A hívóképen az Országos Levéltár üvegablaka Zólyom címerével, Róth Miksa hagyatékából. „Csánki Dezső, az Országos Levéltár főigazgatója 1928 őszén arra kérte – a levéltár belső díszítésére addig is különös figyelmet és gondot fordító – gr. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minisztert, engedélyezze, hogy „az Országos Levéltár földszinti, illetve emeleti csarnokainak és lépcsőházának ablakaira, az ezen csarnokok, illetve lépcsőház falaira festett képekkel és művészi díszítésekkel kapcsolatban, mintegy egységes bezárásul, mérsékelt díszítéssel, üvegfestmények kerüljenek, mégpedig ez ablakok felső részére, kisebb ablakoknál egy-egy, nagyobb ablakoknál három-három, a régi Nagy-Magyarország városait ábrázoló címerekkel, különös tekintettel arra, hogy az Orsz. Levéltárban elhelyezett oklevelek és iratok a régi egész Nagy-Magyarországra vonatkoznak, s a városok címerei ezen régi szeretett haza ezeréves előkelő kultúráját legkifejezőbben képviselik és hirdetik.” (A miniszter a kérésnek eleget tett, továbbá felszólította a főigazgatót, hogy Róth Miksa iparművésztől az ablakok elkészítésére vonatkozó költségvetést is kérjen." (forrás: Magyar Nemzeti Levéltár) // Róth Miksa (1865–1944) kiváló üvegfestő- és mozaikművész. 1865-ben született, nyolc gyermekes szülők hatodik gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott, művészi tehetségük a gyermekekben teljesedett ki. A mesterség alapjait apja műhelyében sajátította el, majd a budapesti Mintarajztanodában, illetve az Iparrajztanodában folytatta tanulmányait. A középkori üvegfestményeket külföldön, Nyugat-Európa művészeti központjaiba ellátogatva tanulmányozta, hazánkban ugyanis a török hódoltság alatt az összes középkori üvegablak elpusztult. Első munkáit a műemléki helyreállításoknak köszönhette. Steindl Imrétől kapta első megbízatását a burgenlandi máriafalvi gótikus templom üvegablakai elkészítésére, később pedig az egyik legnagyobbat, az Országház üvegablakainak elkészítését. Neve és művészete a millennium éveiben lett közismert, amikor együttműködve a kor kiváló építészeivel, számos budapesti és vidéki köz- és magánépület dekoratív díszítésére kapott megbízást. Gyorsan felismerte, hogy az üvegfestészet díszítőművészet, s mint ilyennek, a díszítendő épület stílusával és rendeltetésével kell harmonizálnia. Ez magyarázza, hogy egy időben készített historizáló, magyaros és szecessziós motívumokkal operáló ablakokat is, igazodva a korabeli magyar építészet sokszínűségéhez. / 1897-ben megnősült, felesége Walla (Schmidt) Jozefin lett, akit nem sokkal korábban fogadott örökbe a terrazzokészítő cementgyáros, Walla József. Leendő apósa kívánságára az esküvő előtt áttért a római katolikus hitre. Kapcsolatrendszere kiegészült a Walla család széles társadalmi beágyazottságával, anyagi biztonsága tovább szilárdult, megrendelői köre szélesedett. Munkásságában az 1890-es évek vége hozott fordulatot. Ettől kezdve a középkori technikát követő antiküveg-kompozíciók helyett a Louis Comfort Tiffany által felfedezett üvegfajtával foglalkozott. Különböző anyagokat, muránói mozaikot, opalizáló üveget és Zsolnay-féle eozinos kerámiát vegyítő egyéni technikát dolgozott ki. Az igazi sikert az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás hozta meg számára. Több kiállítási csarnok mellett Vajdahunyad várába, az úgynevezett Jáki kápolnába is tőle rendeltek ablakokat. Ugyanebben az évben kezdte meg az épülő Országház üvegfestményeinek tervezését és kivitelezését, s így országos hírnévre tett szert. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Üvegablakai és mozaikmunkái tervét jeles festők készítették (pl. Vaszary János, Nagy Sándor). Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben historizmus, majd a szecesszió és az art déco, illetve ezek ötvözete jellemezte. / Számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A millenniumi kiállításon szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül 1896. december 19-én arany érdemkeresztet nyert el az uralkodótól. 