Kucs Béla (1925-1985) szobrászművész: Búcsúzók (égetett agyag kisplasztika - Ózd, XX. század második fele) - I.
Leírás
„Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta. Kucs Béla munkásszülők gyermekeként született az egykor szebb napokat is látott kisvárosban, volt bányász és téglagyári munkás, de még mozdonyvezető is, mielőtt lehetősége lett volna talentumait kamatoztatni. De 1948-ban már a Képzőművészeti Főiskolán találjuk, Pátzay Pál, majd a ledöntött Sztálin szobrot is megalkotó Mikus Sándor voltak a tanárai. Még 1946-ban kollégájával, Beck Andrással megalapítják a Derkovits Kollégiumot, ahol Medgyessy Ferenc lesz a mestere. 1949-ben aztán megrendezheti az első kiállítását is, 1957-ben, 32 évesen pedig megkapja a Munkácsy-díjat. Aztán valamiért nem ível nagyon feljebb a jól induló pálya, nincsenek további díjak. Amiket a tehetsége mellett származására és talán elkötelezettségére nézve is megkaphatott volna. Helyette 1966-ban a Szocialista Kultúráért emlékéremnek lesz a birtokosa, de ekkor már egy éve Szentendrén él. Neki köszönhetik a szentendreiek a 11-es út melletti szoborparkot, nyugalmat, líraiságot sugárzó szobraiból pedig jut az ország legtöbb településére. Mert tényleg Egertől Karancslapujtőig, Dorogtól Tiszakécskéig, mindenütt van egy-egy Kucs keze közül kikerülő öntvény, vagy faragvány. A most a 3D-s technika segítségével alaposan körbejárható, nagyítható szobrot pedig azért választottuk, mert ott van rajta a mester minden stílusjegye. Láthatjuk, nem éppen forradalmi, mozgalmas, erőtől duzzadó alkotás, a kor ítészei pedig ilyeneket vártak akkoriban egy munkásból művésszé lett elvtárstól.”
(Pálffy Lajos: Kucs Béla mindenütt)
http://mandarchiv.hu/cikk/7343/Kucs_Bela_mindenutt
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Kucs Béla (1925-1985) szobrászművész: Búcsúzók (égetett agyag kisplasztika - Ózd, XX. század második fele) - II.
Leírás
„Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta. Kucs Béla munkásszülők gyermekeként született az egykor szebb napokat is látott kisvárosban, volt bányász és téglagyári munkás, de még mozdonyvezető is, mielőtt lehetősége lett volna talentumait kamatoztatni. De 1948-ban már a Képzőművészeti Főiskolán találjuk, Pátzay Pál, majd a ledöntött Sztálin szobrot is megalkotó Mikus Sándor voltak a tanárai. Még 1946-ban kollégájával, Beck Andrással megalapítják a Derkovits Kollégiumot, ahol Medgyessy Ferenc lesz a mestere. 1949-ben aztán megrendezheti az első kiállítását is, 1957-ben, 32 évesen pedig megkapja a Munkácsy-díjat. Aztán valamiért nem ível nagyon feljebb a jól induló pálya, nincsenek további díjak. Amiket a tehetsége mellett származására és talán elkötelezettségére nézve is megkaphatott volna. Helyette 1966-ban a Szocialista Kultúráért emlékéremnek lesz a birtokosa, de ekkor már egy éve Szentendrén él. Neki köszönhetik a szentendreiek a 11-es út melletti szoborparkot, nyugalmat, líraiságot sugárzó szobraiból pedig jut az ország legtöbb településére. Mert tényleg Egertől Karancslapujtőig, Dorogtól Tiszakécskéig, mindenütt van egy-egy Kucs keze közül kikerülő öntvény, vagy faragvány. A most a 3D-s technika segítségével alaposan körbejárható, nagyítható szobrot pedig azért választottuk, mert ott van rajta a mester minden stílusjegye. Láthatjuk, nem éppen forradalmi, mozgalmas, erőtől duzzadó alkotás, a kor ítészei pedig ilyeneket vártak akkoriban egy munkásból művésszé lett elvtárstól.”
(Pálffy Lajos: Kucs Béla mindenütt)
http://mandarchiv.hu/cikk/7343/Kucs_Bela_mindenutt
