51 - 55 találat a 10315 közül.

Bényi Árpád: A fájdalom tövisei

Oktatás

Általános

Cím
Bényi Árpád alkotásai
Leírás
A fájdalom tövisei (olajfestmény, 2006, In: 75 év – Tér és sík között, Debrecen 2006, katalóguskép) A katalógus kiadója a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. / Bényi Árpád 1931. március 23-án született Erdélyben, Dicsőszentmártonban. Középiskolás korában Debrecenben, a Tamás Ervin vezette Szabadiskolában kezdett rajzolni, festeni, majd Szegeden Vinkler László tanítványa volt. Főiskolát Szegeden, egyetemet Debrecenben végzett. Pályakezdőként Tiszaörsön, majd Kunhegyesen tanított. Itt érte az 1956-os forradalom. Egy fametszetéből készült plakát miatt, melyen „Szabad Magyarországot!” felirat volt olvasható, négy év börtönbüntetést kapott. Állását elvesztette, családja szétbomlott. Szabadulása után Berettyóújfaluban segédmunkásként dolgozott. Az élet paradoxona, hogy ami személyes életének tragikuma, művészetének ugyanakkor táptalaja lett. 1956 óta folyamatosan rajzolt, festett. Fordulópontot jelentett életében 1961, amikor új családot alapított, és újra taníthatott Berettyóújfaluban. Vezette a Bihari Rajztanári Stúdiót, rajzolt, festett és kiállított. 1966-ban első önálló kiállítását Debrecenben a hatalom három nap után bezáratta. Elidegenedéssel, pesszimizmussal vádolták. Ezt a kiállítási anyagot később Miskolcon és Lengyelországban is bemutatták. Felvették a Művészeti Alapba /1966/, majd a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségébe /1975/. 1974 telén Debrecenben műtermes lakást kapott a nagyerdei művésztelepen. 1980-ban meghívták Nyíregyházára a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára tanítani, ahol tizenkét évig a rajz tanszék vezetője volt. Közben tíz évig vendégtanárként művészettörténetet adott elő a Debreceni KLTE Történelmi Intézetben, közreműködött a Medgyessy Gimnázium művészeti tagozatának létrehozásában. 1995-ben főiskolai tanárként ment nyugdíjba, s azután csak a festészetnek élt. Rendszeresen hallatta szavát a művészetekkel kapcsolatos újságokban, rádió- és TV-adásokban. Művésztársainak kiállításokat nyitott meg, könyveket illusztrált. „Ecset és stafeláj” címmel művészeti és pedagógiai tapasztalatait összegző könyve jelent meg 1998-ban. Számos művésztelepen dolgozott, tanulmányúton járt Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Párizsban, Velencében, Ausztriában. Folyamatosan részt vett városi, megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. Munkásságát az MTV „Zene–táj–város” című sorozatában, a TV Magiszter Debrecennel foglalkozó adásában méltatták. „Színekbe álmodott világ” címmel Filep Tibor készített róla portréfilmet a Debrecen város díszpolgárait bemutató sorozatában. A művész 75 éves korában 2006. december 24-én hunyt el Debrecenben.

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Bényi Árpád: Földünk sebei

Oktatás

Általános

Cím
Bényi Árpád alkotásai
Leírás
Földünk sebei (olajfestmény, 2006, In: 75 év – Tér és sík között, Debrecen 2006, katalóguskép) A katalógus kiadója a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. / Bényi Árpád 1931. március 23-án született Erdélyben, Dicsőszentmártonban. Középiskolás korában Debrecenben, a Tamás Ervin vezette Szabadiskolában kezdett rajzolni, festeni, majd Szegeden Vinkler László tanítványa volt. Főiskolát Szegeden, egyetemet Debrecenben végzett. Pályakezdőként Tiszaörsön, majd Kunhegyesen tanított. Itt érte az 1956-os forradalom. Egy fametszetéből készült plakát miatt, melyen „Szabad Magyarországot!” felirat volt olvasható, négy év börtönbüntetést kapott. Állását elvesztette, családja szétbomlott. Szabadulása után Berettyóújfaluban segédmunkásként dolgozott. Az élet paradoxona, hogy ami személyes életének tragikuma, művészetének ugyanakkor táptalaja lett. 1956 óta folyamatosan rajzolt, festett. Fordulópontot jelentett életében 1961, amikor új családot alapított, és újra taníthatott Berettyóújfaluban. Vezette a Bihari Rajztanári Stúdiót, rajzolt, festett és kiállított. 1966-ban első önálló kiállítását Debrecenben a hatalom három nap után bezáratta. Elidegenedéssel, pesszimizmussal vádolták. Ezt a kiállítási anyagot később Miskolcon és Lengyelországban is bemutatták. Felvették a Művészeti Alapba /1966/, majd a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségébe /1975/. 1974 telén Debrecenben műtermes lakást kapott a nagyerdei művésztelepen. 1980-ban meghívták Nyíregyházára a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára tanítani, ahol tizenkét évig a rajz tanszék vezetője volt. Közben tíz évig vendégtanárként művészettörténetet adott elő a Debreceni KLTE Történelmi Intézetben, közreműködött a Medgyessy Gimnázium művészeti tagozatának létrehozásában. 1995-ben főiskolai tanárként ment nyugdíjba, s azután csak a festészetnek élt. Rendszeresen hallatta szavát a művészetekkel kapcsolatos újságokban, rádió- és TV-adásokban. Művésztársainak kiállításokat nyitott meg, könyveket illusztrált. „Ecset és stafeláj” címmel művészeti és pedagógiai tapasztalatait összegző könyve jelent meg 1998-ban. Számos művésztelepen dolgozott, tanulmányúton járt Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Párizsban, Velencében, Ausztriában. Folyamatosan részt vett városi, megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. Munkásságát az MTV „Zene–táj–város” című sorozatában, a TV Magiszter Debrecennel foglalkozó adásában méltatták. „Színekbe álmodott világ” címmel Filep Tibor készített róla portréfilmet a Debrecen város díszpolgárait bemutató sorozatában. A művész 75 éves korában 2006. december 24-én hunyt el Debrecenben.

