Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok - mesejáték színlapja
Leírás
Lázár Ervin A kisfiú meg az oroszlánok című mesejátékának a Katona József Színház előadásához készült színlapja látható a képen. Lázár Ervin 1936. május 5-én született Budapesten, majd egyetemi évei után 1959. február 1-től az Esti Pécsi Napló újságíróként alkalmazta, majd tördelőszerkesztőként dolgozott az Élet és Irodalom újságnál. Tagja volt 1959-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 - 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. 1964-ben jelent meg A kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye a Móra Könyvkiadó gondozásában, későbbi állandó illusztrátora, Réber László rajzaival. Az Év Gyermekkönyve kitüntetésre – amelyet az IBBY (Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács) Magyar Bizottsága adományoz – meséit három alkalommal találták érdemesnek.
Jász-kún kerületek pecsétcímerei láthatóak a kiadványon az1950 előtti időből, mely a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban található. A címereket meghatározott szabályok szerint készítették, uralkodóházaknak, családoknak, intézményeknek, testületeknek, országoknak. Alakja legtöbbször pajzs, de a későbbi időkben más formákkal is készítettek címereket. Gyakran előfordult a címer ketté vagy négy felé osztása, mindegyik osztásban más-más képpel. A címertannal foglalkozó tudomány a heraldika.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A főváros legnagyobb fedett piaca. Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben (a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt). A magyarországi téglaépítészet egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiáival díszítették. Az alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Óriási vas tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement.1994-re felújították, 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díját.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Magyar Országos Levéltár közgyűjteményi intézet, mely nemzeti kincseknek számító iratokat (73 kilométernyi iratanyagot, több mint 63,5 millió mikrofilmfelvételt és számtalan pecsétet, térképet, fotót, tervet, oklevelet) őriz. Épületei Budapesten (az I.kerületi Bécsi kapu téren, a Hess András téren és az óbudai Lángliliom utcában) találhatóak. _x005F_x000D_ A Bécsi kapu téren lévő épület több, részben középkori ház lebontása után 1913-1920 között, neoromán stílusban épült Petz Samu tervei alapján. Külső kőszobrait Mikola Ferenc, a belsőket Langer Ignác készítette. Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést. A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek._x005F_x000D_ A Magyar Országos Levéltár 250 éves történelme során folyamatosan bővítette és bővíti gyűjteményét és szolgáltatásait is. A korábbi korszakoktól eltérően ma már mindenki számára nyitva áll.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A keszthelyi Balatoni Múzeum levéltára több száz, az 1990-as évek első felében készült illetve elküldött, képeslapot őriz. A Keszthely Diáküdülő című képeslap - közel 50 társával együtt - is ott található. Az 1937-ben postára adott üdvözletet Nagyságos Takács Anna úrleánynak küldték Pécsre.
