11 - 15 találat a 6512 közül.

Menyasszonyrablás

Oktatás

Általános

Cím
Menyasszonyrablás
Leírás
Az MFI (Magyar Film Iroda Rt.) 134. heti híradójának (1926) harmadik eseményében egy Gödöllőn megrendezett lakodalom pillanatképei láthatók, többek között a menyasszonyrablás szokását örökítették meg. Az eredeti filmanyagok a MaNDA és Filmintézet állományában találhatók.

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Kunffy Lajos: Iványi cigányokat fest

Oktatás

Általános

Cím
Kunffy Lajos: Iványi cigányokat fest
Leírás
Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész 1926 körül készült olajfestménye a festő barátját, művésztársát, Iványi-Grünwald Bélát (1867–1940) ábrázolja alkotás közben, aki az 1920–30-as években sokszor festette a somogytúri Kunffy-birtokon átmenetileg megtelepedő cigányokat. Az alkotás a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Körülírt képek - Fényképezés és kultúrakutatás I.

Oktatás

Általános

Cím
Körülírt képek - Fényképezés és kultúrakutatás I.
Leírás
A KVAT (Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék) a komplex kultúravizsgálaton belül kitüntetett feladatának tekinti vizuális antropológiai kuatások kezdeményezését. Hisz szöveg és kép másként nevezi meg és elemzi, látja és láttatja, dokumentálja és konstruálja a vizsgált jelenségeket. Jelen kötet betekintést enged ezen műhelymunkába. Tanulmányaink szerzői a KVAT oktatói és hallgatói: Bán András (1951-) (műkritikus) (szerkesztő); Biczó Gábor (1968-) (oktató, egyetemi docens); Bócsi Krisztián (1974-) (antropológus, fotós); Bódi László (1963-) (egyetemi oktató, antropológus, társadalomkutató, fotóművész); Bogdán Melinda (muzeológus); Bozó Krisztina; Fejős Zoltán (1954-) (magyar etnográfus, antropológus); Gulyás Gyula (1944-) (magyar filmrendező); Ilyés Zoltán (1968-2015) (antropológus); Juhász Orchidea (1975-) (tanársegéd); Kunt Ernő (1920-1994) (festő, grafikus); Lágler Péter; Szöllősi Péter (antropológus, bölcsész); Tóth Vilmos; Tuczai Rita (kulturális antropológus, fotós). Szerkesztette: Bán András (1951-) (műkritikus) Kiadó: Miskolci Galéria (Miskolc); Magyar Művelődési Intézet (Budapest) - 1999 Közreműködő: Fejős Zoltán (1954-) (magyar etnográfus, antropológus) (bevezető); A kötet külső borítója: Bódi László alkotása

Kompetencia

Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Szociális és állampolgári kompetencia
„És én magammal viszem őket, ott vannak nálam: a hangkazettákon, a mozgóképeken, a fényképeken, a szemhéjam alatt. Sohasem tudok szorongás nélkül megjelenni közöttük, és sohasem tudok lelkiismeret-furdalás nélkül távozni közülük.
„És én magammal viszem őket, ott vannak nálam: a hangkazettákon, a mozgóképeken, a fényképeken, a szemhéjam alatt. Sohasem tudok szorongás nélkül megjelenni közöttük, és sohasem tudok lelkiismeret-furdalás nélkül távozni közülük." (Bódi László)

Körülírt képek - Fényképezés és kultúrakutatás II.

Oktatás

Általános

Cím
Körülírt képek - Fényképezés és kultúrakutatás II.
Leírás
A KVAT (Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék) a komplex kultúravizsgálaton belül kitüntetett feladatának tekinti vizuális antropológiai kuatások kezdeményezését. Hisz szöveg és kép másként nevezi meg és elemzi, látja és láttatja, dokumentálja és konstruálja a vizsgált jelenségeket. Jelen kötet betekintést enged ezen műhelymunkába. Tanulmányaink szerzői a KVAT oktatói és hallgatói: Bán András (1951-) (műkritikus) (szerkesztő); Biczó Gábor (1968-) (oktató, egyetemi docens); Bócsi Krisztián (1974-) (antropológus, fotós); Bódi László (1963-) (egyetemi oktató, antropológus, társadalomkutató, fotóművész); Bogdán Melinda (muzeológus); Bozó Krisztina; Fejős Zoltán (1954-) (magyar etnográfus, antropológus); Gulyás Gyula (1944-) (magyar filmrendező); Ilyés Zoltán (1968-2015) (antropológus); Juhász Orchidea (1975-) (tanársegéd); Kunt Ernő (1920-1994) (festő, grafikus); Lágler Péter; Szöllősi Péter (antropológus, bölcsész); Tóth Vilmos; Tuczai Rita (kulturális antropológus, fotós). Szerkesztette: Bán András (1951-) (műkritikus) Kiadó: Miskolci Galéria (Miskolc); Magyar Művelődési Intézet (Budapest) - 1999 Közreműködő: Fejős Zoltán (1954-) (magyar etnográfus, antropológus) (bevezető); A kötet külső borítója: Bódi László alkotása

