31 - 35 találat a 8504 közül.

Trizs – Zsidó temető: II. számú sírkő

Oktatás

Általános

Cím
Trizs – Zsidó temető: II. számú sírkő (Veres András: Aggtelek környéki zsidó temetők /fotográfiai gyűjtemény/, 1996, képazonosító: CZ 0608)
Leírás
Veres András feltétlen imperativus által vezérelve több éven keresztül fényképezte és következetes pontossággal dokumentálta az Aggtelek környéki elhagyott, az emberi gyarlóság és a természet által rohamosan pusztuló zsidó temetőket. A Trizs – Zsidó temető: II. számú sírkő című/tárgyú fekete-fehér pozitív fotográfia jogtulajdonosa a szerző és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (Jósvafő). „A vidéki zsidóságot a soá alatt szinte teljesen elpusztították. Intézményei is az enyészeté lettek. Az eltűnt (lerombolt, leégett) zsinagógák képét szerencsés esetben egy-egy képeslap, magánfotó, esetleg publikáció őrzi. Megsemmisültek a hitközségi irattárak, elvesztek a magániratok, fényképek. A zsidó üzleteket, lakásokat átalakították. A legtöbb vidéki településen már semmi nem emlékeztet arra, hogy ott valaha zsidók éltek, jelentős zsidó közösségek, melynek tagjai a város, a falu gazdasági, társadalmi és kulturális életében fontos szerepet játszottak. Ami megmaradt belőlük, az a temető. Már ahol megmaradt. A közösségek elpusztításával ugyanis az sem maradt, aki a temetőket gondozza, a sírokat látogassa. Pedig a halottakról való gondoskodás a zsidó vallás egyik legfontosabb parancsa. Egészen a közelmúltig Magyarországon közel másfélezer olyan zsidó temetőt jegyeztek, mely az elmúlt hatvan évben a hitközségek felszámolása miatt gondozatlanul vált a természet és a rongálók martalékává. A gránitköveket elhordták, a területet gyom, cserjék, fák nőtték be, a kerítéseknek nyomát sem látni… A holokauszt 50. évfordulóján néhány önkormányzat vagy helyi közösség figyelme a zsidó temetők felé fordult, kigazolták, esetleg be is kerítették, egy-két helyen ma is gondozzák. Néhány zsidó és civil alapítvány azt a célt tűzte ki, hogy helyreállítanak zsidó temetőket, ami természetesen pénzkérdés is, de nem kizárólagosan… A vidéki hitközségek irattárai többnyire megsemmisültek a soá alatt… Az adott település zsidó lakosságára nagyon fontos adatbázist jelentenek a temetők adatai, melyek jól kiegészíthetők a halotti anyakönyvek adataival, a gyászjelentésekkel és a parcellakönyvekkel. S ha a temetők adataihoz hozzáadjuk a deportáltak listáit, szinte teljes adatbázishoz juthatunk. Ha fel akarjuk idézni ezt az egykor volt világot, a falusi, kisvárosi zsidók életét, támaszkodhatunk a zsidó és nem zsidó visszaemlékezőkre. A soát túlélők többsége azonban Budapestre vagy nagyvárosokba költözött, felkutatásuk sem egyszerű feladat, nem beszélve arról, hogy lassan elhalnak. A 20. század első felének a falu hagyományait feltáró néprajzi, szociográfiai falukutató irodalomból a vidéki zsidóság kimaradt. A korabeli zsidóság tudományos leírása, zenei, művészeti feldolgozása nem történt meg. Talán csak Szabolcsi Bence és néhány tudós rabbi néprajzi leírásai jelentenek kivételt. A megmaradt – nem kirabolt – zsidó temetők két vonatkozásban szolgálhatják eredeti funkciójuktól eltérően a zsidóságot: 1. Adataik rögzítésével forrásmentést végzünk, s így azok felhasználhatók lesznek a helytörténet kutatásában. 2. Helyszínei lehetnek azoknak a megemlékezéseknek, amelyek nem kizárólagosan csak a holokausztnak, hanem az egykor ott élt zsidó közösségeknek, személyeknek állítanak emléket… Következtethetünk a temetők adataiból a halálokokra, járványokra, gyermekhalandóságra. Rekonstruálhatjuk a chevratagokat (legtöbbször külön helyük van a temetőben), a hitközségi elöljárókat, hisz a tisztségük sokszor fel van tüntetve a sírkövön. Vizsgálhatjuk a kövek formáját, díszítményeit. Ezek alapján a lévita és kohanita származásúakat találhatjuk meg. A halahikus idézetek kultúrtörténeti és vallástörténeti tanulságokat hordozhatnak. Abszolút fontos forrásai a családfakutatásnak… Az adott település kiemelkedő zsidó származású polgárainak a sírjai lehetőséget adnak a helybeli pedagógusoknak, hogy helytörténeti séta keretében tanítványaikkal felkeressék a temetőt. Helyszíne lehet a zsidó temető a holokauszt-megemlékezéseknek.” (in: Balázs Edit: Mi maradt a vidéki zsidóságból? /részlet/, Fórum Társadalomtudományi Szemle, Budapest, 2011/4)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Hegedüs László: Sirályok II.

