51 - 55 találat a 9515 közül.

Sümegi mázas bögre

Oktatás

Általános

Cím
Sümegi mázas bögre
Leírás
A keszthelyi Balatoni Múzeum Régészeti gyűjteményében található bögrét (egyfülű mázas cserépedény) Némethy Endre néprajzkutató/muzeológus gyűjtötte Horváth Ferencné ajándékaként 1950-ben Sümegen. Az ólommázas, kívül-belül sárgásfehér, oldalán színes virágfüzér festéssel díszített, hétköznapi használatra szánt kerámiát a sümegi Adorján István műhelyében Csótár Géza készítette.

Kompetencia

Évfolyam
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Matematikai kompetencia
„A bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt Sümeg. Már a 16. sz.-ban készítettek itt tűzálló edényt, ugyanis a helység határában kitűnő fazékföld található.” (Németh József)
„A bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt Sümeg. Már a 16. sz.-ban készítettek itt tűzálló edényt, ugyanis a helység határában kitűnő fazékföld található.” (Németh József)

Nassaui ásványvizes palack

Oktatás

Általános

Cím
Nassaui ásványvizes palack
Leírás
„A jó víz nagy érték volt minden időkben, a gyógyvizek pedig talán még kelendőbbek voltak. Bizony, adatok vannak rá, hogy már a harmincéves háború (1618-1648) idején, amikor a gyógyulni vágyókat a hadi események elvágták kedvenc ivókúrájuknak a helyszínétől, a németek elkezdték palackokban szállítani a gyógyvizeket. S ahogyan ez lenni szokott, kialakult egy állandó, csak erre a célra használt palackforma. A túrkevei Finta Múzeum jóvoltából most egy ilyent tanulmányozhatunk 3D-ben a MaNDA gyűjteményében. Nassaui palacknak hívják úgy általában ezeket a sómázas bevonatú kőagyag edényeket. Az elnevezés természetesen nem a Bahama-szigetek legnagyobb városát takarja, hanem egy 1806 és 1860 között létezett német hercegséget ágaskodó oroszlánnal a címerében. A mai Hessen és Rajna-Pfalz tartományok helyén lévő állam területe gazdag az ásványvizekben, emellett a Rajna jobb partján a Westerwald dombjai kiváló minőségű agyagot rejtenek. Ezt akár 1500 fokon is lehet égetni, így vízálló lesz a cserép, tehát alkalmas az ásványvizek tárolására, szállítására. (Az üveg ebben az időben még drága és törékeny volt, ezért használták erre a célra a cserepet.) Így tehát minden együtt van ahhoz, hogy beinduljon az ipar. Ami egy 1869-es adat szerint odáig fejlődött, hogy 2 299 256 darab literes és 1 755 628 darab félliteres palackot állítottak elő a térségben. Mert ez a két kiszerelés alakult ki az idők folyamán, a literes palackok természetesen arányosan magasabbak és szélesebbek voltak feles társaiknál, de a forma azonos volt. A különféle fazekasműhelyek, ahol előbb korongozással, majd préseléssel állították elő az edényt, megjelölték korsóikat, így kerültek feliratok is – általában közel a palack nyakához. Az, hogy Magyarországra is eljutottak ezek a vizek, nem kétséges, hiszen számtalan ilyen edény van múzeumoknál, magángyűjtőknél az országban. A XIX. század második felében volt a legtöbb belőlük nálunk a piacon, de a források szerint a bécsi Hofburg például már 1799-ban szerződött a szállításra. Így hát a császár és környezete a Karlsbadtól 14 kilométerre található Gieshübe forrásainak vizét itta, de a sós gyógyvizek többsége Nassau, Trier és Essingen környékéről került bele a cseréppalackokba. Hogy aztán Túrkevére hogyan keveredett el ez az egyliteres palack, azt nem lehet tudni. Talán felírta az ivókúrát valakinek az orvos vagy egy átutazó hagyta el.” (Pálffy Lajos: Mi is az a nassaui palack?) http://mandarchiv.hu/cikk/4430/Mi_is_az_a_nassaui_palack

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Természettudományos és technikai
"Bizony, adatok vannak rá, hogy már a harmincéves háború (1618-1648) idején, amikor a gyógyulni vágyókat a hadi események elvágták kedvenc ivókúrájuknak a helyszínétől, a németek elkezdték palackokban szállítani a gyógyvizeket." (Pálffy Lajos)

