Szendrő városa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Aggteleki -karszt peremén fekszik. Itt épült a megye első kővára, melyet a Rákóczi - szabadságharc idején romboltak le. A város szülötte Csáky István, aki 1694-ben földszintes kastélyt építtetett, mely épület ma a Közművelődési Központ és Könyvtár-Oktatástörténeti Gyűjteménynek ad otthont. Itt található a címben szereplő kötet is.
A szegedi Móra Ferenc Múzeumban látható az a képeslap, amelyen Csobaji Előd fényképe szerepel a szegedi Zenélő óráról. Szegeden az idő múlását a Dóm téren a templom főbejáratával szemközti egyetemi épület falába épített zenélő óra is jelzi. A szépen faragott óraszerkezet Csúri Ferenc szegedi órásmester munkája 1935-ből. A Dóm téri óra a középkori egyetemeknek az egyik szimbóluma, hiszen a díszes Rerrich Béla tervezte óra számlapja körüli kis ajtókon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok kis alakjai, sétálnak körbe-körbe._x005F_x000D_ Az óra számlapja 250 cm átmérőjű és Rerrich Béla eredeti elképzelése szerint a hold valamint a csillagrendszer színes képei díszítik. Rézdomborítás díszíti a számlapot, a tizenkét állatövi jegy szimbolikáival.
A képen a budapesti Rákóczi út 12. szám alatt egykor működött ruházati áruház reklámja látható. A Gutmann-sarok épülete a Rákóczi út és Síp utca sarkán áll, az épület és a portál egyszerre épült Wälder Gyula építész tervei szerint az 1930-as évek derekán. Gutmann J. és Társa ruházati áruház jellegzetes védjegye az elszakíthatatlan ruhát húzó embereket ábrázoló embléma volt, ez nem csak a plakáton figyelhető meg, de egykor épület oromzatát is díszítette. Később az államosításokat követően a Verseny Áruház vette át a Gutmann áruház helyét. Az 1939-ből származó, hernyóselyem női blúzokat és férfi ingeket hirdető reklámtábla a Bruchsteiner Ármin és Fia Litográfiai Műintézetben készült, e család nevéhez kötődik a bádognyomtatás technológiájának magyarországi meghonosítása is. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
A nagyszabású Ezeréves Kiállítást 520 000 négyzetméteren rendezték meg a Városligetben, melyet Ferenc József nyitott meg 1896. május 2-án. A 240 pavilonban magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A Révai Lexikon statisztikája szerint az állandó és időszaki kiállítók száma együttvéve 21 310 volt. A képen a kereskedelem-, pénz- és hitelügy pavilonja látható, melyben a vásárok történetét, a szállításügy fejlődését mutatták be képekben, valamint itt voltak a kereskedelmi testületek és kamarák kiállításai is. Emögött állt József főherceg pavilonja, melyben uradalmát és annak fejlődését mutatták be, és látható volt a főherceg egy 40 éves pálmája.
A képen Weiner Piroska Faragott mézeskalácsformák című könyve látható. Az eredeti megtekinthető Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 745 W 40 jelzet alatt. A legősibb sütemények a mézes sütemények voltak. Kezdetben lepény formájában készítették. Virágkorát a 15-16 században élte. Ekkor már fából faragták ki a formákat, s ebbe formázták a mézeskalácsot. Az első mézeskalácscéh az 1713-as évek elején Debrecenben alakult, melynek ismert a szabályzata. A Magyarországon használt mézeskalácsfigurák magyar eredetetűek, magyar népi motívumokat tartalmaznak. Jellegzetes és ismert figura a mézes szív, mézes huszár figurák. A formákat rendszerint körtefából készítette maga a mézeskalácsos, melyek apáról fiúra szálltak._x005F_x000D_ A mézeskalács nagyon értékes gyógyhatású sütemény. Sok ásványi anyagot, nyomelemet tartalmaz, sokáig eltartható. Nagyon könnyen emészthető, betegek élelmezésére különösen ajánlott._x005F_x000D_
