21 - 25 találat a 6531 közül.

Bognármester fűrésszel

Oktatás

Általános

Cím
Bognármester fűrésszel
Leírás
Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész „Bognármester fűrésszel” című festménye a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdona.

Kompetencia

Műveltségi terület
A hatékony, önálló tanulás

Idős kanász férfi portréja a XIX. század végéről II.

Oktatás

Általános

Cím
Idős kanász férfi portréja a XIX. század végéről II.
Leírás
„A két világháború közötti falu képéhez hozzá tartozott a közösség által fizetett kanász, kondás vagy csürhés is, akit leginkább reggel és este láthatott a falusi. Mikor is erős tülkölés és ostorpattogtatás közepette kiterelte a falu disznait (kondát, csürhét) a határba, majd pedig este, amikor ugyanolyan zenebonával hazahozta az állatokat. Egyre gyarapodó archívumunkban számos régi fotót találunk erről a nem igazán előkelő foglakozásról, és a kanász által régen használt eszközökről. A mesterség mondhatni ősi, hiszen a disznók háziasítása egészen az ősemberig vezethető vissza. A jelenlegi házisertések ősét pedig logikusan a különféle vaddisznók környékén kell keresnünk. Európába állítólag a Közel-Keletről érkeztek az első példányok, érdekes, mostanság éppen arrafelé élnek olyan népek, akik nem hajlandók húsukból fogyasztani. A házisertés, no és az Európában honos vadonélő rokonai is állítólag egészen intelligens lények, kitűnő szaglásukat a szarvasgomba felderítése mellett újabban a kábítószerek felismerésére is használják. De a magyar középkorban, no és sok helyen egészen az 1950-es, 60-as évekig a húsukért, zsírjukért és a bőrükért tartották a disznókat. A nemesi birtokokon nagy kondákban, ridegtartással járták a hatalmas eredőségeket, és túrták ki az ehető dolgokat az avarból. Emellett persze a jobbágyporta tartozéka is volt a disznóól, vagy előbb inkább csak egy karám, elkerített udvarrész. A 19. század végére a modernizálódó állattartás fokozatosan elbúcsúztatta ezeket a hatalmas kondákat, a Bakonyból is elfogytak a földbirtokosoknak dolgozó makkoltató kanászok. Akik amúgy az állatokkal foglalatoskodók hierarchiájának a legalján voltak, a gulyások, csikósok és juhászok le is nézték a büdös disznókat terelgető, szürkemarha szarvából készült tülökkel, kanászbaltával és kanászostorral felszerelt napbarnította embereket. Akikből a 20. század első felében már csak egyet-egyet találunk falvanként azzal a bizalmi feladattal, hogy a legeltetős időszakban (Szent Györgytől Szent Mihály napjáig) vigyázzon a gazdák disznaira, azon legyen, hogy azok estére épségben és jóllakottan csörtessenek be az általában hosszúra nyúló porta végén álló ólakba. A kanász szót a kondát vezető kan(disznó)ból eredeztetik, a falu hierarchiájában a Megismerni a kanászt című népdal ellenére nem éppen magas pozícióját olyan kifejezések is jelzik, mint az „elkanászodás”, vagy a „csürhe”, ahogy a Tiszántúlon a disznócsordát, vagy kondát nevezik.” (Pálffy Lajos: Akkor ismerjük meg a kanászt is!) http://mandarchiv.hu/cikk/7246/Akkor_ismerjuk_meg_a_kanaszt_is

Kompetencia

Évfolyam
Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Anyanyelvi kommunikáció
„A korabeli fényképen kifinomult esztétikai és szociális érzékenységgel megörökített érett korú kanász időtlen tekintete, hagyományos öltözete, attribútumai a pásztortársadalomban a legkevésbé megbecsült mesterségnek állítanak örök emléket.” (kobzosBBL)
„A korabeli fényképen kifinomult esztétikai és szociális érzékenységgel megörökített érett korú kanász időtlen tekintete, hagyományos öltözete, attribútumai a pásztortársadalomban a legkevésbé megbecsült mesterségnek állítanak örök emléket.” (kobzosBBL)

Idős kanász férfi portréja a XIX. század végéről I.