Oktatás

Általános

Cím
Hegedüs László: Sirályok II. (aquarell festmény, 1966, sorszám: 360)
Leírás
Hegedüs László festőművész Sirályok II. (1966) című aquarell festménye 1990-től a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található. Az alkotó 1920-ban született Budapesten. "Festő, grafikus. 1936-38 között az Aba Novák Vilmos Stúdióba járt, ahol Vaszary tanítványa volt, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. 1945 után a Fókusz, illetve a Művész Galéria tulajdonosa. 1948-tól külföldön tevékenykedett: Ausztriában, Olaszországban, majd 1972-ig Ausztráliában. Ezután Londonban telepedett le, de többször látogatott Magyarországra. 1987 óta ismét Ausztráliában él. Egyéni tárlatai voltak vidéken (Szentes, Nyírbátor, Hatvan) és külföldön (Melbourne, Sydney, Brisbane, London), valamint csoportosak az Ernst Múzeumban, a Nemzeti Szalonban, Londonban, Melbourneben stb. Munkáit őrzik a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban, a kaposvári Rippl Rónai Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban, ausztráliai, párizsi, római, amerikai és angliai közgyűjteményekben. 1982-ben ötven festményét és harminc grafikáját a nyírbátori Báthory Múzeumnak ajándékozta." (in: http://www.kieselbach.hu/muvesz/hegedus-laszlo-_hegedus_-laszlo__9087) „Hegedüs László festőművész tájképfestészete senkivel össze nem hasonlítható helyet foglal el a magyar és az egyetemes művészetben. A világpolgár művész egyaránt otthonosan mozog a magyar vidéken, a földgolyó kontinenseinek hatalmas városaiban és legapróbb szigetein egyaránt. Művein az ember alkotta világ szublimálódik a végtelen természet tisztaságába és ősi ártatlanságába, az Univerzum harmóniájába. Képei végtelenül gazdag színárnyalatokat megjelenítő, bátor, lendületes ecsetvonásokkal ’poéta natus’-ként a plein air jegyében megalkotott, ökonomikus remekművek. A művész leginkább szűrt fényben, a kora hajnali derengésben vagy a lebukó nap fényében igyekszik megörökíteni a vizuálisan megragadhatót. Expresszív lírai impresszionista ábrázolásmódjába szürrealisztikus elemek ötvöződnek. Az általa ábrázolt témát gyakran sikerül kiszabadítania a nyugati kultúrát rabságban tartó centrális perspektíva hálójából, s a kompozíció a kitágított, a kiterített, olykor a fordított perspektíva törvényszerűségeinek jegyében szerveződik. A távol-keleti kultúrák ideológiája és világábrázolása, meditatív képalkotása nagy hatást gyakorolt Hegedüs László művészetére. Tájképei nem a pillanatnyi látványt rögzítik, hanem az éppen aktuálisan vizuálisan megragadhatóból kidesztillált időtlen, örökkévaló, létfilozófiai mélységű érzelmi-gondolati struktúrát fogalmazzák meg a vizuális önkifejezés, a festészet nyelvén. Hegedüs Zoltán nem pusztán érzelmek és hangulatok festője, hanem a pillanatnyi mulandó látványban a Világmindenség attribútumait, valamint a Részben mindig az Egészet kereső és megjeleníteni igyekvő festőművész, pillanatnyi képi impressziókból az időtlen Ontológiai Szubsztancia aranymosója, a természeti fények pazar játékának tanúja és krónikása, a színek és fények zenésze. Tájképei lélekkondicionáló, gyógyító meditációs források és objektumok, melyek kiszabadítanak a nyugati kultúra patologikus lineáris idejének fogságából, s szakrális idődimenziókba emelnek.” (kobzosBBL)

Kompetencia

Műveltségi terület
Anyanyelvi kommunikáció

Kanta

Oktatás

Általános

Cím
Kanta
Leírás
A kanta széles szájú, öblös, vízhordó és tárolóedény. A kanta is korsó, de abban különbözik az ivóvizes korsótól, hogy kerek szájában nincs rostély. Ez a forma tekinthető a korsó régebbi alakjának. (…) Amikor a török hódoltság idején kialakult a rostélyos csörgős korsó, a kettő megkülönböztetésére a rostély nélküli, kerek szájú formát kantakorsónak vagy szájasnak nevezték el. A kantának lehet szájba illő fedője, hogy védje a víz tisztaságát. Mint vizesedény a kanta eredetileg máz nélküli, de később mázas kantát is csináltak. (…) Rendszerint párosával készült, mert mindkét kézben egy-egy kantával szoktak vízért menni, és a vizespadon is párosával állt a kanta. (Magyar néprajzi lexikon, Kresz Mária: Magyar népi cserépedények)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia
Kétfülű kanta írókázott engobe-díszítéssel. Szárm.: Sóvidék. Déri Múzeum (Debrecen)
Kétfülű kanta írókázott engobe-díszítéssel. Szárm.: Sóvidék. Déri Múzeum (Debrecen)

Kanta

Oktatás

Általános

Cím
Kanta
Leírás
A kanta széles szájú, öblös, vízhordó és tárolóedény. A kanta is korsó, de abban különbözik az ivóvizes korsótól, hogy kerek szájában nincs rostély. Ez a forma tekinthető a korsó régebbi alakjának. (…) Amikor a török hódoltság idején kialakult a rostélyos csörgős korsó, a kettő megkülönböztetésére a rostély nélküli, kerek szájú formát kantakorsónak vagy szájasnak nevezték el. A kantának lehet szájba illő fedője, hogy védje a víz tisztaságát. Mint vizesedény a kanta eredetileg máz nélküli, de később mázas kantát is csináltak. (…) Rendszerint párosával készült, mert mindkét kézben egy-egy kantával szoktak vízért menni, és a vizespadon is párosával állt a kanta. (Magyar néprajzi lexikon, Kresz Mária: Magyar népi cserépedények)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia
Fedővel ellátott kanta színtelen mázzal bevont, barna engobe-festéssel. Szárm.: Vámfalu. Déri Múzeum (Debrecen)
Fedővel ellátott kanta színtelen mázzal bevont, barna engobe-festéssel. Szárm.: Vámfalu. Déri Múzeum (Debrecen)

Kanta

Oktatás

Általános

Cím
Kanta
Leírás
A kanta széles szájú, öblös, vízhordó és tárolóedény. A kanta is korsó, de abban különbözik az ivóvizes korsótól, hogy kerek szájában nincs rostély. Ez a forma tekinthető a korsó régebbi alakjának. (…) Amikor a török hódoltság idején kialakult a rostélyos csörgős korsó, a kettő megkülönböztetésére a rostély nélküli, kerek szájú formát kantakorsónak vagy szájasnak nevezték el. A kantának lehet szájba illő fedője, hogy védje a víz tisztaságát. Mint vizesedény a kanta eredetileg máz nélküli, de később mázas kantát is csináltak. (…) Rendszerint párosával készült, mert mindkét kézben egy-egy kantával szoktak vízért menni, és a vizespadon is párosával állt a kanta. (Magyar néprajzi lexikon, Kresz Mária: Magyar népi cserépedények)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia
Fekete cserépkanta, száján kiöntővel, karcolt vonaldíszítéssel. Szárm.: Kesznyéten. Herman Ottó Múzeum (Miskolc)
Fekete cserépkanta, száján kiöntővel, karcolt vonaldíszítéssel. Szárm.: Kesznyéten. Herman Ottó Múzeum (Miskolc)

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.