Általános

Cím

Kunffy Lajos: Kunwald Caesar arcképe

Leírás

Kunffy Lajos (1869–1962) 1926-ban készült portréja a festőművészről a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Szigetszentmiklósi kora bronzkori cserép szűrőtál (Felső Ürge-hegyi dűlő, Harangedény-kultúra, Kr. e. 2700/2500-2000/1900) - I.

Leírás

Homokkal soványított, áttört aljú, díszített tál. Pereme lekerekített, gömbszelet alakú, feneke egyenesre vágott. Oldalán zónás-sávos díszítés fut körbe. Pereme alatt egymás mellett két kisebb kerek lyuk, fenekén négyzetes elrendezésben négy kisebb kerek, a négyzeten belül hatszög alakzatban 13 lyuk (kívül hat kisebb kerek, belül hét nagyobb ovális) található. „Ez bizony itt egy egészen profi módon kivitelezett szűrő, ami valamikor Krisztus előtt 2700 és 2000 között készülhetett. Szigetszentmiklóson, a Felső Ürge-hegyen találták meg sírmellékletként, így került be a szentendrei múzeumba. A sorozatunkban korábban ismertetett „szükségpohárhoz″ képest láthatóan magasabb minőséget képvisel, a Harangedényes kultúra embere formálta valószínűleg fazekaskorongot használva. A harangedényesek valamikor a kőkor végén és a rézkor elején indultak el valahonnan a portugál tengerpartról, és mutatták meg Európának, hogyan is kell többek között jó minőségű edényeket készíteni. Temetőiket, falvaikat végül egészen a Visztula és a Duna partjáig feltárták a régészek. Gerendavázas, cölöpös, sárból tapasztott falú, csónak alakú házakban éltek, amiket mindig valamilyen víz közelében építettek fel. Így jutott belőlük a francia Riviéra mellett a brit szigetek tengerpartjaira, de a nagy német és francia folyók mellé is. Logikusan következtethetünk hát arra, hogy szerették a halat, ami egészséges is, csakhogy azt is tudjuk, hogy nem fehérbort, hanem sört ittak rá, legalább is ennek nyomát találták meg a földből kiásott poharaik alján. A leletekből arra is lehet következtetni, hogy szívesen keveredtek az őslakosokkal, és tudásukat átadva beolvadtak ezekbe a népcsoportokba. Aztán eme edények mellett egészen fáintos tőröket tudtak rézből önteni, íjjászaik pedig a visszacsapó húrtól a csuklójukat csiszolt kőlapocskákból összerakott széles karperecekkel védték. De hogy ezt a 17 szimmetrikusan elrendezett lyukkal bíró (van a pereme alatt még kellő, a felfüggesztést szolgáló lyuk is) szűrőt pontosan mire is használták, azt nem lehet tudni. Magasságából és átmérőjéből (5 és 16 centiméterek) adódóan valószínűleg egy kisebb háztartás része lehetett, talán egy háziasszonyt segített valamilyen szűrést igénylő tésztaétel elkészítésében.” (Pálffy Lajos: Profi szűrő) http://mandarchiv.hu/cikk/7116/Profi_szuro

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Braun-féle pezsgőpavilon (ezredéves kiállítás)

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában levő grafikán (Morelli Gusztáv metszete) a Braun-féle pezsgőpavilon látható az ezredéves kiállításon. A honfoglalás ezeréves évfordulójának tiszteletére 1896-ban rendezett ünnepségsorozat központi rendezvénye az ezredéves (millenniumi) kiállítás volt, melyet tündöklő pompával I. Ferenc József és Erzsébet királyné nyitottak meg május 2-án. „E célra építették ki mai formájában, hatalmas költséggel a Városligetet. A november 3-ig nyitva tartó, 520 ezer négyzetméteres kiállítást csaknem 6 millió látogató kereste fel. A szoros határidő miatt az épületek főként fából épültek; a nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között egy részüket tartós anyagokból építették újra: ma is áll Vajdahunyad vára. Amíg a történeti tárlat a pesti Vajdahunyad várban ezer évet tekintett át, addig a városligeti kiállítás a jelent mutatta be. A 118 ezer négyzetméternyi pavilonban 21 ezer gyáros, iparos, kereskedő, vendéglátó, állami és közjóléti szervezet mutatkozott be. A legnépszerűbb az Ősbudavár mulatónegyed volt, Budapest pavilonja a város makettjével és Benczúr Gyula Budavár visszavétele című festményével ékeskedett. Az ország tájait, néprajzát skanzenszerű építmények mutatták be.” (Múlt-kor történelmi portál)

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Hofmann testvérek pavilonja (ezredéves kiállítás)

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában levő grafikán (Morelli Gusztáv metszete) a Hofmann testvérek pavilonja (műtufakőgyár) látható az ezredéves kiállításon. A honfoglalás ezeréves évfordulójának tiszteletére 1896-ban rendezett ünnepségsorozat központi rendezvénye az ezredéves (millenniumi) kiállítás volt, melyet tündöklő pompával I. Ferenc József és Erzsébet királyné nyitottak meg május 2-án. „E célra építették ki mai formájában, hatalmas költséggel a Városligetet. A november 3-ig nyitva tartó, 520 ezer négyzetméteres kiállítást csaknem 6 millió látogató kereste fel. A szoros határidő miatt az épületek főként fából épültek; a nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között egy részüket tartós anyagokból építették újra: ma is áll Vajdahunyad vára. Amíg a történeti tárlat a pesti Vajdahunyad várban ezer évet tekintett át, addig a városligeti kiállítás a jelent mutatta be. A 118 ezer négyzetméternyi pavilonban 21 ezer gyáros, iparos, kereskedő, vendéglátó, állami és közjóléti szervezet mutatkozott be. A legnépszerűbb az Ősbudavár mulatónegyed volt, Budapest pavilonja a város makettjével és Benczúr Gyula Budavár visszavétele című festményével ékeskedett. Az ország tájait, néprajzát skanzenszerű építmények mutatták be.” (Múlt-kor történelmi portál)

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Ősbudavár bejárata (ezredéves kiállítás)

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában levő archív felvételen az ezredéves kiállításra megépült mulatókomplexum, az Ősbudavár bejárata látható. A honfoglalás ezeréves évfordulójának tiszteletére 1896-ban rendezett ünnepségsorozat központi rendezvénye az ezredéves (millenniumi) kiállítás volt, melyet tündöklő pompával I. Ferenc József és Erzsébet királyné nyitottak meg május 2-án. „E célra építették ki mai formájában, hatalmas költséggel a Városligetet. A november 3-ig nyitva tartó, 520 ezer négyzetméteres kiállítást csaknem 6 millió látogató kereste fel. A szoros határidő miatt az épületek főként fából épültek; a nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között egy részüket tartós anyagokból építették újra: ma is áll Vajdahunyad vára. Amíg a történeti tárlat a pesti Vajdahunyad várban ezer évet tekintett át, addig a városligeti kiállítás a jelent mutatta be. A 118 ezer négyzetméternyi pavilonban 21 ezer gyáros, iparos, kereskedő, vendéglátó, állami és közjóléti szervezet mutatkozott be. A legnépszerűbb az Ősbudavár mulatónegyed volt, Budapest pavilonja a város makettjével és Benczúr Gyula Budavár visszavétele című festményével ékeskedett. Az ország tájait, néprajzát skanzenszerű építmények mutatták be.” (Múlt-kor történelmi portál)

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia