21 - 25 találat a 6561 közül.

Aratás

Oktatás

Általános

Cím
Aratás
Leírás
Aratás kaszával (20. század eleje). A kép reprodukció. Az eredeti üvegnegatív a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum tulajdonát képezi.

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Asztagrakás (aratás)

Oktatás

Általános

Cím
Asztagrakás (aratás)
Leírás
Asztagrakás. Az 1961-ben Dunaszigeten (Cikolasziget) készült felvétel a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdona.

Kompetencia

Műveltségi terület
Digitális kompetencia

Szentendrei római kori üveggyöngy ékszer II.

Oktatás

Általános

Cím
Szentendrei római kori üveggyöngy ékszer (Szentendre - 28/2. lelőhely, Kr. u. I-IV. század) - II.
Leírás
„Nézegetem ezt az egyszerű, szürke, jelentéktelen kis üveggyöngyöt. Tényleg, nagyon meggondolná manapság valaki, hogy egy ilyen holmikból összeállított nyaklánccal, karkötővel ékítse magát. Aztán mégis mekkora munka, szakértelem és tapasztalat van ebben a kis semmiségben! A Ferenczy Múzeumi Centrum régészei által egyik szentendrei ásatáson megtalált darab átmérője meglehetősen nagy, 1,9 centiméter. Így arra következtethetünk, hogy minden valószínűség szerint nyakláncként hordhatták, így zavarhatta a legkevésbé az ilyen gyöngysor a viselőjét annak mozgásában, tevékenykedésében. Az is valószínűsíthető, hogy a tulajdonos egy hölgy volt, aki a ruhája felett hordta az ékszert. Ami nem is biztos, hogy csak ilyen szürke, unalmas gyöngyszemekből állt. Talán éppen valami élénkebb színű, mondjuk sötétpiros gyöngy szakította meg szabályos időközönként ezt a szürkeséget, de ebből valahogy nem került elő egy sem az ásatáson. Aztán egyáltalán nem hozzáértőként elképzeltem, hogy készülhetett ez a rovátkákkal díszített darab. (Az ókori üveggyártásról egy korábbi cikkünkben, éppen egy római kori üvegcse kapcsán már olvashattak.) Arra gondoltam, hogy nem egyenként formálta meg és rovátkolta be a képlékeny üvegpasztából a régi mester a gyöngyöket, mert akkor meglehetősen sokáig dolgozott volna egy ilyen olcsónak számító darabon. Inkább valahogy úgy indulhatott a munka, hogy egy téglalap alakúra formált üvegmasszából egy homokos agyagból formált rúd köré hengert hajtott, majd ezt berovátkolva eltávolította az agyagmagot. És szépen feldarabolta a kellő méretekre a hengert. Legalább is én, minden technikai és anyagismert híján, így fogtam volna hozzá. Aztán az is meglehet, hogy mégis csak egyenként, kis üvegrudacskákból hajtotta meg a gyöngyöket a valamikor a Krisztus utáni első és negyedik század között élő szakember. Már csak azért is lehetett így, mert az ókori ember időfogalma egészen más volt, mint a ma élőé. A források arról szólnak, hogy nem volt az a mára jellemző eszeveszett teljesítménykényszer, jutott bőven idő egy-egy munkadarab elkészítésére.” (Pálffy Lajos: Munkaigényes üveggyöngy?) http://mandarchiv.hu/cikk/7319/Munkaigenyes_uveggyongy

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Természettudományos és technikai kompetencia
“A római kor kifinomult üvegművészete a világ számára paradigma technikai és esztétikai értelemben egyaránt. A korabeli mesterek a birodalom különböző részéről származó alapanyagokból pazar szín- és formavilágú üvegtárgyakat alkottak.” (kobzosBBL)
“A római kor kifinomult üvegművészete a világ számára paradigma technikai és esztétikai értelemben egyaránt. A korabeli mesterek a birodalom különböző részéről származó alapanyagokból pazar szín- és formavilágú üvegtárgyakat alkottak.” (kobzosBBL)

Szentendrei római kori üveggyöngy ékszer I.

