A pécsi minaret a Jakováli Hasszán pasa dzsámija mellett álló kb. 30 m magas torony, 12 szögű alapokon. A város 1543-tól 1686-ig volt török uralom alatt. Hazánkban ez az egyetlen épségben álló minaret, melynek dzsámija, amelyhez épült, szintén fennmaradt. A képeslap a Balatoni Múzeum gyűjteményében található.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Pécs. Jakováli Hasszán dzsámija és a minaret (XVI.sz.)
Leírás
Pécsi látkép: Jakováli Hasszán dzsámija és minaret az utcafrontról. Képeslap. Kiadta a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.A képeslap a Balatoni Múzeum gyűjteményében található._x000D_
A magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül ez az egyetlen, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A 17. században élt török tartományvezetőről elnevezett dzsámi négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített kupolával fedett. Jobb oldalán áll a minaret, amelynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a müezzin. A török hódoltság alatt a dzsámihoz és a minarethez egy medresze (főiskola), egy dergáh (derviskolostor), és egy imáret (szegénykonyha) is tartozott, amelyeket szintén Jakovali Hasszan pasa alapított. A kolostort a mevlevi dervisek, vagy ahogyan a magyarok nevezték őket, a „keringő dervisek" használták._x000D_
A fotón egy a Hagyományok Háza gyűjteményében található, a Népi Iparművészeti Osztály által dokumentált doboz látható, amit az 1977. évi meghívásos pályázatra Serényi László pécsi fafaragó, a Népművészet Mestere készített. A domború faragást alkalmazó népi iparművész kompozíciója középpontjába a mohácsi busójárás népszokásának azon részletét állította, amikor a busók csónakokon átkelnek a Dunán.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