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Bényi Árpád: A kivégzettek temetője

Oktatás

Általános

Cím
Bényi Árpád alkotásai
Leírás
A kivégzettek temetője (olajfestmény, 2006, In: 75 év – Tér és sík között, Debrecen 2006, katalóguskép) A katalógus kiadója a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. / Bényi Árpád 1931. március 23-án született Erdélyben, Dicsőszentmártonban. Középiskolás korában Debrecenben, a Tamás Ervin vezette Szabadiskolában kezdett rajzolni, festeni, majd Szegeden Vinkler László tanítványa volt. Főiskolát Szegeden, egyetemet Debrecenben végzett. Pályakezdőként Tiszaörsön, majd Kunhegyesen tanított. Itt érte az 1956-os forradalom. Egy fametszetéből készült plakát miatt, melyen „Szabad Magyarországot!” felirat volt olvasható, négy év börtönbüntetést kapott. Állását elvesztette, családja szétbomlott. Szabadulása után Berettyóújfaluban segédmunkásként dolgozott. Az élet paradoxona, hogy ami személyes életének tragikuma, művészetének ugyanakkor táptalaja lett. 1956 óta folyamatosan rajzolt, festett. Fordulópontot jelentett életében 1961, amikor új családot alapított, és újra taníthatott Berettyóújfaluban. Vezette a Bihari Rajztanári Stúdiót, rajzolt, festett és kiállított. 1966-ban első önálló kiállítását Debrecenben a hatalom három nap után bezáratta. Elidegenedéssel, pesszimizmussal vádolták. Ezt a kiállítási anyagot később Miskolcon és Lengyelországban is bemutatták. Felvették a Művészeti Alapba /1966/, majd a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségébe /1975/. 1974 telén Debrecenben műtermes lakást kapott a nagyerdei művésztelepen. 1980-ban meghívták Nyíregyházára a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára tanítani, ahol tizenkét évig a rajz tanszék vezetője volt. Közben tíz évig vendégtanárként művészettörténetet adott elő a Debreceni KLTE Történelmi Intézetben, közreműködött a Medgyessy Gimnázium művészeti tagozatának létrehozásában. 1995-ben főiskolai tanárként ment nyugdíjba, s azután csak a festészetnek élt. Rendszeresen hallatta szavát a művészetekkel kapcsolatos újságokban, rádió- és TV-adásokban. Művésztársainak kiállításokat nyitott meg, könyveket illusztrált. „Ecset és stafeláj” címmel művészeti és pedagógiai tapasztalatait összegző könyve jelent meg 1998-ban. Számos művésztelepen dolgozott, tanulmányúton járt Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Párizsban, Velencében, Ausztriában. Folyamatosan részt vett városi, megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. Munkásságát az MTV „Zene–táj–város” című sorozatában, a TV Magiszter Debrecennel foglalkozó adásában méltatták. „Színekbe álmodott világ” címmel Filep Tibor készített róla portréfilmet a Debrecen város díszpolgárait bemutató sorozatában. A művész 75 éves korában 2006. december 24-én hunyt el Debrecenben.

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Bényi Árpád: A semmi határán

