Takács István: Az emberi kéz- és lábfej csontjainak vázlata I.
Leírás
A képen látható anatómiai vázlat, tanulmányrajz Takács István (1901-1985) festő- és grafikusművész munkája, melynek az alkotó életművét gondozó mezőkövesdi Takács István Kulturális Alapítvány a jogtulajdonosa. A kiváló művész „Mezőkövesden, törzsgyökeres matyó parasztcsaládban született. A gimnáziumi érettségi után Pestre került az Iparművészeti Iskolába. A festészeti szakra iratkozott be, keserű nélkülözésekkel küzdötte magát előre. Öt évet töltött itt el alapos munkában, mesterségének minden fogását elsajátítva. Származása meg is magyarázza művészetének egészen egyéni és kiváló tulajdonságait: színeinek ragyogó pompáját, dús változatú skáláját. Fajtájától örökölten azt a szédületes fantáziát is, ami különösen nagyobb méretű képeit jellemzi, de innen eredeztethető stilizáló képessége is, ami kisebb festményein tűnik ki, főképpen matyó madonnáin. Egyházművészetét mélyen vallásos szellem és a barokk ízlés mesterkéltségtől mentes átélése jellemzi. Színének drágakőszerű ragyogása, pompás muzikalitása, nagyszerű érzékkel való adagolása, kompozícióinak egyensúlyban tartott megbonthatatlansága, mozgalmas vonalvezetése, szinte kimeríthetetlen képzelőereje mind eleve meghatározta, hogy a barokk templomok festője legyen, s valóban alig van festőnk, aki megközelítőleg is annyira átérezné a barokk lelkiségét, mint ő. Mindezt maga is érezte, s ezért lépett az egyházi festő - kevés mai dicsőséget nyújtó - pályájára. Az egyházi festő misszionárius, ő írja ecsetjével a "szegények bibliáját", ő hirdeti színeivel a szegényeknek az evangéliumot, amit életcéljául maga is megfogalmazott.” (Bán József)
Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész 1929-ben készült olajfestménye. Fiatal cigányasszony szemben ábrázolva, előtte rossz kalapos, tarka mellényes férfi a mezőnek háttal ábrázolva. Az alkotás a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár tulajdonában lévő meghívó március 15. tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésre invitál. A program részeként az érdeklődők a Bács Megyei Huszár Bandérium és Tüzérüteg és a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület látványos csatajelenetét tekinthették meg 2013-ban.
Takács István: Az emberi medencecsont tanulmányrajzai
Leírás
A képen látható anatómiai vázlat, tanulmányrajz Takács István (1901-1985) festő- és grafikusművész munkája, melynek az alkotó életművét gondozó mezőkövesdi Takács István Kulturális Alapítvány a jogtulajdonosa. A kiváló művész „Mezőkövesden, törzsgyökeres matyó parasztcsaládban született. A gimnáziumi érettségi után Pestre került az Iparművészeti Iskolába. A festészeti szakra iratkozott be, keserű nélkülözésekkel küzdötte magát előre. Öt évet töltött itt el alapos munkában, mesterségének minden fogását elsajátítva. Származása meg is magyarázza művészetének egészen egyéni és kiváló tulajdonságait: színeinek ragyogó pompáját, dús változatú skáláját. Fajtájától örökölten azt a szédületes fantáziát is, ami különösen nagyobb méretű képeit jellemzi, de innen eredeztethető stilizáló képessége is, ami kisebb festményein tűnik ki, főképpen matyó madonnáin. Egyházművészetét mélyen vallásos szellem és a barokk ízlés mesterkéltségtől mentes átélése jellemzi. Színének drágakőszerű ragyogása, pompás muzikalitása, nagyszerű érzékkel való adagolása, kompozícióinak egyensúlyban tartott megbonthatatlansága, mozgalmas vonalvezetése, szinte kimeríthetetlen képzelőereje mind eleve meghatározta, hogy a barokk templomok festője legyen, s valóban alig van festőnk, aki megközelítőleg is annyira átérezné a barokk lelkiségét, mint ő. Mindezt maga is érezte, s ezért lépett az egyházi festő - kevés mai dicsőséget nyújtó - pályájára. Az egyházi festő misszionárius, ő írja ecsetjével a "szegények bibliáját", ő hirdeti színeivel a szegényeknek az evangéliumot, amit életcéljául maga is megfogalmazott.” (Bán József)
