61 - 65 találat a 10516 közül.

Az egykori Erzsébet híd

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi építmények
Leírás
Az 1912-ben postázott levelezőlap képes oldalán budapesti látkép: az egykori Erzsébet híd a pesti rakpart felől (Hans Götzinger akvarellje nyomán). A képes levelezőlap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // „A világ első, több új konstrukciós elemet felvonultató acélpilonos lánchídja az 1903. október 10-én átadott, Erzsébet királynéról elnevezett híd volt. Az 1893. évi, két híd építését elrendelő törvény után kiírt pályázat 74 pályaművéből 53 erre, az Eskü téri hídra vonatkozott. Az 53-ból 41 mederpillér nélküli, azaz az áthidalást egyetlen nyílással megoldó terv volt. Ez az egyébként technikailag nagy kihívást képviselő megoldás azért volt annyira népszerű a pályázók körében, mert a Duna ezen a szakaszon a legkeskenyebb, és a hajóforgalom zavartalansága végett legfeljebb egy mederpillér elhelyezése jöhetett szóba. A történelmi emlékezet szerint azonban maga a császár és király, Ferenc József is beleszeretett a mederpillér nélküli, egynyílású híd ötletébe, így más megoldásoknak nem lehetett sok esélyük a pályázaton. Ennek megfelelően az első díjat Julius Kübler német mérnök egynyílású kábelhídterve nyerte. Végül azonban a Kübler tervét felhasználó, Czekelius Antal vezette mérnökcsoport lánchídja épült meg. Az építkezés csak 1897-ben kezdődött, elsősorban azért, mert ki kellett jelölni a hídfőket – ez a pesti oldalon különösen bonyolult volt, hiszen két patinás épület, a régi pesti Városháza és a Belvárosi plébániatemplom állt a híd tengelyének a vonalában. A Városháza áldozatul esett, a templom azonban a közvélemény nyomására megmaradt, és a lehajtót építették meg úgy, hogy Pest legrégibb épületét kikerüli. (…) Az imponáló technikai kivitelezésű építkezés – a világon először alkalmazott lánclehorganyzás; Diósgyőrben készített hatalmas, 15 méteres láncszemekkel – 1903-ra fejeződött be. Végeredményben egy, a maga nemében (a legnagyobb távolságot áthidaló lánchíd) 23 évig világrekorder híd emelkedett a Duna felett. Az Erzsébet híd sem volt azonban hosszú életű, a németek 1945. január 18-án felrobbantották. A pesti pilon épen maradt, és még 15 évig fájdította a ránézők szívét, egyszerre emlékeztetve őket a »boldog békeidőkre« és a háború barbárságára. E 15 év alatt az is végérvényesen eldőlt, hogy eredeti formájában már nem építhető újjá. A Sávoly Pál tervei alapján kábelhídként megépített új Erzsébet hidat utolsóként, 1964. november 21-én adták át a forgalomnak.” (Forrás: Bori István: Budapest hídjai)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Millenniumi emlékmű

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi építmények
Leírás
A Hősök tere a Millenniumi emlékmű és a Szépművészeti Múzeum részletével. Az 1983-ban postázott képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének része.

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.