Oktatás

Általános

Cím
Idős kanász férfi portréja a XIX. század végéről I.
Leírás
„A két világháború közötti falu képéhez hozzá tartozott a közösség által fizetett kanász, kondás vagy csürhés is, akit leginkább reggel és este láthatott a falusi. Mikor is erős tülkölés és ostorpattogtatás közepette kiterelte a falu disznait (kondát, csürhét) a határba, majd pedig este, amikor ugyanolyan zenebonával hazahozta az állatokat. Egyre gyarapodó archívumunkban számos régi fotót találunk erről a nem igazán előkelő foglakozásról, és a kanász által régen használt eszközökről. A mesterség mondhatni ősi, hiszen a disznók háziasítása egészen az ősemberig vezethető vissza. A jelenlegi házisertések ősét pedig logikusan a különféle vaddisznók környékén kell keresnünk. Európába állítólag a Közel-Keletről érkeztek az első példányok, érdekes, mostanság éppen arrafelé élnek olyan népek, akik nem hajlandók húsukból fogyasztani. A házisertés, no és az Európában honos vadonélő rokonai is állítólag egészen intelligens lények, kitűnő szaglásukat a szarvasgomba felderítése mellett újabban a kábítószerek felismerésére is használják. De a magyar középkorban, no és sok helyen egészen az 1950-es, 60-as évekig a húsukért, zsírjukért és a bőrükért tartották a disznókat. A nemesi birtokokon nagy kondákban, ridegtartással járták a hatalmas eredőségeket, és túrták ki az ehető dolgokat az avarból. Emellett persze a jobbágyporta tartozéka is volt a disznóól, vagy előbb inkább csak egy karám, elkerített udvarrész. A 19. század végére a modernizálódó állattartás fokozatosan elbúcsúztatta ezeket a hatalmas kondákat, a Bakonyból is elfogytak a földbirtokosoknak dolgozó makkoltató kanászok. Akik amúgy az állatokkal foglalatoskodók hierarchiájának a legalján voltak, a gulyások, csikósok és juhászok le is nézték a büdös disznókat terelgető, szürkemarha szarvából készült tülökkel, kanászbaltával és kanászostorral felszerelt napbarnította embereket. Akikből a 20. század első felében már csak egyet-egyet találunk falvanként azzal a bizalmi feladattal, hogy a legeltetős időszakban (Szent Györgytől Szent Mihály napjáig) vigyázzon a gazdák disznaira, azon legyen, hogy azok estére épségben és jóllakottan csörtessenek be az általában hosszúra nyúló porta végén álló ólakba. A kanász szót a kondát vezető kan(disznó)ból eredeztetik, a falu hierarchiájában a Megismerni a kanászt című népdal ellenére nem éppen magas pozícióját olyan kifejezések is jelzik, mint az „elkanászodás”, vagy a „csürhe”, ahogy a Tiszántúlon a disznócsordát, vagy kondát nevezik.” (Pálffy Lajos: Akkor ismerjük meg a kanászt is!) http://mandarchiv.hu/cikk/7246/Akkor_ismerjuk_meg_a_kanaszt_is

Kompetencia

Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Szociális és állampolgári kompetencia
„A korabeli fényképen kifinomult esztétikai és szociális érzékenységgel megörökített érett korú kanász időtlen tekintete, hagyományos öltözete, attribútumai a pásztortársadalomban a legkevésbé megbecsült mesterségnek állítanak örök emléket.” (kobzosBBL)
„A korabeli fényképen kifinomult esztétikai és szociális érzékenységgel megörökített érett korú kanász időtlen tekintete, hagyományos öltözete, attribútumai a pásztortársadalomban a legkevésbé megbecsült mesterségnek állítanak örök emléket.” (kobzosBBL)

Rajnapló (forráselemzés)

Oktatás

Általános

Cím
Rajnapló (forráselemzés)
Leírás
A kecskeméti Ménteleki Általános Iskola gyűjteményében található rajnapló valószínűleg az 1970-es évek második feléből származik, és mint a Kádár-korszak gyermekvilágának egyfajta lenyomata, forrásértékű dokumentumként is szolgálhat.

