A szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Fotótárában őrzött képen egy kereszttel és holdmotívummal díszített házvég (vértelek, homlokfal, bütü) látható. A magyar népi építészetben a nyeregtetős házak esetében volt jellemző az oromzat kialakítása, melynek legszebb megjelenési formái az un. napsugaras házvégek. A fotót Szabó László (1939-2012) néprajzkutató készítette Jászberényben, 1983-ban.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum fotótárában őrzött képen egy cigánykártyából jósoló vízvári (Somogy megye) asszony látható. A kifejezetten jósló célt szolgáló, feliratokkal és képekkel ellátott cigánykártya csomagjában harminchat db kártyalap található, melyeket a kártyavető különböző módszerekkel rak ki és értelmez. A fotót Szuhay Péter néprajzkutató készítette 1975-ben.
A Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár gyűjteményében őrzött A szentkúti búcsúsok nyomában c. könyvet Marosszéki Zoltán ferences szerzetes írta 1943-ban. A magyar katolikus néprajz kiadványai sorozatban megjelet munka a szentkúti búcsú liturgikus népénekeit mutatja be, közölve azok kottáit is.
A Két lány az utcán című filmet Tóth Endre (André de Toth) (1912-2002) rendezte 1939-ben. A film két, Budapestre került vidéki lány történetét meséli el. Kártély Gyöngyi egy mulató női zenekarában hegedül, Torma Vica pedig egy építkezésen malteroslányként dolgozik. Sorsuk egy rövid ideig összefonódik, míg Gyöngyi a művészetben, Vica pedig a házasságban találja meg boldogságát. A városantropológiai szempontból is izgalmas film a korabeli magyar játékfilmezés rendhagyó darabja, melynek eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
A keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában őrzött lapon a gánóci (ma Szlovákia) gyógyfürdőben felállított "társalgó terem" látható. Gánóc gyógyforrását már a 16. században ismerék, de gyógyhellyé csak az 1852-es korszerűsítés után vált a terület, amikor Korponay Ágoston Szepes megyei alispán kiépíttette a fürdőhelyet.
