26 - 30 találat a 6512 közül.

Miskakancsó

Oktatás

Általános

Cím
Miskakancsó
Leírás
„Tiszafüreden élhetett valami délceg obsitos huszár, jó boros ember. Miskának hívhatták, talán neki készítette egyik helyi fazekas az első zsinóros mentés embert formázó, füles boroskancsót. Így is lehetett, ami biztos, hogy a „miska” elnevezés ezekre a jellegzetesen magyar találmányokra az 1830-as években, Tiszafüreden bukkant fel. A miskakancsó „őshazájában”, Mezőcsáton „pintesnek” nevezték a derűt hozó edényt. (…) No de nézzük inkább a szinte kivétel nélkül zsinóros kabátba bújtatott, kalpagos, bajuszos ember arcát mutató kancsókat, melyek megszületésében a legnagyobb szerepe az 1750-es években virágkorát élő magyar huszárságnak lehetett. Hadik András huszárjai 1757-ben sarcolták meg Berlint, a történet a magyar virtus egyik legszebb példája volt és mellesleg megismertette Európával a magyar nemzet eme fontos erényét. A virtus igen közel áll az alkoholos italok fogyasztásához is, mondhatni nem is létezhetnek ezek ketten egymás nélkül. Így kerülhetett össze a huszár és a bor, de az biztos, hogy néhány korábbi előzmény után, jelen tudásunk szerint az első dátummal ellátott miskakancsót 1828-ban készítette egy mezőcsáti fazekas. És az is biztos, hogy Mezőcsáton készültek a legszebb darabok ebből az ólommázas, 1,7 literes (1 pintes) borosedényből. A miskolci fazekascéhben tanuló és Csátra visszaköltöző Rajczy Mihály hasonló nevű fiát tartják a néprajzosok és a szakma jelenkori művelői is a legjobbnak a műfajban. 1848-ban a mezővárosban lakó Kürti Ferencet lepte meg hű hitvese egy szép darabbal. (Amelynek láttán óhatatlanul elgondolkodik azon az ember, hogy manapság a névvel felcímkézett boron túl nem nagyon juthat az ilyen kedvesség.) Mezőcsáton a Rajczy család mellett még három família foglalkozott fazekassággal, ezen belül miskakancsó készítéssel. Edényeiken ott vannak a csak rájuk jellemző stílusjegyek, mások például az arckifejezések, a nyakkendők formái, vagy a felhasznált mintázatok. Más formákat és díszítményeket használtak a tiszafüredi fazekasok, a Katona-Nagy dinasztia, a náluk tanuló, majd önállósodó Nyúzó Gáspár és utódai, vagy a XIX. század végének kiemelkedő mestere, Bodó Mihály. Edényeiken szinte kivétel nélkül ott van a kígyó motívuma, ami a hosszú életet, vagy talán az öröklétet is szimbolizálta. Az egyik itt készült darabra Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című versének az első versszaka is fel van írva, ami nem is meglepő, hiszen a mesterek egytől egyig írástudó, művelt emberek voltak. Persze, nem bonyolult feliratok ezek („Aki iszik belőle, vájjon egészségére!”), de szép a kézírás és az edények, talán néhány igénytelenebb kidolgozású mezőtúri darab kivételével, igazi esztétikai élményt is nyújtanak." (Pálffy Lajos: Egy pint bor különleges ruhában) http://mandarchiv.hu/cikk/3175/Egy_pint_bor_kulonleges_ruhaban. A népművészeti tárgy a túrkevei Finta Múzeum gyűjteményének részét képezi.

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Egyiptomi cigarettás pléhdoboz II.

