Anonymus Gesta Hungarorum latin nyelvű díszes oldala
Leírás
A Gesta Hungarorum két magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti. Az első mű, a szerző ismeretlensége miatt csak Anonymusnak nevezett, magát P. mesternek jegyző krónikás írása az őshazából (Szcítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. Ezzel szemben Kézai Simon Gesta Hungarorumja (melyet Anonymus azonos című művétől megkülönböztetve Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz „A hunok és a magyarok cselekedetei” címen is szoktak nevezni) a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig (1272–1282) tájékoztat a magyarok történelmének első évszázadairól. Mindkét Gesta Hungarorum latin nyelvű gesta, és eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn.
Pégaszosz, azaz Pegazus, Poszeidón és Medusza fia, egy szárnyas ló. Pegazus egy ideig Bellerophontészt, a hőst szolgálta, majd a csodálatos paripa később a Parnasszuson és a Helikonon legelt; lába nyomán források fakadtak. Az Olümposzon Zeusz számára a villámokat és a mennyköveket szállította. A Pegazus szobor egy ágaskodó szárnyas lovat ábrázol, a mögötte álló férfi baljával átöleli, jobbjával pedig a szárnyát fogja. Hasáb idomban komponált kétfigurás szobor, melyet Nagy Károly 1972-ben készített. A szobor a Magyar Naív Művészek Gyűjteményének a tulajdona, mely kőrisfából készült, és magassága 45 cm.
1938. május 30-án a Szent István emlékév első eseményeként ünnepi szentmisét celebráltak, majd Szent Jobb körmenetet tartottak. 1938. május 31-én indult első országjáró útjára a Szent Jobbot szállító Aranyvonat, és 1942-ben fejezte be országjárását. Az Aranyvonat által érintett állomásokat feldíszítették, hivatalos fogadóbizottság várta a vonat érkezését, majd egy körmeneten mutatták be a lakossságnak a Szent Jobbot. A régi fénykép az Aranyvonatot ábrázolja 1938-ban.
A képen ún. titkos kamarás látható. Magyarországon hasonló feladatkörben a titkos tanácsos szerepelt. A 16–17. században a király bizalmas embere volt, a titkos tanács tagja. A 16. században négy-hat fő, a 17. században már egyre többen töltöttek be ilyen pozíciót, I. Lipót halálakor (1705) már százötvenen voltak. Ennyien már nem vehettek részt ténylegesen a tanácsüléseken, ezért később egyre gyakrabban használták a "valóságos" titkos tanácsosi rangot, amellyel az excellenciás megszólítás járt. Az első magyar titkos tanácsos 1646-ban Pálffy Pál gróf lett.
A vásározás a kereskedelem egyik leghagyományosabb formája, a piac visszaszorulásával sem múlt el napjainkig sem. Tipikus piaci hangulatot ábrázol ez az erdélyi vásárt megörökítő nyomatról készült másolat. A kép a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában van.
