81 - 85 találat a 662 közül.      

Gonda Zoltán: A hetedik pecsét

Oktatás

Általános

Cím
Gonda Zoltán: A hetedik pecsét (olajfestmény, 2009)
Leírás
Gonda Zoltán festő- és grafikusművész A hetedik pecsét (2009) című olajfestménye 2010-től a kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének, a Kecskeméti Képtárnak a tulajdona. Gonda Zoltán képzőművész 1943-ban született Nyíregyházán. A négy gyermekes szegény családban szerzett ötvenes évekbeli élmények gondolkodásának alappilléreivé váltak. 1966-ban Debrecenben, majd 1973-ban Budapesten szerzett bölcsészdiplomát. A debreceni Képzőművészeti Körben végezte művészeti tanulmányait, ahol Félegyházi László, Menyhárt József és Bíró Lajos voltak a mesterei. Évekig Balassagyarmaton működött, számos európai, afrikai, ázsiai országban járt tanulmányúton. 1965-től rendszeresen szerepel csoportos és egyéni kiállításokon. Két évtizeden át csak grafikával foglalkozott, s hosszú csend után 1995-től kezdett el újra rendszeresen festeni: azóta több országos és külföldi kiállításon mutatkozott be festményeivel. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének, a Szolnoki Tisza Művésztelep alapító tagja. Szabadúszó alkotó, számos tipográfiai-művészeti munkát jegyez. „Hiszem, hogy aki új világot szeretne teremteni saját eszközeivel, hasznára lehet az emberiségnek – vallja Gonda Zoltán. S ebben a rövidke mondatban benne foglaltatik az alkotó ember vágya, de célkitűzése is. Ebben a hitben körvonalazza sajátos festői, grafikai arcélét, teremt újszerű látványvilágot, óhajt egy aprócska téglával hozzájárulni a nagy egészhez, az emberiség boldogulásához. Mert mit is csinál valójában Gonda Zoltán a művész és az ember? A két fogalmat akár ketté is választhatnám, az életmű érdekében ezt néha kénytelenek vagyunk megtenni. Esetünkben azonban – érzésem szerint – a művész úgy alkot, ahogyan világnézete, erkölcsi normái diktálják. Egyszóval önmagát adja mindabban, amit vizuálisan megfogalmaz. Művészként feldolgozza, absztrahálja, a gondolati szférába menekíti, majd sajátos eszközeivel összegzi és vizualizálja a látottakat. Mert Gonda Zoltán nem ábrázol, hanem érzelmei és tudatalattija erőteljes hömpölygésének engedelmeskedve, egyfajta állandó, nemes transzban alkot. 21. századi modern sámánként, az őselemek, föld, víz, levegő, s nem utolsósorban a tűz ihletésében, dinamikus ecsetvonásokkal ’pergeti meg’ sámándobként használatos festővásznát, új világot teremtve és újrateremtve. A pillanatnyi látvány csak ürügy számára: elindítja azt az érzelmektől fűtött gondolatsort, amely valóságfoszlányokba burkolt szín-foltokban vagy autonóm szín-játékokban ölt testet. Spontánul áradó, széles ívben hömpölygő szín-folyama valósággal feleselni látszik a gondosan megmunkált felületekkel. De nem ez az egyetlen, látszólagos ellentmondás Gonda alkotói módszerében. A művész gyakorta részleteire bontja a világot a szó átvitt, de legszorosabb értelmében is, elkészíti ennek a spontán, analizáló tevékenységnek a művészi térképét, hogy aztán az önállóan is értelmezhető mozaikkockákat egyetlen, nagyvonalú gesztussal átfogó kompozícióvá alakítsa. Erőteljesen emberközpontú festészet ez, még akkor is, ha az ember, vagy alkotásain keresztül keze nyoma konkrétan nem mindig fedezhető fel a munkákon. Alkotójuk emberszeretete, kifejezett kommunikációs vágya viszont minden esetben átsüt a festményeken, grafikákon.” (Németh Júlia művészeti író)

