A Karneváli kalendárium a 40. Debreceni Virágkarnevál jubileumi kiadványa. A Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Nonprofit Kft. tulajdonában lévő, 106 oldalas, színes képekkel illusztrált, az 1966 és 2008 között megrendezett Debreceni Virágkarnevál történetét, legemlékezetesebb pillanait felidéző válogatás.
A képen látható szobor Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Neoklasszicista stílusban alkotott művei harmóniát sugároznak, valamint barokkos lendületet. A szobor a debreceni gyógyszergyár előtt található, mára a gyár jelképévé vált. A mű az emberiség betegségek elleni küzdelmét ábrázolja.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény egy darabja. A múzeum anyagát 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A kiadvány a kecskeméti Európa Jövője Egyesület gondozásában jelent meg. Az egyesület 1990-ben alakult azért, hogy olyan nemzetközi gyermektalálkozókat szervezzen, ahol a kecskeméti gyerekek megismerhetik Európa más országainak gyermekeit. A külföldi gyerekeket a kecskeméti iskolák látják vendégül. A gyerekcsoportok műsorral készülnek a látogatásra, majd vissza is hívják saját oszágukba az ellátó iskolák diákcsoportjait.
Egry József 1883. március 15-én született Zalaújlakon, és 1951. június 19-én halt meg Badacsonyban. Egry József Kossuth-díjas festő és grafikust a Balaton festőjének nevezték. Szülei egy pereskedés miatt minden vagyonukat elvesztették, és koldusszegényen költöztek a fővárosba. Egry József gyermekkorában egy díszítő festő műhelyében lett mindenes - ekkor derült ki, hogy ügyesen rajzol és fest. Művészeti tanulmányait későn kezdte. Lyka Károly támogatásával Párizsban, a Julian Akadémián kezdhetett tanulni, de itt még nem talált magára. A képeit 1910-től kezdte kiállítani, és az 1920-as évektől kezdve már csaknem kizárólagos témája a Balaton volt. Először az expresszionizmus nyelvén fejezte ki magát, majd egyéni stílust teremtett. E sajátos technikájú (olajpasztell festésű) képei a legismertebbek: Szegény halászok, Visszhang, Vitorlaigazító. Számos képe van a Magyar Nemzeti Galériában. Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu. A festő 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. _x005F_x000D_