Oktatás

Általános

Cím
Egyiptomi cigarettás pléhdoboz (Kairo, 1920) - II.
Leírás
„A boldog békeévekben még mindenki finom egyiptomi cigarettákat szívott. Az aranysárga, nagyon vékonyra vágott dohányt manapság is árulják az isztambuli nagy bazár környékén, természetesen feketén, mindenféle adó és zárjegy nélkül. Mi pedig egy olyan pléhdobozt járunk körbe a 3D-s technika segítségével, amit Kairóban, a Dimitrino cég gyárában töltöttek meg 1920 körül 25 illatos cigarettával. A már ismert rákóczifalvi múzeum munkatársai pedig feltöltötték a MaNDA adatbázisába. A dohányzás sokat kárhoztatott szokását és szenvedélyét Amerikának köszönhetjük, ahol ez már évezredes hagyomány volt Kolumbusz érkezése előtt is. Közép-Amerika nagy civilizációinál még magát az összesodrott dohánylevelet, vagy kukoricalevélbe tekert változatát pöfékelték, a jó öreg kontinensen pedig először természetesen Spanyolországban jelent meg a növény és vele együtt a dohányzás is. A pipák mellett a 17. században állítólag léteztek már papírba tekert, vágott dohányból készült cigaretták is, de ezek elterjedéséről, első reneszánszáról csak a 19. század utolsó évtizedeiben beszélhetünk. Ez volt az egyiptomi cigaretták virágkora is, amit a jó minőség mellett biztosan segített a Kelet varázsa, ami nagy hatással volt akkoriban Európára. Egyiptom ez idő tájt a Török Birodalom egyre inkább függetlenedő része volt, az állami monopóliumnak számító dohánykereskedelem pedig – mint ahogyan a gazdaság jelentős szelete is – görög családok kezében volt. Ezek egyike a Dimitrino família, akik a pléhdobozon is jelezve, 1830-ban alapítottak Kairóban nagy cigarettamanufaktúrát a rue Esbekiehen. És nem volt szükségük a manapság bejegyzetten létező 5000 adalékra, sem az égési sebességet meghatározó, minimális kátrányt termelő papírra és szuper szenes filterre, cigarettájuk akkor is finom és kelendő volt. Ez utóbbihoz hozzájárulhatott az ízléses és tartós csomagolás is, mert azért azt sem árt tudnunk, hogy a cigaretták csomagolására szinte minden korban nagyon odafigyeltek. Nem véletlen, hogy éppen most akarja ezt is megsemmisíteni az Európai Unió – természetesen a fogyasztás visszafogásának érdekében.” (Pálffy Lajos: Koporsószögek gyönyörű csomagolásban) http://mandarchiv.hu/cikk/6010/Koporsoszogek_gyonyoru_csomagolasban

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Természettudományos és technikai kompetencia
A mítosz szerint az egyiptomi-török háborúban 1832-ben az egyik katonának eltört a pipája. Hősünk ideges lett a nikotinhiánytól, és a puskapor adagolására szolgáló papírhüvelyekbe csavarta dohányát. Megszületett a modern cigaretta.
A mítosz szerint az egyiptomi-török háborúban 1832-ben az egyik katonának eltört a pipája. Hősünk ideges lett a nikotinhiánytól, és a puskapor adagolására szolgáló papírhüvelyekbe csavarta dohányát. Megszületett a modern cigaretta.

A gyermek Hóruszt szoptató Ízisz szobrocskája II.

Oktatás

Általános

Cím
A gyermek Hóruszt szoptató Ízisz istennő bronz szobrocskája (Egyiptom, Kr. e. 7-4. század) – II.
Leírás
A gyermek Hóruszt, Harpokratészt szoptató Ízisz istennő trónuson ülve. Ízisz az ókori egyiptomi pantheon egyik legfontosabb istensége: anyaistennő, a termékenység, nőiesség és hűség jelképe. Ozirisz felesége és Hórusz anyja, akik együtt isteni triászt alkottak. A gyermekét szoptató anyaistennőt a királyné mitikus előképének tekintették, főleg a Kr. e. I. évezredben, amikor az uralkodói családot Ozirisz családja földi képviselőjének tartották. ”Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak. Ízisz, Nut égistennő és Geb földisten lánya pedig az egyik főisten volt már az 5. dinasztiát követően egészen az egyiptomi birodalom végéig, sőt, kultuszát éppen a Nílus-parti ország önállóságát végképp eltörlő rómaiak terjesztették el egészen Szombathelyig, vagy éppen Angliáig. Ízisz egyértelműen pozitív istennő volt a meglehetősen furcsa, zavaros egyiptomi panteonban. A víz, a szél és a termékenység istene, az anyák és a fáraó védelmezője. Ábrázolása szinte minden esetben egy hosszú ruhás szép nő különféle fejdíszekkel, gyakran kezében ankh-jellel, bottal. Leírva a „trón″ hierogrifa a megfelelője, az éjszakai égbolton pedig a Nílus áradását jelző Szíriusz csillag. Állati megfelelőjének egy arrafelé honos vörös kányát tartanak, amely éles vijjogó hangot ad, olyant, mint a halottaikat sirató nők. Mert Ízisznek is volt mit siratnia, testvérével, Ozírisszel boldog házasságban kormányozták a mitológiai Egyiptomot, mikor Széth az urát a Nílusba fojtotta, majd fel is darabolta. Ízisz pedig sírva összeszedte a darabokat és feltámasztotta testvérét és férjét. Akitől ezután megfoganva szülte meg a Nílus-delta mocsaraiban bujkálva Hóruszt, a sólyomistent. Akit most is éppen a baljára véve szoptat itt 3D-ben. Ozírisz ezek után az alvilág ura lesz, tehát nincs igazi happy end, Ízisz mégis csak egyedül marad. Kultusza viszont, talán éppen a féltő, óvó anyasága, és a férjének, szerelmének feltámasztása miatt is egészen a Római Birodalom bukásáig életben marad a misztériumvallások között.” (Pálffy Lajos: Darabjaiból rakta össze férjeurát) http://mandarchiv.hu/cikk/7166/Darabjaibol_rakta_ossze_ferjeurat

