16 - 20 találat a 6531 közül.

Kora bronzkori öntőforma

Oktatás

Általános

Cím
Kora bronzkori öntőforma
Leírás
"Most a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából egy kora bronzkori öntőformával is megismerkedhetünk, hogy legyen fogalmunk arról, milyen egyszerű eszközökkel dolgoztak eleink. Üllőn, még 2006-ban találták meg a régészek ezt a kis, 6 centiméterszer 2,5 centiméteres agyagból égetett öntőformát, a pontos leírás szerint egy kétrészes, elkeskenyedő végű ár, vagy tű öntőformájának alsó felét. Amiből egyenesen következik, hogy volt ennek a formának egy hasonlóan agyagból égetett teteje is. Az is nagyon valószínű, hogy ez esetben a valamivel egymáshoz rögzített, vagy éppen a földbe beásott öntőformák közé borították bele az öntőnyíláson át a megfelelő mennyiségű felolvasztott bronzot – a formánkon látszik is a magas hő által hagyott nyom. Majd miután az megszilárdult, és kihűlt, levették róla a most 3D-ben is körüljárható kis cserépdarabot, az öntésnél keletkező fölösleget, a sorját pedig csiszolással, köszörüléssel távolították el. És készen is volt az ár, amivel ki lehetett lyukasztani a bőrt. Vagy a tű, amivel össze lehetett fogni a ruhát. Mert a Krisztus születése előtt 2700 és 1900 közötti makói kultúra emberének – aki ezt az öntőformát készítette, és használta, már volt szövőszéke, vagy legalább is valami hasonló alkalmatossága. Azt is tudjuk róla, hogy a sírmellékletek alapján (ezek jobbára csak agyagedények) nem volt valami gazdag népség, viszont már nagyállattartással foglalkozott, tehát ismerte a tehéntejből előállítható élelmiszereket is. (A 24 Üllőn feltárt gödör egyikében 14 fej és lábak nélküli szarvasmarha maradványait találták meg a régészek.) Aztán próbált védelmet nyújtó helyekre, és patakok partjára letelepedni. Halottait mindig elégette, hamvaikat cserépurnákba rakta, vagy egyszerűen beleszórta a sírgödörbe. A makói kultúra fazekasai általában kvarchomokkal „soványították” az agyagot, amivel dolgoztak. És az is érdekes, hogy nem voltak nagy temetőik, inkább magányos sírokat találtak a régészek vagy hármas, hatos sírcsoportokat. A bronzhoz szükséges rezet és ónércet viszont Üllő környékén hiába is keresnénk, így hát csak találgatni lehet, hogy a mai Ausztria területéről hozott alapanyagokból helyben dolgozott-e az amúgy a forma alapján jó szakembernek mondható fémöntő. Vagy esetleg csak az öntőforma került el valahogy az üllői 5-ös számú lelőhelyre." (Pálffy Lajos: Tűt öntött az üllői ember) http://mandarchiv.hu/cikk/6655/Tut_ontott_az_ulloi_ember

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Természettudományos és technikai kompetencia
Az öntés tönkreteszi a formák belsejét, ezért a két részes öntőformákat csak egyszer lehetett használni.
Az öntés tönkreteszi a formák belsejét, ezért a két részes öntőformákat csak egyszer lehetett használni.

Áttört díszítésű bronz borotva

Oktatás

Általános

Cím
Áttört díszítésű bronz borotva
Leírás
A szentendrei Ferenczi Múzeumi Centrum a jogtulajdonosa a lapos, kettős bárd alakú, közepén bordákból kialakított, indamotívumot formázó, áttört díszítésű bronz borotvának, melynek tetején kerek függesztő található és két élén használati nyomok láthatók. Az Isaszeg határában 2013-ban végzett késő bronzkori telep (16. lelőhely) feltárása során került a felszínre a Pilinyi-kultúra (Kr. e. 1400/1300-900/800) leletei között a kifinomult fémművesség ismeretét bizonyító eszköz: „2013. tavaszán Isaszeg határában tártuk fel egy késő bronzkori telep részletét. A lelőhely a Rákos-patak egyik északnyugat-délkeleti irányú mellékvize melletti dombháton található. Az ásatás során 4000 m² -es területen összesen 210 objektumot — gödröket és árkokat —bontottunk ki. A gödrökből gazdag kerámiaanyag került elő, benne a pilinyi kultúra jellegzetes típusaival. Több gödörben tártunk fel edénydepókat nagy mennyiségű kerámiatöredékkel, épp vagy majdnem épp edényekkel. A kerámián kívül orsógombok, szövőszéknehezékek, őrlőkövek, valamint több bronztárgy és két öntőforma-töredék is előkerül.” (in: Patay Róbert: Késő bronzkori telep feltárása Isaszeg határában)

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Sümegi mázas bögre

Oktatás

Általános

Cím
Sümegi mázas bögre
Leírás
A keszthelyi Balatoni Múzeum Régészeti gyűjteményében található bögrét (egyfülű mázas cserépedény) Némethy Endre néprajzkutató/muzeológus gyűjtötte Horváth Ferencné ajándékaként 1950-ben Sümegen. Az ólommázas, kívül-belül sárgásfehér, oldalán színes virágfüzér festéssel díszített, hétköznapi használatra szánt kerámiát a sümegi Adorján István műhelyében Csótár Géza készítette.

