V. J. felszabadított deportált nő levelei testvérének, V. Zs.-nek Svédországból. Tartalma: sokat írt, fotót is küldött. Lübecktől kerülő úton 4 napig jöttek ide édesapjával hajón. Július 8-án Stockholmban kötöttek ki, fertőtlenítették őket, karanténba kerültek. Egy dél-svédországi nyári táborba mentek innen, szeptemberben Alsedaba utaztak téli táborba, most ismét költöznek egy nagy magyar táborba. Sokan dolgoznak már közülük egészségügyi bizonyítvánnyal és munkavállalói engedéllyel, teljes ellátásuk van, ruha és élelmezés is, zsebpénzt is kapnak, mindent kapnak jegy nélkül. Kézzel-lábbal kommunikálnak, intelligens és modern, de pletykás emberek az itteniek. Van lágerfőnökük, aki intézi a hivatalos ügyeket, és egy magyar származású kurátornőjük, aki összekötő kapocs a különféle szervekkel. A konyhafőnöknő megengedi a magyar konyha vezetését, naponta vannak beosztva a konyhára, vöröskeresztes ápolónő is önkénteskedik náluk.
Belföldi rózsaszín postautalvány 100 pengőről K. A.-tól K. S. részére, az Izraelita Hitközség címére, pirossal áthúzva, a feladó felé mutató nyíllal, "Ellenőrzött", "Szabály ellenes Non admis." és "Címzett zsidó gyűjtőtáborban van, nem kézbesíthető" szövegű címkével ellátva.
B. H. munkaszolgálatos, a 107/21 kmsz. tagjának levelezőlapjai feleségének, cenzúrabélyegzővel, "Gettóba nem kézbesíthető! Vissza: Hejőcsaba" címkével ellátva, a címzett címe áthúzva.
B. E. K. H.1940 májusában kiállított tanúsítványa, mely szerint vallása katolikus, az 1939: IV. t. c. (az ún. második zsidótörvény) 1 §-a alapján nem tekintendő zsidónak, de a 6. bekezdésben szereplő korlátozás alá esik, illetve a felülbélyegzés szerint a földbirtokát illetően a zsidókra vonatkozó szabályozások alól nem mentesül.
B. M. keresztlevele a terézvárosi római katolikus plébánián kereszteltek anyakönyvéből, felülbélyegzés: "Csak nem zsidó származás igazolására"_x005F_x000D_ _x005F_x000D_
