Követi túdósítás az 1832/6-ik években Posonyban tartott országgyűlésről
Leírás
"Az 1832/6-ik években Sz.K.Posony Várossában tartott Ország Gyűlésére T. Nemes Borsod Vármegye Közönsége által kűldött Felső Pulyai Bük Sigmond Másod Al-Ispán és Palóczy László Fő Jegyző Követ Urak által az Ország Gyűlése berekesztése után tett Követi Végső Túdósítás, melly is 1836-ik Évi Szent Iván hava 20-ik napján T. Nemes Vármegyének Miskólcz Várossában tartatott Köz Gyűlésében be adatott és Köz határozás mellett a' Nemesi Rend költségén ki nyomtattatott. Miskóltzon 1836-ik Évben, Szent Iván hava 25-ik napján.
Mozart: C-dúr Koronázási mise (KV. 317) kottája. 1778 decemberében Mozart üzenetet kap arról, hogy Salzburg érseke udvari orgonistává nevezné ki a megürült helyre. Az előzetes megállapodástól eltérően mindössze évi 450 forintos javadalmazással 1779. január 17-én került sor az okirat kiállítására, amelyben Hieronymus érsek megbízta a Székesegyháznál és az Udvarnál ellátandó feladatok lelkiismeretes végzésére. E szolgálat jegyében készült el 1779. március 23-ára egy Salzburg környéki Mária szobor évenkénti megkoronázási ceremóniájához írt C-dúr miséje szólóénekesekre, kórusra és zenekarra. (Krönungsmesse). A mű érdekessége, hogy Mozart - néhány más egyházzenei művéhez hasonlóan - a zenekar vonósszekciójában nem alkalmaz mélyhegedűt. A hagyományos szertartást mindenben követő kompozíció tételei közül a Kyrie fenséges dallamvilágával, a Glória elsöprő lendületével emelkedik ki. A Credóban a kórus által formált nyugodtabb zenei szövetet a hegedűket próbára tévő igen gyors lüktetésű zenekari ,,csipke'' díszíti. A Sanctusban megformált lassú-gyors változást a Benedictus ariosója oldja fel. A méltóságteljes Agnus Dei végén a hagyományos mozarti finálé elemeit fedezhetjük fel. Ez a kotta a Debreceni Kodály Kórus tulajdonában van.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Mozartiana Hungarica (Mozart és a magyarok 1761–1847. Bibor Máté János egyetemi tanársegéd munkája az ELTE Egyetemi Könyvtár 2011. évi évkönyvében jelent meg.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Don Giovanni Wolfgang Amadeus Mozart kétfelvonásos operája. A librettót Lorenzo Da Ponte írta. Az operát 1787. október 29-én mutatták be. Mozart Don Giovannija az egyik legismertebb zenemű a világon, és a Don Juan legendáját feldolgozó művek közül a leghíresebb. Stílusa dramma giocoso, azaz játékos dráma – vagyis nem valódi komédia, de nem is egyértelműen tragédia. Az eredeti változatban a színészek váltogattak a szavalatok és áriák közt, de a modern előadásokban a beszélt szöveg helyett a Mozart által komponált secco-recitativót használják. Ez a műsorfüzet a Debreceni Csokonai Színház 1997.04.11-i bemutatójára készült.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Figaro házassága Wolfgang Amadeus Mozart 1786. március 1-jén Bécsben bemutatott négyfelvonásos vígoperája. A művet Magyarországon 1795. szeptember 28-án mutatta be német nyelven a budai Várszínház. A magyar nyelvű premierre 1858-ban került sor a Nemzeti Színházban. A Magyar Állami Operaház pedig már a megnyitását követő első évadban műsorra tűzte a darabot. Ez a Debreceni Csokonai Színház műsorfüzete, amely az 1996.01.19-i bemutatóra készült.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
