A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A Balaton látképe a part menti dombról. Az erdős dombok a Balaton-felvidék jellegzetes magaslatai. A keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárának anyagából származó képeslap.
A képen tanya körüli növények láthatóak, palánták, cserjék és fák. A füvek hajtásai, levelei, gyökerei régóta szolgálnak a népi gyógymód alapszereként. A kép a szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Fotótárának anyagából származik. A fotó Kiskunmajsa közelében készült 1981-ben.
Képesfa a kopárpusztai út mellett. A községből Mesztegnyő felé vezető homokos földút mellett áll a hírneves Képesfa, amely építészeti örökségként áll védelem alatt. Maga a fa egy idős kocsányos tölgy (Quercus robur), nem a legjobb állapotban, sok száradó ággal. Törzsébe Szűz Mária-kép van befoglalva, a fát kis kerítés öleli körül. Eredetére több változatban is kering legenda, mindegyikben szerepel egy erdész. Az egyik változat szerint az erdész rosszul lett az úton haladtában, és a fa alatt imádkozott gyógyulásáért. Felépülve hálából hozta létre ezt az emlékhelyet. Egy másik változat szerint csodálatos megmenekülése után létesítette hálából, mivel a betyárok ezen a helyen szánták halálra. A harmadik változat hitelét látszik emelni az, hogy név szerint is ismert az egyik szereplő: ezen a helyen lőtt le egy erdész egy Pavolics nevű vadorzót, később nagyon megbánta tettét, és engesztelésül hozta létre az emlékhelyet. A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum képeslapja 1979-ből.