Kompetencia

Évfolyam
Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
„És én magammal viszem őket, ott vannak nálam: a hangkazettákon, a mozgóképeken, a fényképeken, a szemhéjam alatt. Sohasem tudok szorongás nélkül megjelenni közöttük, és sohasem tudok lelkiismeret-furdalás nélkül távozni közülük.
„És én magammal viszem őket, ott vannak nálam: a hangkazettákon, a mozgóképeken, a fényképeken, a szemhéjam alatt. Sohasem tudok szorongás nélkül megjelenni közöttük, és sohasem tudok lelkiismeret-furdalás nélkül távozni közülük." (Bódi László)

Szentendre-szigeti késő bronzkori egyfülű urna II.

Oktatás

Általános

Cím
Szentendre-szigeti késő bronzkori egyfülű urna (Urnamezős kultúra, Kr. e. 1400/1300-900/800) - II.
Leírás
„Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán. A halottak elégetését a közegészségügyi okok, tehát a bomlással felszabaduló kórokozók mellett a visszatérésüktől való félelem is motiválhatta. Aztán az is igaz, hogy sok helyen egy nagy rakás fát összeszedni jóval könnyebb volt, mint a sírgödröt megásni, de ez csak egy laikus felvetése, nem is kell foglalkozni vele. Az viszont biztos, hogy a szigeti temetőben talált urnában is az úgynevezett urnamezős kultúra emberének hamvai nyugodtak egészen a régészek megérkezéséig. Ezt a halomsíros kultúrát követő, Európa nyugati felétől a Dunántúlig, és a nagy folyón is néhol átnyúló történelmi időszakot a bronzkor részének tartjuk. A temetkezési forma talán éppen ennek a fémnek a kereskedelmével terjedt el az Alpok kelti és északi lejtőitől eljutva egészen a holland tengerpartig. A biztosan meglévő információ ármlást pedig fokozatosan egységesedő tárgyi formák követik, amit leginkább a fegyvereknél és a karpereceknél lehet tapasztalni. Magyarországon s Vas megyei Velemben, a Szent Vid hegyen és a Celldömölk melletti Ság hegyen folyt a bronz feldolgozása. Ide az alapanyagot az Alpokból és a felvidéki Urvölgyből, vagy Libetbányáról szállították. Az olvasztókat működtetők pedig már elhamvasztották a halottaikat is, mint ahogyan ez akkoriban jellemző volt az egész Dunántúlra. Egyes kutatók a kelták őseinek tartják ezeket az „urnamezősöket″, az biztos, hogy szerettek a hegyek tetejére, folyók partjára letelepedni, és már később, a keltákhoz hasonlóan, földvárakat is építettek. És paticsfalu, gerendavázas házakban laktak, emellett – mint eme edényen is látszik – fejlett volt a kerámiájuk is. És ha megnézzük eme urna paramétereit, hát azt láthatjuk, hogy közel megegyezik a mai temetkezéseknél használatosokkal. Ami biztos csak véletlen lehet, kevés a valószínűsége ugyanis annak, hogy a fával történő égetés után ugyanannyi hamut tudtak volna összegyűjteni, mint mostanában a krematóriumokban.” (Pálffy Lajos: Hamvaink hajléka) http://mandarchiv.hu/cikk/7163/Hamvaink_hajleka

Kompetencia

Évfolyam
Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Szociális és állampolgári kompetencia
Szürkésbarna színű, felfelé szűkülő nyakú, finom ívben kiszélesedő peremű, nyomott hasú, egyfülű urna. Vállát körbefutó, besimított, kissé szabálytalan vonalak díszítik. Rendhagyóan harmonikus formájú és térbeli szerkezeti tagoltságú kultikus agyagedény.
Szürkésbarna színű, felfelé szűkülő nyakú, finom ívben kiszélesedő peremű, nyomott hasú, egyfülű urna. Vállát körbefutó, besimított, kissé szabálytalan vonalak díszítik. Rendhagyóan harmonikus formájú és térbeli szerkezeti tagoltságú kultikus agyagedény.

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.