11 - 15 találat a 6531 közül.

Fekete mázas, dombor díszes cserép gyertyamártó

Oktatás

Általános

Cím
Fekete mázas gyertyamártó
Leírás
”Itt van megint egy olyan tudás, amire nem kíváncsi már senki: a gyertyamártogatás. Amit elsodort a modern világ, a 20. század, pedig évszázadok során művelték faluban, városon. Csak néhány szépen díszített kelléke maradt fenn, ezek közül most egy gyertyamártó edényt járhatunk körbe a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából. Persze vannak szép számmal, akik még művelik, és az iskolák kézműves foglalkozásain is előfordul a gyertyamártás, de hol vannak már azok a családanyák, háziasszonyok, akiknek mondjuk a rétessütés (no nem a bolti réteslapok felhasználásával) mellett ideje van erre is. Mert régen ez is az ő dolguk volt, és akkor is hosszúra nyúltak az őszi, téli esték, valamivel világítani kellett. A nyitott ajtajú tűzhely adott ugyan némi fényt, és ott voltak a mécsesek is, vagy az Őrségben a „fokla”, a tartóba tett gyantás fenyőfaszilánk, de a fokla hamar leégett, a mécses meg többet kormolt, mint világított. Így a petróleumlámpa 19. századi elterjedéséig a gyertya mondható ideális világítóeszköznek, amit viaszból, faggyúból, vagy később paraffinból állítottak elő. Méghozzá két alapvető módszerrel, az öntéssel és a mártogatással. Míg az előbbinél a bádogból, vagy cserépből készült formába állított kanócra öntötték rá a felmelegített viaszt, vagy faggyút, addig a mártogatás már jóval több időt vett igénybe. Itt a kanócokat, vagy régiesen a gyertyák „belét”, egyszerre többet is, egy keretre függesztették, és mártogatták a felmelegített viaszt, vagy faggyút tartalmazó edénybe. Utóbbiból birka, vagy tehénfaggyút használtak, amit kiolvasztottak, vásznon átszűrtek és egyharmad forróvíz kétharmad faggyú arányban az általában hasáb alakú gyertyamártóba öntöttek. A bél, avagy kanóc általában lenfonalból készült, és minden mártogatásnál egy kicsivel több faggyú, vagy viasz tapadt rá. A műveletet egészen addig folytatták, míg a gyertya el nem érte a kellő vastagságot. Hogy aztán a legtöbbször cserépből formált tartójába kerüljön és barátságos fénye mellett összegyűljön este a család. Vagy a borpince mélyén a gazdák, hogy élvezzék fáradtságos munkájuk gyümölcsét.” (Pálffy Lajos: Ez asszonymunka volt) http://mandarchiv.hu/cikk/4761/Ez_asszonymunka_volt

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
„A fekete cserép gyertyamártó két oldalán domborodó tulipános életfák a sötétségből a fény felé futnak. Hiszen a gyertyamártó is fényt teremtő edény: sok-sok gyertyát segít e világra, hogy légyen világosság a nagy éjszakában és a szívekben.
„A fekete cserép gyertyamártó két oldalán domborodó tulipános életfák a sötétségből a fény felé futnak. Hiszen a gyertyamártó is fényt teremtő edény: sok-sok gyertyát segít e világra, hogy légyen világosság a nagy éjszakában és a szívekben." (kobzosBBL)

Sárgaréz kétkaros gyertyatartó

Oktatás

Általános

Cím
Sárgaréz kétkaros gyertyatartó
Leírás
"Amikor megláttam, egyből arra gondoltam, hogy ezt akár jóbarátom nagyapja is tarthatta kezében, aki a gróf úr belső inasa, avagy komornyikja volt a 20. század elején. A kétkaros gyertyatartó Szigligetről, az Esterházy kastélyból érkezett a Balaton Múzeum iparművészeti gyűjteményébe és a MaNDA 3D-s adatbázisában járhatjuk most körül. A család grófi feléből származó Esterházy Pál (1861-1932) az 1910-es években vette meg az 1780-as alapokon, 1815-ben klasszicistának épített szigligeti kastélyt és a hozzá tartozó földeket Putenai Gézától. Akinek családja a Tóthi-Lengyel famíliával együtt előtte közel 400 esztendeig birtokolta a várat és a hozzá tartozó földeket. (A Tóthi-Lengyelekre a ma szezonálisan vendéglőként működő kúria emlékeztet a várhegy oldalában, melynek impozáns és egyre romló kapuzatába beleépítették a család korábban a vár bejáratát ékítő kőbe vésett címerét.) Putenai Géza sok más magyar birtokoshoz hasonlóan lovakra és nőkre költötte a vagyont, így kerültek szigligeti javai Esterházy Pál kezébe. Aki átépítette a kastélyt és felvirágoztatta a birtokot, 1920-tól pedig Talabér Gábor főkertésszel együtt kialakították azt a kastély alatt elterülő 9 hektáros, mára már védett parkot, melyben talán az összes Magyarországon élő fenyőfajtából találunk példányt. A gróf úr halála után özvegye, Deym Izabella folytatta férje munkáját egészen az oroszok megérkezéséig. Ezután néhány évig mezőgazdasági szakiskolának adott otthont a kastély, majd pedig az Ady Endre barátjaként ismert, a kommunista kultúrpolitikára befolyással bíró Bölöni György révén 1952-től az arra érdemesített művészek alkotóházaként üzemelhet a mai napig. A grófi idők berendezésének nyomai még hellyel-közzel fellelhetők az épületben, de a háborús fosztogatás, a mindenféle enyves kezek működése folytán a mozdítható tárgyak nagyobbik része elveszett. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum 3D-s adatbázisában található gyertyatartó 1953-ban, az alkotóház indulásakor került a Balaton Múzeum gyűjteményébe. A 19. századi, 16 centiméter magas, kétkaros, balluszteres szárú sárgaréz gyertyatartó egyszerű iparosmunka, geometrikus és növényi motívumok díszítik. Méretéből és formájából adódóan áthelyezhető asztali világítóeszközként használhatták, tehát nem elképzelhetetlen az a jelenet sem, hogy a gróf úr belső komornyikja, kezében ezzel a kétágú gyertyatartóval ment urát ébreszteni egy őszi kora hajnalon, hogy a vendégekkel kacsára menjenek a szigligeti öbölben." (Pálffy Lajos: Gróf úr, ideje felkelni!) http://mandarchiv.hu/cikk/2798/Grof_ur_ideje_felkelni

