A képen a Központi Vásárcsarnok vagy ismertebb nevén a Vámház körúti Vásárcsarnok (a tér mai neve Fővám tér) épülete látható a Ferenc József híd felől (ma Szabadság híd). A Szabadság híd lábánál volt a fővámház, ahol a Dunán szállított áruk után a kereskedők megfizették a vámot, ezért itt alakult ki Pest egyik piactere. Pecz Samu építész tervei alapján készült el 1897-ben a szomszédos Budapesti Corvinus Egyetemmel együtt. A magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása. Az épület alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Budai várnegyedben a Mátyás-templom mögött található a neoromán stílusú Halászbástya. A teraszokról csodálatos látvány tárul a szemünk elé, onnan fentről látható legjobban a Duna és az Országház is. A művészettörténeti szempontból kiemelkedő épületegyüttes Schulek Frigyes tervei alapján készült 1895 és 1902 között. A Halászbástya Schulek Frigyes építőművész főműve, melyet három épületrészből komponált egy teljes egésszé. A Szent István szobor a kereszténységet bevezető uralkodót ábrázolja. A kompozíció főalakja a lován ülő Szent István király, aki a Szent Koronát viseli, fejét aranyos glória övezi, baljában az apostoli kettős keresztet tartja. Az alépítmény domborművein István uralkodásának kiemelkedő mozzanatai, a koronázás, a törvényhozás és a templomépítés látható. A szobor, mely 10 évig készült, Stróbl Alajos alkotása, és 1906-ban avatták fel. A szobor közel 5 és fél méter magas, talapzatát Schulek Frigyes tervezte. _x005F_x000D_ _x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Budai várnegyedben a Mátyás-templom mögött található a neoromán stílusú Halászbástya. A teraszokról csodálatos látvány tárul a szemünk elé, innen fentről látható legjobban a Duna és az Országház is. A művészettörténeti szempontból kiemelkedő épületegyüttes Schulek Frigyes tervei alapján készült 1895 és 1902 között. A II. világháború után Schulek Frigyes fia, Schulek János építette újjá._x005F_x000D_
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Budavári Nagyboldogasszony-templom közismert neve a Mátyás-templom. Már IV. Béla király idejéből vannak dokumentumok, melyek említik, hogy az itt állt templom helyére bazilikát emeltek. Az újjáépítést Schulek Frigyes vezette, és neki köszönhető a templom mai belsejének a kialakítása is. A restaurálás belső díszítőmunkáit és a berendezést Schulek Frigyes készítette. Székely Bertalan és Lotz Károly is dolgozott a templom belsejének a kialakításán, és ők festették az alakos festményeket. Az oltárképeket Zichy Mihály (Szent Imre-kápolna) és Aggházy Gyula (Loretói kápolna) festették. A szobrászati munkákat Mikula Ferenc végezte. A padsorok és az orgonaszekrény Schulek Frigyes tervei szerint készültek.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Országos vásárt bejelentő zászló és a pallos jog jelvénye az 1771-es esztendőből
Leírás
A képen az országos vásárt bejelentő zászló Besztercebányáról az 1771-es esztendőből, mellette Késmárk pallos jogának jelvénye. A kereskedelem-történeti tárgyak jelenleg Budapesten találhatóak. A zászló formája a középkori zászlókéra hasonlít. A pallosjog bírói hatalmat jelentett a földesúrnak, melyet_x005F_x000D_ kiváltságként kapott. A pallosjoggal rendelkezőnek joga volt büntetőügyekben ítéletet mondani, és a bűntettet halálbüntetéssel is megtorolni. Hatásköre a birtokon élő saját jobbágyokra és a szolgákra terjedt ki.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