Teknővájó teknőkkel a kiskunhalasi vásárban

Oktatás

Általános

Cím
Teknővájó roma nemzetiségű középkorú férfi teknőkkel a vásárban - (Kiskunhalas, 1961)
Leírás
Dr. Janó Ákos (1927-2015) néprajzkutató - muzeológus a kiskunhalasi vásárban 1961. áprilisában készült fényképe a Thorma János Múzeum - Kiskunhalas fotográfiai tárának eleme. A fénykép egy Szank községben élő (Bács-Kiskun megye), a kiskunhalasi vásáron portékáit árusító teknővájó cigány/roma nemzetiségű középkorú férfit ábrázol. Fáradtnak, átfázottnak, megtörtnek tűnik, s kissé bizalmatlan a fotografáló ’fehér ember’ iránt. Tekintetét szomorú alázattal a földre szegezve összekulcsolt kézzel guggol a képmező baloldalán elemózsiás tarisznyája és egy szomját oltó italos üveg mellett. A nyárfából kapocskával/kapicskával/teknővájó kapával és vonókéssel készített három közepes méretű tiszaháti kenyérsütő teknő, egy hosszúkás fatál és néhány fakanál várja, hogy gazdára találjon. (kobzosBBL)

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A fában a természetet is tisztelték. A teknővájó cigányok csak alvó állapotban vágták ki a fát. Úgy tudták, hogy a fa, amikor él, akkor fájdalmat érez, tehát sajnálták a fát. Ezért csak lombhullatás után vágták ki.
A fában a természetet is tisztelték. A teknővájó cigányok csak alvó állapotban vágták ki a fát. Úgy tudták, hogy a fa, amikor él, akkor fájdalmat érez, tehát sajnálták a fát. Ezért csak lombhullatás után vágták ki.

Szentendrei római kori üveggyöngy ékszer II.

Oktatás

Általános

Cím
Szentendrei római kori üveggyöngy ékszer (Szentendre - 28/2. lelőhely, Kr. u. I-IV. század) - II.
Leírás
„Nézegetem ezt az egyszerű, szürke, jelentéktelen kis üveggyöngyöt. Tényleg, nagyon meggondolná manapság valaki, hogy egy ilyen holmikból összeállított nyaklánccal, karkötővel ékítse magát. Aztán mégis mekkora munka, szakértelem és tapasztalat van ebben a kis semmiségben! A Ferenczy Múzeumi Centrum régészei által egyik szentendrei ásatáson megtalált darab átmérője meglehetősen nagy, 1,9 centiméter. Így arra következtethetünk, hogy minden valószínűség szerint nyakláncként hordhatták, így zavarhatta a legkevésbé az ilyen gyöngysor a viselőjét annak mozgásában, tevékenykedésében. Az is valószínűsíthető, hogy a tulajdonos egy hölgy volt, aki a ruhája felett hordta az ékszert. Ami nem is biztos, hogy csak ilyen szürke, unalmas gyöngyszemekből állt. Talán éppen valami élénkebb színű, mondjuk sötétpiros gyöngy szakította meg szabályos időközönként ezt a szürkeséget, de ebből valahogy nem került elő egy sem az ásatáson. Aztán egyáltalán nem hozzáértőként elképzeltem, hogy készülhetett ez a rovátkákkal díszített darab. (Az ókori üveggyártásról egy korábbi cikkünkben, éppen egy római kori üvegcse kapcsán már olvashattak.) Arra gondoltam, hogy nem egyenként formálta meg és rovátkolta be a képlékeny üvegpasztából a régi mester a gyöngyöket, mert akkor meglehetősen sokáig dolgozott volna egy ilyen olcsónak számító darabon. Inkább valahogy úgy indulhatott a munka, hogy egy téglalap alakúra formált üvegmasszából egy homokos agyagból formált rúd köré hengert hajtott, majd ezt berovátkolva eltávolította az agyagmagot. És szépen feldarabolta a kellő méretekre a hengert. Legalább is én, minden technikai és anyagismert híján, így fogtam volna hozzá. Aztán az is meglehet, hogy mégis csak egyenként, kis üvegrudacskákból hajtotta meg a gyöngyöket a valamikor a Krisztus utáni első és negyedik század között élő szakember. Már csak azért is lehetett így, mert az ókori ember időfogalma egészen más volt, mint a ma élőé. A források arról szólnak, hogy nem volt az a mára jellemző eszeveszett teljesítménykényszer, jutott bőven idő egy-egy munkadarab elkészítésére.” (Pálffy Lajos: Munkaigényes üveggyöngy?) http://mandarchiv.hu/cikk/7319/Munkaigenyes_uveggyongy

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Matematikai kompetencia
“A római kor kifinomult üvegművészete a világ számára paradigma technikai és esztétikai értelemben egyaránt. A korabeli mesterek a birodalom különböző részéről származó alapanyagokból pazar szín- és formavilágú üvegtárgyakat alkottak.” (kobzosBBL)
“A római kor kifinomult üvegművészete a világ számára paradigma technikai és esztétikai értelemben egyaránt. A korabeli mesterek a birodalom különböző részéről származó alapanyagokból pazar szín- és formavilágú üvegtárgyakat alkottak.” (kobzosBBL)

Szentendrei római kori üveggyöngy ékszer I.

Oktatás

Általános

Cím
Szentendrei római kori üveggyöngy ékszer (Szentendre - 28/2. lelőhely, Kr. u. I-IV. század) - I.
Leírás
„Nézegetem ezt az egyszerű, szürke, jelentéktelen kis üveggyöngyöt. Tényleg, nagyon meggondolná manapság valaki, hogy egy ilyen holmikból összeállított nyaklánccal, karkötővel ékítse magát. Aztán mégis mekkora munka, szakértelem és tapasztalat van ebben a kis semmiségben! A Ferenczy Múzeumi Centrum régészei által egyik szentendrei ásatáson megtalált darab átmérője meglehetősen nagy, 1,9 centiméter. Így arra következtethetünk, hogy minden valószínűség szerint nyakláncként hordhatták, így zavarhatta a legkevésbé az ilyen gyöngysor a viselőjét annak mozgásában, tevékenykedésében. Az is valószínűsíthető, hogy a tulajdonos egy hölgy volt, aki a ruhája felett hordta az ékszert. Ami nem is biztos, hogy csak ilyen szürke, unalmas gyöngyszemekből állt. Talán éppen valami élénkebb színű, mondjuk sötétpiros gyöngy szakította meg szabályos időközönként ezt a szürkeséget, de ebből valahogy nem került elő egy sem az ásatáson. Aztán egyáltalán nem hozzáértőként elképzeltem, hogy készülhetett ez a rovátkákkal díszített darab. (Az ókori üveggyártásról egy korábbi cikkünkben, éppen egy római kori üvegcse kapcsán már olvashattak.) Arra gondoltam, hogy nem egyenként formálta meg és rovátkolta be a képlékeny üvegpasztából a régi mester a gyöngyöket, mert akkor meglehetősen sokáig dolgozott volna egy ilyen olcsónak számító darabon. Inkább valahogy úgy indulhatott a munka, hogy egy téglalap alakúra formált üvegmasszából egy homokos agyagból formált rúd köré hengert hajtott, majd ezt berovátkolva eltávolította az agyagmagot. És szépen feldarabolta a kellő méretekre a hengert. Legalább is én, minden technikai és anyagismert híján, így fogtam volna hozzá. Aztán az is meglehet, hogy mégis csak egyenként, kis üvegrudacskákból hajtotta meg a gyöngyöket a valamikor a Krisztus utáni első és negyedik század között élő szakember. Már csak azért is lehetett így, mert az ókori ember időfogalma egészen más volt, mint a ma élőé. A források arról szólnak, hogy nem volt az a mára jellemző eszeveszett teljesítménykényszer, jutott bőven idő egy-egy munkadarab elkészítésére.” (Pálffy Lajos: Munkaigényes üveggyöngy?) http://mandarchiv.hu/cikk/7319/Munkaigenyes_uveggyongy

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Természettudományos és technikai kompetencia
“A római kor kifinomult üvegművészete a világ számára paradigma technikai és esztétikai értelemben egyaránt. A korabeli mesterek a birodalom különböző részéről származó alapanyagokból pazar szín- és formavilágú üvegtárgyakat alkottak.” (kobzosBBL)
“A római kor kifinomult üvegművészete a világ számára paradigma technikai és esztétikai értelemben egyaránt. A korabeli mesterek a birodalom különböző részéről származó alapanyagokból pazar szín- és formavilágú üvegtárgyakat alkottak.” (kobzosBBL)

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.