A Magyar Film Iroda Rt. 133. számú heti híradója (1926) első eseményében tudósít a Balatoni Tudományos Élettani Intézet alapkőletételéről, Tihanyból. Az ünnepi alkalomra megjelent többek között Klebelsberg Kuno, Hóman Bálint és Bethlen István is. A Magyar Biológiai Kutatóintézet végül 1927-ben jött létre, 1951-től az MTA fennhatósága alatt működött, jelenleg pedig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nevet viseli. A híradó eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
A Magyar Film Iroda Rt. 129. számú heti híradója (1926) első eseményében tudósít az Angolparkban (Városliget) megrendezett Poliklinika Napról. A 19. század végén létrejött, 1921-től Apponyi Albert nevét viselő klinika („Budapesti Általános Rendelő Gyógyintézet”) célja a szegény sorsú járóbetegek kezelése volt. A Szövetség utcában működő intézmény később a Péterfy Kórházba olvadt. A ligeti rendezvény fellépői között szerepelt Simán Erzsébet költőnő is. A filmhíradó eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
A Magyar Film Iroda Rt. 156. számú heti híradója (1927) első eseményében tudósít Vitéz Nagy Pál (1864-1927) gyalogsági tábornok, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka, a Vitézi Rend helyettes főkapitánya temetéséről. A gyászünnepségen többek között Horthy Miklós kormányzó is részt vett. A híradófilm eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
A Magyar Film Iroda Rt. 153. számú heti híradója (1927) első eseményében tudósít a hódmezővásárhelyi majolikagyár termékeiből a Műcsarnokban rendezett kiállításról. A Művészek Majolika és Agyagipar Telepe néven 1912-ben létrejött üzem alapítói között olyan híres alkotók szerepelnek mint Endre Béla és Tornyai János festőművészek, Rubletzky Géza, Kallós Ede, Pásztor János szobrászművészek, Smurák József építész és Weisz Mihály csizmadia mester. A II. világháború után Hódmezővásárhelyi Majolikagyár Állami Vállalat néven működő telep 1971-től az Alföldi Porcelángyár gyáregysége lett és 2008-as megszűnéséig Magyarország egyik leghíresebb ilyen profilú termelőüzeme és művészeti központja volt.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Magyar Film Iroda Rt. 143. számú heti híradója (1926) első híradásában tudósít a Kecskemét város szikrai szőlőtelepén megtartott szüreti mulatságról. A városhoz tartozó Szikra pusztán tradíciója volt a szőlőművelésnek és a borászatnak, a területen a II. világháború után is (a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság égisze alatt) folyt ilyen jellegű agrártevékenység. A híradófilm eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