Kompetencia

Évfolyam
Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A termékenység, a víz és a szél, a nőiesség, a családi hűség, a tengerhajózás istennője. Ízisz kultusza nagy népszerűségnek örvendett Egyiptomban és messze határain túl, különösen a hellenizmus korában. A görög-római korban
A termékenység, a víz és a szél, a nőiesség, a családi hűség, a tengerhajózás istennője. Ízisz kultusza nagy népszerűségnek örvendett Egyiptomban és messze határain túl, különösen a hellenizmus korában. A görög-római korban "ezerszeműnek" nevezték.

A gyermek Hóruszt szoptató Ízisz szobrocskája I.

Oktatás

Általános

Cím
A gyermek Hóruszt szoptató Ízisz istennő bronz szobrocskája (Egyiptom, Kr. e. 7-4. század) – I.
Leírás
A gyermek Hóruszt, Harpokratészt szoptató Ízisz istennő trónuson ülve. Ízisz az ókori egyiptomi pantheon egyik legfontosabb istensége: anyaistennő, a termékenység, nőiesség és hűség jelképe. Ozirisz felesége és Hórusz anyja, akik együtt isteni triászt alkottak. A gyermekét szoptató anyaistennőt a királyné mitikus előképének tekintették, főleg a Kr. e. I. évezredben, amikor az uralkodói családot Ozirisz családja földi képviselőjének tartották. ”Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak. Ízisz, Nut égistennő és Geb földisten lánya pedig az egyik főisten volt már az 5. dinasztiát követően egészen az egyiptomi birodalom végéig, sőt, kultuszát éppen a Nílus-parti ország önállóságát végképp eltörlő rómaiak terjesztették el egészen Szombathelyig, vagy éppen Angliáig. Ízisz egyértelműen pozitív istennő volt a meglehetősen furcsa, zavaros egyiptomi panteonban. A víz, a szél és a termékenység istene, az anyák és a fáraó védelmezője. Ábrázolása szinte minden esetben egy hosszú ruhás szép nő különféle fejdíszekkel, gyakran kezében ankh-jellel, bottal. Leírva a „trón″ hierogrifa a megfelelője, az éjszakai égbolton pedig a Nílus áradását jelző Szíriusz csillag. Állati megfelelőjének egy arrafelé honos vörös kányát tartanak, amely éles vijjogó hangot ad, olyant, mint a halottaikat sirató nők. Mert Ízisznek is volt mit siratnia, testvérével, Ozírisszel boldog házasságban kormányozták a mitológiai Egyiptomot, mikor Széth az urát a Nílusba fojtotta, majd fel is darabolta. Ízisz pedig sírva összeszedte a darabokat és feltámasztotta testvérét és férjét. Akitől ezután megfoganva szülte meg a Nílus-delta mocsaraiban bujkálva Hóruszt, a sólyomistent. Akit most is éppen a baljára véve szoptat itt 3D-ben. Ozírisz ezek után az alvilág ura lesz, tehát nincs igazi happy end, Ízisz mégis csak egyedül marad. Kultusza viszont, talán éppen a féltő, óvó anyasága, és a férjének, szerelmének feltámasztása miatt is egészen a Római Birodalom bukásáig életben marad a misztériumvallások között.” (Pálffy Lajos: Darabjaiból rakta össze férjeurát) http://mandarchiv.hu/cikk/7166/Darabjaibol_rakta_ossze_ferjeurat

