36 - 40 találat a 6512 közül.

Emberi testek és fej anatómiai tanulmányrajza

Oktatás

Általános

Cím
Takács István: Emberi testek és fej anatómiai tanulmányrajza
Leírás
A képen látható anatómiai vázlat, tanulmányrajz Takács István (1901-1985) festő- és grafikusművész munkája, melynek az alkotó életművét gondozó mezőkövesdi Takács István Kulturális Alapítvány a jogtulajdonosa. A kiváló művész „Mezőkövesden, törzsgyökeres matyó parasztcsaládban született. A gimnáziumi érettségi után Pestre került az Iparművészeti Iskolába. A festészeti szakra iratkozott be, keserű nélkülözésekkel küzdötte magát előre. Öt évet töltött itt el alapos munkában, mesterségének minden fogását elsajátítva. Származása meg is magyarázza művészetének egészen egyéni és kiváló tulajdonságait: színeinek ragyogó pompáját, dús változatú skáláját. Fajtájától örökölten azt a szédületes fantáziát is, ami különösen nagyobb méretű képeit jellemzi, de innen eredeztethető stilizáló képessége is, ami kisebb festményein tűnik ki, főképpen matyó madonnáin. Egyházművészetét mélyen vallásos szellem és a barokk ízlés mesterkéltségtől mentes átélése jellemzi. Színének drágakőszerű ragyogása, pompás muzikalitása, nagyszerű érzékkel való adagolása, kompozícióinak egyensúlyban tartott megbonthatatlansága, mozgalmas vonalvezetése, szinte kimeríthetetlen képzelőereje mind eleve meghatározta, hogy a barokk templomok festője legyen, s valóban alig van festőnk, aki megközelítőleg is annyira átérezné a barokk lelkiségét, mint ő. Mindezt maga is érezte, s ezért lépett az egyházi festő - kevés mai dicsőséget nyújtó - pályájára. Az egyházi festő misszionárius, ő írja ecsetjével a "szegények bibliáját", ő hirdeti színeivel a szegényeknek az evangéliumot, amit életcéljául maga is megfogalmazott.” (Bán József)

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia

A Kereskedelem, pénz- és hitelügy pavilonja (ezredéves kiállítás)

Oktatás

Általános

Cím
A Kereskedelem, pénz- és hitelügy pavilonja (ezredéves kiállítás)
Leírás
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában levő grafikán a Kereskedelem, pénz- és hitelügy pavilonja látható az ezredéves kiállításon. A honfoglalás ezeréves évfordulójának tiszteletére 1896-ban rendezett ünnepségsorozat központi rendezvénye az ezredéves (millenniumi) kiállítás volt, melyet tündöklő pompával I. Ferenc József és Erzsébet királyné nyitottak meg május 2-án. „E célra építették ki mai formájában, hatalmas költséggel a Városligetet, a november 3-ig nyitva tartó, 520 ezer négyzetméteres kiállítást csaknem 6 millió látogató kereste fel. A szoros határidő miatt az épületek főként fából épültek, a nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között egy részüket tartós anyagokból építették újra, ma is áll Vajdahunyad vára. Amíg a történeti tárlat a pesti Vajdahunyad várban ezer évet tekintett át, addig a városligeti kiállítás a jelent mutatta be. A 118 ezer négyzetméternyi pavilonban 21 ezer gyáros, iparos, kereskedő, vendéglátó, állami és közjóléti szervezet mutatkozott be. A legnépszerűbb az Ősbudavár szórakozóhely volt, Budapest pavilonja a város makettjével és Benczúr Gyula Budavár visszavétele című festményével ékeskedett. Az ország tájait, néprajzát skanzenszerű építmények mutatták be.” (múlt kor).