Oktatás

Általános

Cím
Bényi Árpád alkotásai
Leírás
A semmi határán (olajfestmény, 2006, In: 75 év – Tér és sík között, Debrecen 2006, katalóguskép) A katalógus kiadója a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. / Bényi Árpád 1931. március 23-án született Erdélyben, Dicsőszentmártonban. Középiskolás korában Debrecenben, a Tamás Ervin vezette Szabadiskolában kezdett rajzolni, festeni, majd Szegeden Vinkler László tanítványa volt. Főiskolát Szegeden, egyetemet Debrecenben végzett. Pályakezdőként Tiszaörsön, majd Kunhegyesen tanított. Itt érte az 1956-os forradalom. Egy fametszetéből készült plakát miatt, melyen „Szabad Magyarországot!” felirat volt olvasható, négy év börtönbüntetést kapott. Állását elvesztette, családja szétbomlott. Szabadulása után Berettyóújfaluban segédmunkásként dolgozott. Az élet paradoxona, hogy ami személyes életének tragikuma, művészetének ugyanakkor táptalaja lett. 1956 óta folyamatosan rajzolt, festett. Fordulópontot jelentett életében 1961, amikor új családot alapított, és újra taníthatott Berettyóújfaluban. Vezette a Bihari Rajztanári Stúdiót, rajzolt, festett és kiállított. 1966-ban első önálló kiállítását Debrecenben a hatalom három nap után bezáratta. Elidegenedéssel, pesszimizmussal vádolták. Ezt a kiállítási anyagot később Miskolcon és Lengyelországban is bemutatták. Felvették a Művészeti Alapba /1966/, majd a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségébe /1975/. 1974 telén Debrecenben műtermes lakást kapott a nagyerdei művésztelepen. 1980-ban meghívták Nyíregyházára a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára tanítani, ahol tizenkét évig a rajz tanszék vezetője volt. Közben tíz évig vendégtanárként művészettörténetet adott elő a Debreceni KLTE Történelmi Intézetben, közreműködött a Medgyessy Gimnázium művészeti tagozatának létrehozásában. 1995-ben főiskolai tanárként ment nyugdíjba, s azután csak a festészetnek élt. Rendszeresen hallatta szavát a művészetekkel kapcsolatos újságokban, rádió- és TV-adásokban. Művésztársainak kiállításokat nyitott meg, könyveket illusztrált. „Ecset és stafeláj” címmel művészeti és pedagógiai tapasztalatait összegző könyve jelent meg 1998-ban. Számos művésztelepen dolgozott, tanulmányúton járt Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Párizsban, Velencében, Ausztriában. Folyamatosan részt vett városi, megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. Munkásságát az MTV „Zene–táj–város” című sorozatában, a TV Magiszter Debrecennel foglalkozó adásában méltatták. „Színekbe álmodott világ” címmel Filep Tibor készített róla portréfilmet a Debrecen város díszpolgárait bemutató sorozatában. A művész 75 éves korában 2006. december 24-én hunyt el Debrecenben.

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Bényi Árpád: Terror

Oktatás

Általános

Cím
Bényi Árpád alkotásai
Leírás
Terror (olajfestmény, 2006, In: 75 év – Tér és sík között, Debrecen 2006, katalóguskép) A katalógus kiadója a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. / Bényi Árpád 1931. március 23-án született Erdélyben, Dicsőszentmártonban. Középiskolás korában Debrecenben, a Tamás Ervin vezette Szabadiskolában kezdett rajzolni, festeni, majd Szegeden Vinkler László tanítványa volt. Főiskolát Szegeden, egyetemet Debrecenben végzett. Pályakezdőként Tiszaörsön, majd Kunhegyesen tanított. Itt érte az 1956-os forradalom. Egy fametszetéből készült plakát miatt, melyen „Szabad Magyarországot!” felirat volt olvasható, négy év börtönbüntetést kapott. Állását elvesztette, családja szétbomlott. Szabadulása után Berettyóújfaluban segédmunkásként dolgozott. Az élet paradoxona, hogy ami személyes életének tragikuma, művészetének ugyanakkor táptalaja lett. 1956 óta folyamatosan rajzolt, festett. Fordulópontot jelentett életében 1961, amikor új családot alapított, és újra taníthatott Berettyóújfaluban. Vezette a Bihari Rajztanári Stúdiót, rajzolt, festett és kiállított. 1966-ban első önálló kiállítását Debrecenben a hatalom három nap után bezáratta. Elidegenedéssel, pesszimizmussal vádolták. Ezt a kiállítási anyagot később Miskolcon és Lengyelországban is bemutatták. Felvették a Művészeti Alapba /1966/, majd a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségébe /1975/. 1974 telén Debrecenben műtermes lakást kapott a nagyerdei művésztelepen. 1980-ban meghívták Nyíregyházára a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára tanítani, ahol tizenkét évig a rajz tanszék vezetője volt. Közben tíz évig vendégtanárként művészettörténetet adott elő a Debreceni KLTE Történelmi Intézetben, közreműködött a Medgyessy Gimnázium művészeti tagozatának létrehozásában. 1995-ben főiskolai tanárként ment nyugdíjba, s azután csak a festészetnek élt. Rendszeresen hallatta szavát a művészetekkel kapcsolatos újságokban, rádió- és TV-adásokban. Művésztársainak kiállításokat nyitott meg, könyveket illusztrált. „Ecset és stafeláj” címmel művészeti és pedagógiai tapasztalatait összegző könyve jelent meg 1998-ban. Számos művésztelepen dolgozott, tanulmányúton járt Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Párizsban, Velencében, Ausztriában. Folyamatosan részt vett városi, megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. Munkásságát az MTV „Zene–táj–város” című sorozatában, a TV Magiszter Debrecennel foglalkozó adásában méltatták. „Színekbe álmodott világ” címmel Filep Tibor készített róla portréfilmet a Debrecen város díszpolgárait bemutató sorozatában. A művész 75 éves korában 2006. december 24-én hunyt el Debrecenben.

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.