Kompetencia

Műveltségi terület
Anyanyelvi kommunikáció
„A sötétbe-merülés, általános pusztulás, egyetemes kínszenvedés ellen mit tehetsz? Semmit és mindent. Ez a semmi és minden: ha saját érzéseiddel nem veszel részt a sötétségben és megteremted önmagadban a teljes-emberség állapotát.” (Weöres Sándor)
„A sötétbe-merülés, általános pusztulás, egyetemes kínszenvedés ellen mit tehetsz? Semmit és mindent. Ez a semmi és minden: ha saját érzéseiddel nem veszel részt a sötétségben és megteremted önmagadban a teljes-emberség állapotát.” (Weöres Sándor)

Harkány

Oktatás

Általános

Cím
Hazánk gyógyfürdői
Leírás
A képes levelezőlapon a harkányi gyógyfürdő látható. Az 1980-as évekből származó képeslap a pécsi Csorba Győző Könyvtár gyűjteményének része. // A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek kémiai összetételük alapján orvosilag igazoltan gyógyhatásúnak minősülnek (fürdő-, ivókúrára alkalmasak). (A gyógyhatás a vízben oldott nagy mennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik.) Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyeknek turisztikai szerepe is jelentős. Európa egyetlen barlangfürdője az Északkelet-Magyarországon található tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest évtizedek óta a világ „fürdőfővárosa”, egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. (Forrás: https://people.inf.elte.hu/stasabi/gyogyviz/)

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia
Harkány
Harkány

Harkány

Oktatás

Általános

Cím
Hazánk gyógyfürdői
Leírás
A képeslap mozaikképein a harkányi gyógyfürdő részletei láthatók. Az 1980-as évekből származó üdvözlőlap a a pécsi Csorba Győző Könyvtár gyűjteményének része. // A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek kémiai összetételük alapján orvosilag igazoltan gyógyhatásúnak minősülnek (fürdő-, ivókúrára alkalmasak). (A gyógyhatás a vízben oldott nagy mennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik.) Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyeknek turisztikai szerepe is jelentős. Európa egyetlen barlangfürdője az Északkelet-Magyarországon található tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest évtizedek óta a világ „fürdőfővárosa”, egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. (Forrás: https://people.inf.elte.hu/stasabi/gyogyviz/)

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia
Harkány
Harkány

Harkány

Oktatás

Általános

Cím
Hazánk gyógyfürdői
Leírás
A képes levelezőlapon a harkányi gyógyfürdő látható. Az 1980-as évekből származó képeslap a a pécsi Csorba Győző Könyvtár gyűjteményének része. // A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek kémiai összetételük alapján orvosilag igazoltan gyógyhatásúnak minősülnek (fürdő-, ivókúrára alkalmasak). (A gyógyhatás a vízben oldott nagy mennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik.) Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyeknek turisztikai szerepe is jelentős. Európa egyetlen barlangfürdője az Északkelet-Magyarországon található tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest évtizedek óta a világ „fürdőfővárosa”, egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. (Forrás: https://people.inf.elte.hu/stasabi/gyogyviz/)

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia
Harkány
Harkány

Harkány

Oktatás

Általános

Cím
Hazánk gyógyfürdői
Leírás
A képes levelezőlapon a harkányi gyógyfürdő fedett termálmedencéje látható. Az 1980-as évekből származó képeslap a pécsi Csorba Győző Könyvtár gyűjteményének része. // A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek kémiai összetételük alapján orvosilag igazoltan gyógyhatásúnak minősülnek (fürdő-, ivókúrára alkalmasak). (A gyógyhatás a vízben oldott nagy mennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik.) Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyeknek turisztikai szerepe is jelentős. Európa egyetlen barlangfürdője az Északkelet-Magyarországon található tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest évtizedek óta a világ „fürdőfővárosa”, egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. (Forrás: https://people.inf.elte.hu/stasabi/gyogyviz/)

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia
Harkány
Harkány

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.