Kompetencia

Évfolyam
Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Anyanyelvi kommunikáció
A termékenység, a víz és a szél, a nőiesség, a családi hűség, a tengerhajózás istennője. Ízisz kultusza nagy népszerűségnek örvendett Egyiptomban és messze határain túl, különösen a hellenizmus korában. A görög-római korban
A termékenység, a víz és a szél, a nőiesség, a családi hűség, a tengerhajózás istennője. Ízisz kultusza nagy népszerűségnek örvendett Egyiptomban és messze határain túl, különösen a hellenizmus korában. A görög-római korban "ezerszeműnek" nevezték.

Valódi szegedi édes-nemes paprika pléhdoboza II.

Oktatás

Általános

Cím
Valódi szegedi édes-nemes paprika pléhdoboza (Hangya Központ paprika osztálya, Szeged, 1950) II.
Leírás
„Volt egyszer egy Hangya Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, és van a mai napig is. A régi, 1948-ban államosított szövetkezetről van szó, pontosabban annak is egyik produktumáról, még pontosabban annak csomagolásáról. Amit 3D-ben digitalizáltak Rákóczifalván és fel is töltötték a MaNDA adatbázisába. Egy szegedi paprikaőrleményt tartalmazó pléh dobozról lenne szó, amit nagy valószínűséggel a Hangya állított elő és töltött is meg, mert a cégcsoportnak fénykorában 20 ipari üzeme is volt, többek között bicikliket is gyártottak. Így aztán eme pléhskatulya létrehozása sem okozhatott különösebb problémát Közép-Európa akkori egyik legnagyobb vállalkozásának. Ez 1898 őszén indult útjára, Balogh Elemér alakította meg az első szövetkezetet a felvidéki, szinte tisztán szlovákok lakta Brogyánban. A politikai előzmények gróf Károlyi Sándorhoz köthetők, aki a falusi uzsora és a lánckereskedelem terjedését igyekezett megállítani így, politikus társaival együtt. Akik természetesen melléálltak az ésszerű kezdeményezésnek, amivel lerövidítették az áruk és a szolgáltatások útját, nem kellett kifizetni a közvetítők hosszú sorát. A Bethlen-kormány pedig állami pénzekkel is támogatta Trianon után az szövetkezeti üzletrészeket, így – bár a tagintézmények száma háromezerről kétezerre csökkent – mégis meg tudott maradni a szervezet. Amelynek fénykorában 700 ezer tagja volt, és 30 konzervgyára az említett ipari üzemeken túl. Több ezer Hangya-bolt is működött az országban, de foglalkoztak a termények mellett tej- és húsfelvásárlással is. A Martonvásár melletti Tordason, a Hangya-mintafaluban a szokásos egységek mellett óvodát, iskolát és orvosi rendelőt is működtettek. Természetes tehát, hogy ez az ország minden részére kiterjedő szervezet foglalkozott a szegedi fűszerpaprika felvásárlásával, feldolgozásával és kereskedelmével is. A Hangya-boltok tehát a Hangya által előállított és kiszerelt szegedi, vagy kalocsai paprikát forgalmazták mindazon vidékeken, ahol nem volt hagyománya a fűszerpaprika termesztésének, feldolgozásának. Így jelenhetett meg a Hangya vegyeskereskedésének polcán ez a 12 centiméter magas, matricázott pléhdoboz, hogy aztán nyugdíjas korában a rákóczifalvi múzeum dobozgyűjteményét gyarapítsa majd.” (Pálffy Lajos: Hangyapaprika) http://mandarchiv.hu/cikk/5972/Hangyapaprika

Kompetencia

Évfolyam
Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Anyanyelvi kommunikáció
A Szegedi Paprika Rt. emblémájában ma is 1748 szerepel, ekkor említik először
A Szegedi Paprika Rt. emblémájában ma is 1748 szerepel, ekkor említik először "márkanévként" hivatalos iratok a szegedi paprikát. A szegedi és a kalocsai fűszerpaprika hosszú évtizedek óta a külföldön legismertebb magyar termék, úgynevezett hungaricum.

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.