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
"A gyertyatartók és az égő gyertyák egy emberléptékű világrend humán tér- és idődimenzióiban való otthonlét szimbólumai." (kobzosBBL)

Teknővájó teknőkkel a vásárban

Oktatás

Általános

Cím
Teknővájó teknőkkel a vásárban
Leírás
Dr. Janó Ákos (1927-2015) néprajzkutató - muzeológus a kiskunhalasi vásárban 1961. áprilisában készült fényképe a Thorma János Múzeum - Kiskunhalas fotográfiai tárának eleme. A fénykép egy Szank községben élő (Bács-Kiskun megye), a kiskunhalasi vásáron portékáit árusító teknővájó cigány/roma nemzetiségű középkorú férfit ábrázol. Fáradtnak, átfázottnak, megtörtnek tűnik, s kissé bizalmatlan a fotografáló ’fehér ember’ iránt. Tekintetét szomorú alázattal a földre szegezve összekulcsolt kézzel guggol a képmező baloldalán elemózsiás tarisznyája és egy szomját oltó italos üveg mellett. A nyárfából kapocskával/kapicskával/teknővájó kapával és vonókéssel készített három közepes méretű tiszaháti kenyérsütő teknő, egy hosszúkás fatál és néhány fakanál várja, hogy gazdára találjon. (kobzosBBL)

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A fában a természetet is tisztelték. A teknővájó cigányok csak alvó állapotban vágták ki a fát. Úgy tudták, hogy a fa, amikor él, akkor fájdalmat érez, tehát sajnálták a fát. Ezért csak lombhullatás után vágták ki.
A fában a természetet is tisztelték. A teknővájó cigányok csak alvó állapotban vágták ki a fát. Úgy tudták, hogy a fa, amikor él, akkor fájdalmat érez, tehát sajnálták a fát. Ezért csak lombhullatás után vágták ki.

Népi barokk homlokzatú parasztház

Oktatás

Általános

Cím
Népi barokk homlokzatú parasztház
Leírás
A kiskunhalasi Thorma János Múzeum Fotótára őrzi azt a kontaktmásolatnyi fényképet, melyet Janó János néprajzkutató - muzeológus 1959-ben Jánoshalmán készített egy rendhagyóan műves népi barokk parasztház homlokzatáról, oromzatáról. A képen megszemlélhető és tanulmányozható épület a korabeli lakóház építés remeke, valóságos ékszerdoboz, amely kiváló példája annak, hogy a tradicionális barokk/neobarokk kultúra építészeti stílusjegyei, motívumai hogyan-miképp integrálódtak organikusan az emberléptékű hagyományos népi építészetbe. Az utcafrontra nyíló homlokzatú, téglakerítéssel szervesen kapcsolódó nyeregtetős cserépfedelű parasztház belső tagolása a hagyományokat követi: nagyház, pitvar, kamra, téglaoszlopos tornác/ereszalja. A szemlélőnek érdemes figyelmet szentelnie a homlokzat síkjából kiemelkedő ornamentikának (tégla- és vakolatdísz), melyekben már klasszicista stíluselemek is ötvöződnek: az ablakok párkány, oszlopdísz és szemöldök szegélyeinek, s a három áloszlopnak (pillérek), melyek közül kettő a tornác utcára nyíló impozáns eklektikus stílusú ajtaját/kapuját keretezi. A ház tulajdonosai bizonyára jómódú parasztok, kisbirtokosok, esetleg kisnemesek lehettek, mert nem minden paraszti sorban élő család volt képes egy ilyen épület költségeit fedezni. (kobzosBBL)

Kompetencia

Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Anyanyelvi kommunikáció
„Mostanság hazánk falvaiban lesütött szemű ékes parasztházak térdepelnek Isten lába elé, miképp a megsebzett szarvasok az erdőben, hogy ismét földdé és sárrá váljanak, amiből vétettek.” (kobzosBBL)
„Mostanság hazánk falvaiban lesütött szemű ékes parasztházak térdepelnek Isten lába elé, miképp a megsebzett szarvasok az erdőben, hogy ismét földdé és sárrá váljanak, amiből vétettek.” (kobzosBBL)

Magas fülű csésze

Oktatás

Általános

Cím
Magas fülű csésze
Leírás
Fekete színű, korongolt, vastag falú, magas fülű csésze. Pereme megvastagodó, feneke egyenes, szalagfüle tagolt: a peremátmérője 10,2 cm, a magassága 11,2 cm, a fenékátmérője 5,2 cm. A nyáregyházai temetőben feltárt középső vaskori - szkíta kori Kr. e. 700-450 körüli időből származó hétköznapi használati célú kerámia jogtulajdonosa a ceglédi Kossuth Múzeum, mely fölött a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum bábáskodik.

Kompetencia

Műveltségi terület
Matematikai kompetencia

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.