A példánkban szereplő nyilatkozat P. J. embermentő tevékenységéről tudósít. Tartalma: a nyilatkozat fogalmazóját a Gestapo internálni akarta Székelyudvarhelyen, ekkor Budapestre ment barátjához, akinél 1944. szeptember végén menedéket talált, október 15-ig pedig lakást, ezután Dunaharasztiban rejtette őt el, élelemmel és minden szükségessel ellátva.
Dr. Szilágyi László 1932-től a Belügyminisztérium alkalmazásában állt, a zsidóüldözések alatt a közjogi osztályon alosztályvezetőként működött. Itt intézték az állampolgársági, névváltoztatási ügyeket, és a zsidók mentesítését is. A titkárnője által vezetett listán több mint öt és félezer olyan személy szerepel, akiknek a mentesítése érdekében közbenjárt. A mentést a háború után nyilatkozatotokkal igazolták. A példánkban szereplő dokumentum a Holokauszt Emlékközpont archívumában található.
Nyilatkozat Perczel Pál dr. embermentő tevékenységéről, mely szerint 1945. január 6-án Perczel főorvos a Szent István körút 11. sz. alatti mentőállomáson a nyilatkozat íróját jó egészségi állapota ellenére alkalmatlannak nyilvánította. Ennek köszönhetően a nyilatkozat írója mentesült a munkaszolgálat alól és túlélte a holokausztot. Az 1945. április 9-én írt igazolás a budapesti Holokauszt Emlékközpontban található.
Ez a Holokauszt Emlékközpont archívumában található bizonyítvány egy vegyészmérnök-testvérpár irathamisító műhelyéből került elő. Szoros együttműködésben dolgoztak rokonaikkal, akik közül az egyik, postafőtiszt beosztásának köszönhetően, hozzá tudott férni az üres nyomtatványokhoz, amelyeket az előállított vegyszerekkel „kimostak” és a rovatokat a mentett személyre illő adatokkal látták el.
Halasy Kálmán kocsikísérő, nyilas pártszolgálatos személyazonosságával valójában egy I. világháborús frontszolgálatáért Károlyi-csapatkeresztet kiérdemlő hadnagy bujkált Budapesten 1944 decemberében. „Halasy Kálmán” túlélte a háborút. A dokumentum a Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
.jpg)