Kompetencia

Műveltségi terület
A hatékony, önálló tanulás

Római kori kerámiaedényből készült játékzseton I.

Oktatás

Általános

Cím
Római kori törött kerámiaedény oldalából készült játékzseton (Érd, 16. lelőhely; Kr. u. I-IV. század) - I.
Leírás
„Homo ludens. Hát ha valakik, a római légiósok, katonák azok voltak, játszó emberek. Mert hosszú, sokszor 25 éves volt a szolgálat, és ezalatt nem kellett mindig harcolni. Mit is lehetett csinálni az őrtoronyban, ott a Duna/Ister partján, amikor egy-egy visszavert barbár támadás, büntetőexpedíció hosszú időre elvette a harctól a kedvét a túlpartiaknak? Hát játszani valamit az őrségbe szintén beosztott cimborával. Most egy Érden talált játékkelléket, zsetont vizsgálhatunk meg a 3D-s technika segítségével. A 2,5 centiméter átmérőjű, egy törött agyagedény darabjából kicsiszolt, szabálytalan kör alakú kis tárgyról azt feltételezik a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum régészei, hogy azt valamilyen társasjátékhoz használták a római időkben. Ugyan katonai tábor csak Százhalombattánál és Nagytéténynél volt, de az érdi átkelőhelyet is őrtorony őrizhette a limes kiépülése után. Persze az is lehet, hogy a római település „civil” lakója hagyta el a korongocskát valahogy. Amit talán éppen a „centuriák csatája” nevű közkedvelt társasjátékhoz készítettek. Ezt a játékot a kockázás mellett szerte a birodalomban játszották a források szerint. (A „kockavetés″ ismeretes Jézus keresztre feszítésének történetéből is, alea volt a neve, négy olyan kockával dobtak, aminek 2-2 oldala domború volt, így csak az 1-es, a 3-as, a 4-es és a 6-os számok szerepeltek rajta. Az nyert legnagyobbat, aki egyszerre az összes számot kidobta, az vesztett, aki négy egyest dobott.) Szóval a centúriák csatájához egy nyolcszor nyolc mezőre osztott négyzet alakú táblára volt szükség, amelynek szélére a játékosok fejenként 16 korongot sorakoztattak fel 2-2 sorban. A cél pedig az ellenfél korongjának közrefogása és leütése volt. A győzelem pedig ezek szerint azé lett, aki le tudta ütni az ellenfél centúriáját, azaz századát, a római katonai szervezetben a mai századnak megfelelő, 60-80 fős alakulat volt a centurio vezetésével.” (Pálffy Lajos: Kellék a centúriák csatájához?) http://mandarchiv.hu/cikk/7255/Kellek_a_centuriak_csatajahoz

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Természettudományos és technikai kompetencia
„Ám a játék, mint erre a holland történész, Johan Huizinga hívta fel a figyelmet Homo Ludens (A játékos ember) c. művében, korábbi az emberi kultúránál, „öregebb” az embernél. A játékot állati ősiségünkből hoztuk magunkkal.” (Balla D. Károly)
„Ám a játék, mint erre a holland történész, Johan Huizinga hívta fel a figyelmet Homo Ludens (A játékos ember) c. művében, korábbi az emberi kultúránál, „öregebb” az embernél. A játékot állati ősiségünkből hoztuk magunkkal.” (Balla D. Károly)

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.