Oktatás

Általános

Cím
Szentendrei római kori üveggyöngy ékszer (Szentendre - 28/2. lelőhely, Kr. u. I-IV. század) - I.
Leírás
„Nézegetem ezt az egyszerű, szürke, jelentéktelen kis üveggyöngyöt. Tényleg, nagyon meggondolná manapság valaki, hogy egy ilyen holmikból összeállított nyaklánccal, karkötővel ékítse magát. Aztán mégis mekkora munka, szakértelem és tapasztalat van ebben a kis semmiségben! A Ferenczy Múzeumi Centrum régészei által egyik szentendrei ásatáson megtalált darab átmérője meglehetősen nagy, 1,9 centiméter. Így arra következtethetünk, hogy minden valószínűség szerint nyakláncként hordhatták, így zavarhatta a legkevésbé az ilyen gyöngysor a viselőjét annak mozgásában, tevékenykedésében. Az is valószínűsíthető, hogy a tulajdonos egy hölgy volt, aki a ruhája felett hordta az ékszert. Ami nem is biztos, hogy csak ilyen szürke, unalmas gyöngyszemekből állt. Talán éppen valami élénkebb színű, mondjuk sötétpiros gyöngy szakította meg szabályos időközönként ezt a szürkeséget, de ebből valahogy nem került elő egy sem az ásatáson. Aztán egyáltalán nem hozzáértőként elképzeltem, hogy készülhetett ez a rovátkákkal díszített darab. (Az ókori üveggyártásról egy korábbi cikkünkben, éppen egy római kori üvegcse kapcsán már olvashattak.) Arra gondoltam, hogy nem egyenként formálta meg és rovátkolta be a képlékeny üvegpasztából a régi mester a gyöngyöket, mert akkor meglehetősen sokáig dolgozott volna egy ilyen olcsónak számító darabon. Inkább valahogy úgy indulhatott a munka, hogy egy téglalap alakúra formált üvegmasszából egy homokos agyagból formált rúd köré hengert hajtott, majd ezt berovátkolva eltávolította az agyagmagot. És szépen feldarabolta a kellő méretekre a hengert. Legalább is én, minden technikai és anyagismert híján, így fogtam volna hozzá. Aztán az is meglehet, hogy mégis csak egyenként, kis üvegrudacskákból hajtotta meg a gyöngyöket a valamikor a Krisztus utáni első és negyedik század között élő szakember. Már csak azért is lehetett így, mert az ókori ember időfogalma egészen más volt, mint a ma élőé. A források arról szólnak, hogy nem volt az a mára jellemző eszeveszett teljesítménykényszer, jutott bőven idő egy-egy munkadarab elkészítésére.” (Pálffy Lajos: Munkaigényes üveggyöngy?) http://mandarchiv.hu/cikk/7319/Munkaigenyes_uveggyongy

Kompetencia

Évfolyam
Természettudományos és technikai

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
“A római kor kifinomult üvegművészete a világ számára paradigma technikai és esztétikai értelemben egyaránt. A korabeli mesterek a birodalom különböző részéről származó alapanyagokból pazar szín- és formavilágú üvegtárgyakat alkottak.” (kobzosBBL)
“A római kor kifinomult üvegművészete a világ számára paradigma technikai és esztétikai értelemben egyaránt. A korabeli mesterek a birodalom különböző részéről származó alapanyagokból pazar szín- és formavilágú üvegtárgyakat alkottak.” (kobzosBBL)

Venus és Amor–római kori dombormű töredék II.

Oktatás

Általános

Cím
Venus és Amor–római kori dombormű töredék (kisplasztika, Szentendre 28/1. lelőhely, Kr. u. I-IV. század) - II.
Leírás
„Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás. De talán nem nem is ez volt az alkotó célja, talán csak valami gyerek próbálkozott meg a szobrászkodással egy fazekasműhelyből elcsent agyagot használva. Ki tudja már, mi volt ennek a 16 centiméter magas domborműnek a története. Sokkal többet tudunk viszont az amatőr szobrász által ábrázolt két római istenről, akik, mint az köztudott, az Olümposz lakóinak a „klónjai″ voltak. Pontosabban az történt, hogy az ezek szerint nem annyira fantáziadús rómaiak átnevezve, de tulajdonságaikat megtartva átvették görögöktől az egész istenkollekciót. Így lett Aphroditéből Vénusz, aki Rómában szintén a szerelem, a szépség és a termékenység istennője volt. És ugyanúgy, mint a görög Érosz, Ámor is a szépség és a háború istenének nászából született meg Rómában. Játékszernek tűnő íjjal és nyíllal felszerelt, pubertáskorban lévő vagy fiatalabb, kissé elhízott fiúcskának szokták ábrázolni, a barokkban meg mindezt alaposan eltúlozva úgynevezett puttókat csináltak belőle. Vénusz és Mars amúgy nem voltak valami jó szülők, Ámort ezért Jupiter főisten maga nevelte fel. Hogy aztán a kamasz egy halandóba, Pszichébe szeretett bele, az nyilván nem a neveltetésén múlott. Jupiter minden esetre Ámor segítségére sietett, mikor Psziché nagyon mély álomba merült. Felébresztette, sőt, később még az istenek sorába is emelte a szépséges hölgyet. Ámor anyját amúgy több alakban is tisztelték a rómaiak. Így volt megtisztító, viszályhozó, házasságőrző, szerencsés, de szépfenekű (callipigus) Vénusz is.” (Pálffy Lajos: Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász) http://mandarchiv.hu/cikk/7353/Nem_volt_egy-Michelangelo_a_farkasvari_szobrasz

Kompetencia

Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Szociális és állampolgári kompetencia
Az okkersárga színű terrakotta szobortöredék a csodaszép Venus római istennőt és a férfierő jelképeként tisztelt Mars termékenységistentől, a háború és a harc védnökétől fogant gyermekét, Amort ábrázolja, aki a római mitológiában a szerelem istene.
Az okkersárga színű terrakotta szobortöredék a csodaszép Venus római istennőt és a férfierő jelképeként tisztelt Mars termékenységistentől, a háború és a harc védnökétől fogant gyermekét, Amort ábrázolja, aki a római mitológiában a szerelem istene.

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.