Ovális, követ megformáló talapzaton ülő női alak. Hátát egyenesen tartó, lábait felhúzó és azt mellkasához szorító, fejét egyenesen tartó, kontyot viselő figura. Karjait egyenesen kinyújtva, térde alatt átöleli a lábát, jobb kézfejét bal kézfejére helyezve. Talapzattal egybeépített agyag kisplasztika, az Ózdi Muzeális Gyűjtemény darabja. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor voltak. Jelentős szerepe volt a szentendrei parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A szentendrei Parkmúzeumban (szoborpark) található alkotásról készült felvételt Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtára őrzi. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor. Az alkotónak jelentős szerepe volt a szentendrei Parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Sarkán ülő, kezében amforát tartó mezítelen nőalak. A kisplasztikát az Ózdi Muzeális Gyűjtemény őrzi. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor voltak. Jelentős szerepe volt a szentendrei parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Két egymás mellett, de ellentétes irányban álló, az összefogás szimbólumaként karjukat együtt magasba emelő, tálat tartó férfialakok (munkásalakok?). A kisplasztikát az Ózdi Muzeális Gyűjtemény őrzi. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor voltak. Jelentős szerepe volt a szentendrei parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Szögletes talapzaton, egymással szemben térdelő, egymást ölelő női és férfi alak. A kontyos női alak karjait a férfi nyaka köré fonja, a férfi karjaival a nő derekát öleli. Arcukat teljesen elrejtő alakok; testüket kendőszerű lepel takarja, melyet a nő ölelő karja von köréjük. A kisplasztikát az Ózdi Muzeális Gyűjtemény őrzi. / Kucs Béla (Ózd, 1925. júl. 10. – Bp. 1984. nov. 18.) Munkácsy-díjas szobrász. Bányászcsalád gyermekeként pályakezdése nehéz volt. Dolgozott téglagyárban, bányában, volt mozdonyvezető. 1946-ban részt vett a Derkovits Kollégium megalakításában. 1948-tól 1953-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Mesterei Pátzay Pál és Mikus Sándor voltak. Jelentős szerepe volt a szentendrei parkmúzeum megszervezésében. Központi témája a közösségi élet, az emberi összefogás volt. Formanyelve realista. Monumentális plasztikái általában csoportokat ábrázolnak, a sokalakos szobrok mestere. Kompozícióinak eredetiségét a figurák számának növelésével, a valóság és stilizáltság különleges keverékével érte el. Az általa térben létrehozott játékos rendet, mely nyugalmat áraszt, az egyszerűség és a szimmetria eszközeivel a szobrászat klasszikus törvényeihez igazítja. 1968-tól megpróbálta kialakítani a többalakos, plasztikai kompozíció szabályait, melynek építőelemei az anyagszerű megoldások keresése, tömbszerűség, formai fegyelmezettség, ritmikus elrendezés. (Magyar Életrajzi Lexikon, artportal.hu)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
