Jeles András 1980-ban Filmszemle-díjas (legjobb elsőfilmes rendezés) munkája Sz. László, húszéves fiatalember egy napját követi végig Budapesten. A fiú kocsikísérőként dolgozik egy szövetkezetben, de egy nap nem adja postára a rábízott pénzt, hanem csupa olyasmire költi el, amiben eddig nem volt része (pl. édességek, taxizás, vendéglők, Balaton, nők stb.). Bár estére elkölti a tizenötezer forintot, a mozgalmas nap mégsem hoz számára fontos vagy örömteli eseményt: továbbra sem kötődik semmihez és senkihez igazán. Utolsó útja a rendőrségre vezet.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Bereczky Kálmán (1920-2002) népviselet-készítő mester és felesége a parkban látható a képen._x000D_
Keszthelyen élt. Nagyváradon tanulta ki az úri és egyenruhaszabó mesterséget 1935 és 1940 között. Édesanyja varrónő volt, talán ez befolyásolta pályaválasztását. 1942-ben frontszolgálatra hívták be, ahol sebesülése során bal karja megbénult. 1946-ban került vissza Magyarországra, a Hévíz melletti Egregyre, ahol megnősült._x000D_
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Szabó István 1981-es, Klaus Mann regénye nyomán készült Mephisto című filmje a 30-as évek Németországába kalauzolja nézőjét. A film főhőse, a színész Hendrik Höfgen (Klaus Maria Brandauer) karrierje meredeken ível felfelé, míg végül eljátszhatja élete fő szerepét, Mefisztót a Faustból. Szakmai sikerei megváltoztatják személyiségét, barátai egyre jobban eltávolodnak tőle, ő maga pedig nem veszi észre, miként köteleződik el egyre inkább a náci pártideológia mellett. Szabó filmje 1982-ben a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat is megkapta.
Schiffer Pál 1973-ban forgatott Faluszéli házak c. filmszociográfiája a Borsod megyei Szendrő község roma lakosságáról szól. Bemutatja a cigánytelepen élő és a faluban jobb egzisztenciális körülmények közé került roma emberek életmód- és mentalitásbeli különbséget. A filmnek még 1973-ban folytatása is készült Mit csinálnak a cigánygyerekek? címmel. A filmek eredeti példányai és dokumentációi a MaNDA és Filmintézetben találhatók.
Csőke József Anyuka című, 1977-es riportfilmjéből kiderül, hogy Szolnok megye egyik községében, Jászdózsán sok évtizedes hagyomány a családoknál az édes gyermekek mellett állami gondozott gyermekeket is nevelni. A film arra keres választ, hogy miért vállalják a nevelőszülők ezeket a gyermekeket és bemutatja, hogyan alakul e szülők és gyerekek kapcsolata.