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Emberi fej és kezek anatómiai tanulmányrajza

Oktatás

Általános

Cím
Takács István: Emberi fej és kezek anatómiai tanulmányrajza
Leírás
A képen látható anatómiai vázlat, tanulmányrajz Takács István (1901-1985) festő- és grafikusművész munkája, melynek az alkotó életművét gondozó mezőkövesdi Takács István Kulturális Alapítvány a jogtulajdonosa. A kiváló művész „Mezőkövesden, törzsgyökeres matyó parasztcsaládban született. A gimnáziumi érettségi után Pestre került az Iparművészeti Iskolába. A festészeti szakra iratkozott be, keserű nélkülözésekkel küzdötte magát előre. Öt évet töltött itt el alapos munkában, mesterségének minden fogását elsajátítva. Származása meg is magyarázza művészetének egészen egyéni és kiváló tulajdonságait: színeinek ragyogó pompáját, dús változatú skáláját. Fajtájától örökölten azt a szédületes fantáziát is, ami különösen nagyobb méretű képeit jellemzi, de innen eredeztethető stilizáló képessége is, ami kisebb festményein tűnik ki, főképpen matyó madonnáin. Egyházművészetét mélyen vallásos szellem és a barokk ízlés mesterkéltségtől mentes átélése jellemzi. Színének drágakőszerű ragyogása, pompás muzikalitása, nagyszerű érzékkel való adagolása, kompozícióinak egyensúlyban tartott megbonthatatlansága, mozgalmas vonalvezetése, szinte kimeríthetetlen képzelőereje mind eleve meghatározta, hogy a barokk templomok festője legyen, s valóban alig van festőnk, aki megközelítőleg is annyira átérezné a barokk lelkiségét, mint ő. Mindezt maga is érezte, s ezért lépett az egyházi festő - kevés mai dicsőséget nyújtó - pályájára. Az egyházi festő misszionárius, ő írja ecsetjével a "szegények bibliáját", ő hirdeti színeivel a szegényeknek az evangéliumot, amit életcéljául maga is megfogalmazott.” (Bán József)

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia

Kunffy Lajos: Somogytúri lakodalom

Oktatás

Általános

Cím
Kunffy Lajos: Somogytúri lakodalom
Leírás
Kunffy Lajos (1869–1962) 1911-ben készült olajfestménye. Falusi utcán táncoló parasztfiatalok, előtérben balra barna fatörzsnél zenészek a cimbalmos körül, elöl középen gyümölcsöt majszoló piros ruhás leányka. Háttérben parasztház frontja léckerítéssel, mellette balra templom. Az alkotás a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Királycsarnok az Ősbudavárban (ezredéves kiállítás)

Oktatás

Általános

Cím
Királycsarnok az Ősbudavárban (ezredéves kiállítás)
Leírás
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában levő archív felvételen a Királycsarnok látható az ezredéves kiállításra megépült Ősbudavár szórakozónegyedben. A honfoglalás ezeréves évfordulójának tiszteletére 1896-ban rendezett ünnepségsorozat központi rendezvénye az ezredéves (millenniumi) kiállítás volt, melyet tündöklő pompával I. Ferenc József és Erzsébet királyné nyitottak meg május 2-án. „E célra építették ki mai formájában, hatalmas költséggel a Városligetet. A november 3-ig nyitva tartó, 520 ezer négyzetméteres kiállítást csaknem 6 millió látogató kereste fel. A szoros határidő miatt az épületek főként fából épültek; a nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között egy részüket tartós anyagokból építették újra: ma is áll Vajdahunyad vára. Amíg a történeti tárlat a pesti Vajdahunyad várban ezer évet tekintett át, addig a városligeti kiállítás a jelent mutatta be. A 118 ezer négyzetméternyi pavilonban 21 ezer gyáros, iparos, kereskedő, vendéglátó, állami és közjóléti szervezet mutatkozott be. A legnépszerűbb az Ősbudavár mulatónegyed volt, Budapest pavilonja a város makettjével és Benczúr Gyula Budavár visszavétele című festményével ékeskedett. Az ország tájait, néprajzát skanzenszerű építmények mutatták be.” (Múlt-kor történelmi portál)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.