Kompetencia

Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Matematikai kompetencia
„A bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt Sümeg. Már a 16. sz.-ban készítettek itt tűzálló edényt, ugyanis a helység határában kitűnő fazékföld található.” (Németh József)
„A bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt Sümeg. Már a 16. sz.-ban készítettek itt tűzálló edényt, ugyanis a helység határában kitűnő fazékföld található.” (Németh József)

Harangedény-kultúra: Kora bronzkori lábas tál

Oktatás

Általános

Cím
Kora bronzkori lábas tál
Leírás
”Nézem ezt a lábakon álló kis tálat, és azon gondolkodom, vajon mire használhatta a bronzkor embere. Vagy inkább asszonya, mert az asszonyok dolgoztak az edényekkel, a férfiak a fegyvereket, szerszámokat forgatták. Mit ehettek belőle a szigetszentmiklósi Felső Ürge-hegyi dűlőben, mielőtt a rég eltűnt település temetőjében elásta valaki. Mert nem sírban találták meg az M0-ás körgyűrű építését megelőző feltáráson a régészek, hanem egy különálló gödörben eltemetve, egy kis füles csészével együtt. A temetőben egyébként 209 sírt tártak fel, volt, ahol megtalálták a csontmaradványokat, volt, ahol csak a hamvakat tartalmazó urnát, vagy csak a hamvakat egyszerűen elszórva. Ha volt csontváz, akkor szembetűnő volt, hogy a férfiak a bal oldalukra, a nők pedig éppen a másikra fordítva lettek a sírokba fektetve, de arcuk minden esetben a felkelő nap felé nézett, mintha ők is a feltámadást várták volna. És ami még érdekes, volt 29 jelképes sír is, amiben nem voltak emberi maradványok, csak fegyverek: tőrök, nyílhegyek és csuklóvédők. Mert évezredes szokás volt az, hogy a közösség tagja akkor is kapott otthon sírhelyet, ha egy hadjáratban, vagy éppen vadászat közben lakóhelyétől távol halálozott el. Ilyen sír arany és ezüst mellékleteit mutatták be nemrégiben a Nemzeti Múzeumban, a gazdag hun harcos, akinek bemutatták a 420 és 450 között készült használati tárgyakból álló, lópatkó alakot mutató csoportokban elásott áldozatot, még az is lehet, hogy Attila itáliai hadjáratában veszítette el az életét. Mint ahogy az is előfordulhat, hogy ezt a lábas tálat és a füles bögrét egy olyan lány, vagy asszony emlékére vitték ki a temetőbe, aki valamikor réges-régen ott a szigetszentmiklósi közösségben nagyon sokat jelentett valakinek. Az viszont biztos, hogy a most a Szentendrei Ferenczy Múzeum által 3D-ben is digitalizált edény a kora bronzkori harangedényes népesség hagyatéka a Krisztus előtt 2600–2200 közötti időszakból. Amikor Európa-szerte, a Brit-szigetektől az Ibériai-félszigetig, és a mai Lengyelország és Magyarország területéig elkészítették ezeket a főként temetkezésekből előkerült, harang alakú, tűzvörös színű, bepecsételt díszítésű edényeket.” (Pálffy Lajos: Amikor harangedényeket készítettek egész Európában) http://mandarchiv.hu/cikk/6336/Amikor_harangedenyeket_keszitettek_egesz_Europaban

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Szociális és állampolgári kompetencia
Homokkal és aprókaviccsal soványított, vízszintes, díszített peremű, talpas tál. Pereme lekerekített, a perem két szélén apró, beszurkált pontokból álló vonalak futnak körbe, ezeket rájuk merőleges, hasonlóan beszurkált dupla vonalak osztják.
Homokkal és aprókaviccsal soványított, vízszintes, díszített peremű, talpas tál. Pereme lekerekített, a perem két szélén apró, beszurkált pontokból álló vonalak futnak körbe, ezeket rájuk merőleges, hasonlóan beszurkált dupla vonalak osztják.

Vőfélykönyv

Oktatás

Általános

Cím
Vőfélykönyv
Leírás
1909-ből származó vőfélykönyv, Varga András vőfélyverseivel. A dokumentumot a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma őrzi.

Kompetencia

Műveltségi terület
A hatékony, önálló tanulás
“Szívhajlandósággal jöttünk be a házba, hívjuk a ház népét egy ártatlan nászba…”
“Szívhajlandósággal jöttünk be a házba, hívjuk a ház népét egy ártatlan nászba…”

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.