét. A virtus igen közel áll az alkoholos italok fogyasztásához is, mondhatni nem is létezhetnek ezek ketten egymás nélkül. Így kerülhetett össze a huszár és a bor, de az biztos, hogy néhány korábbi előzmény után, jelen tudásunk szerint az első dátummal ellátott miskakancsót 1828-ban készítette egy mezőcsáti fazekas. És az is biztos, hogy Mezőcsáton készültek a legszebb darabok ebből az ólommázas, 1,7 literes (1 pintes) borosedényből. A miskolci fazekascéhben tanuló és Csátra visszaköltöző Rajczy Mihály hasonló nevű fiát tartják a néprajzosok és a szakma jelenkori művelői is a legjobbnak a műfajban. 1848-ban a mezővárosban lakó Kürti Ferencet lepte meg hű hitvese egy szép darabbal. (Amelynek láttán óhatatlanul elgondolkodik azon az ember, hogy manapság a névvel felcímkézett boron túl nem nagyon juthat az ilyen kedvesség.) Mezőcsáton a Rajczy család mellett még három família foglalkozott fazekassággal, ezen belül miskakancsó készítéssel. Edényeiken ott vannak a csak rájuk jellemző stílusjegyek, mások például az arckifejezések, a nyakkendők formái, vagy a felhasznált mintázatok. Más formákat és díszítményeket használtak a tiszafüredi fazekasok, a Katona-Nagy dinasztia, a náluk tanuló, majd önállósodó Nyúzó Gáspár és utódai, vagy a XIX. század végének kiemelkedő mestere, Bodó Mihály. Edényeiken szinte kivétel nélkül ott van a kígyó motívuma, ami a hosszú életet, vagy talán az öröklétet is szimbolizálta. Az egyik itt készült darabra Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című versének az első versszaka is fel van írva, ami nem is meglepő, hiszen a mesterek egytől egyig írástudó, művelt emberek voltak. Persze, nem bonyolult feliratok ezek („Aki iszik belőle, vájjon egészségére!”), de szép a kézírás és az edények, talán néhány igénytelenebb kidolgozású mezőtúri darab kivételével, igazi esztétikai élményt is nyújtanak." (Pálffy Lajos: Egy pint bor különleges ruhában) http://mandarchiv.hu/cikk/3175/Egy_pint_bor_kulonleges_ruhaban. A népművészeti tárgy a túrkevei Finta Múzeum gyűjteményének részét képezi.

Kompetencia

Évfolyam
Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Matematikai kompetencia

Könyvbutella (butéliák)

Oktatás

Általános

Cím
Könyvbutella (butéliák)
Leírás
A 3D-ben digitalizált, szőlőművelő és Szent Orbán alakjával díszített mázas kerámia butella a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének részét képezi. A butélia, butella, butykos „üvegformát utánzó ólommázas, hordozható cserépedény. Legfeljebb 25 cm magas, pálinka tartására szolgál. Alakja változatos. Lehet ovális, lapos vagy domborodó oldallal és lappal: henger alakú; hasáb alakú, kerekített vagy széles vállal (…) Mindegyik formának felül kis kerek szája van. Kedvelt, de az előzőknél ritkább forma a csukott könyv formájához hasonló könyvbutella, zsoltárbutella, imakönyv, amely négyzetes lapokból alakított mázas, díszes edény. Mindig egyedileg, megrendelésre készül, és rendszerint feliratos, évszámos. A hordóbutella hordóformájú pálinkásedény négy lábacskával, a tetején kerek szájjal. Általában mázas, de nem díszített. (…) Legtöbb és legdíszesebb butella a három nagy alföldi fazekasközpontból való (Mezőcsát, Tiszafüred, Hódmezővásárhely), de készítettek butellát Mezőtúron, Szentesen, Makón, Tótkomlóson is. “ (Magyar néprajzi lexikon)

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Könyvbutella. Keszthelyi Balatoni Múzeum.
Könyvbutella. Keszthelyi Balatoni Múzeum.

Favázas szék bekötése kukoricacsumával

Oktatás

Általános

Cím
Favázas szék bekötése kukoricacsumával
Leírás
Kapitány Orsolya képe Czipóth Ferencnét örökíti meg Háromfán, amint favázas széket kukoricacsumával köt be. Az 1994-ből származó fekete-fehér fotó a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményében található.

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.