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-es St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát, majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. / Számos alkotása található külföldön: így a Vilma holland királynő 25 éves uralkodói évfordulójára készült üvegablak a hágai királyi palotában vagy Mexikóvárosban Teatro Nacionalban, ahová a nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, 180 négyzetméteres üvegkupolát festett, és elkészítette a város egyik büszkeségeként számon tartott „kristályfüggöny” tervét és modelljét, amit Tiffany cége kivitelezett. / Róth Miksa üvegablakai díszítik többek között az Országház, a Magyar Nemzeti Bank épületét, a (már bezárt) lipótmezei elmegyógyintézet kápolnáját (melynek ablakait az 1900-as évek legszebb európai üvegfestményei közé sorolták), a Szatmárnémeti (egykor Királyi) Katolikus (Fő)gimnáziumot, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját vagy a Fasori evangélikus templomot. Ő készítette a Magyar Nemzeti Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte az épület ornamentikus díszítő festését. / Számos alkotása azonban elpusztult a történelem során így például az Üllői úti Örökimádás-templomba festett ablakai vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is látható). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a ma Szent Jobb-Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaik alkotás származik tőle. Ő készítette a királyi Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait: a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a Szent-István aranymozaik azonban szinte teljesen épen megmaradt, az 50-es években az eredeti mására Balatonalmádiban építettek számára kápolnát. / Közismert mozaikalkotásai: a Szervita téren, az egykori Török Bankház homlokzatán látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő, valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait, és a Fiumei úti temető árkádsorának mozaikjait is a Róth-műterem kivitelezte. / 1939-ben, a második zsidótörvény után bezárta műhelyét. 1944. június 14-én súlyos betegségben, otthonában halt meg. Törökbálinton, a Walla család kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A hívóképen a Kádár Kata balladáját ábrázoló üvegfestmény Róth Miksa hagyatékából. (Kádár Kata /A két kápolna-virág/ ld. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Szoveggyujtemeny-szoveggyujtemeny-1/a-kuruc-kor-irodalma-A2A/nepballadak-vitezi-enekek-AF4/kadar-kata-a-ket-kapolna-virag-AF7/.) A második felvételen a Nagy Sándor tervei alapján Róth Miksa műhelyében készült üvegablak-triptychon a marosvásárhelyi szecessziós Kultúrpalota tükörtermében (forrás: Köztérkép). / A külső fal közepén oszlopok között, íves bemélyedésekben helyezkednek el a Nagy Sándor festőművész tervei alapján megjelenített székely balladajelenetek. A négy népballada (a gyermekeivel kegyetlenül bánó anya, Budai Ilona; a tragikus sorsú Salamon Sára; a mennybe vitt szép Júlia balladája; és a halálban is egymásra találó tiltott szerelmesek – Kádár Kata – története) a népművészet formakincsét használja fel. Nagy Sándor magyaros népi szecessziós művészete újszerűen fogalmazza meg a népballadák témáit, s dinamizmusával, a lényeges balladaelemek kiemelésével hangsúlyozza a bennük rejlő tömörséget és tragikumot, a magyar népballadák jellemző vonásait. A balladák hármas ablakai felett ugyanazt a szimmetrikus elrendezésű stilizált virágmotívumot láthatjuk, fölöttük virágos boltozattal, melyek a népi szecessziós jelleget hangsúlyozzák. Nagy Sándor festett kartonjait Róth Miksa üvegfestőművész világhírű műtermében festették üveglapocskákra és helyezgették ólomkeretekbe. A legmagasabb művészi szinten valósították meg a színárnyalatokat, a festményjelleget, felhasználva a külső beszűrődő fényhatásokat, s ezzel kiemelve a főalakokat, a mondanivalót. A képek alatt az idézett szövegeket fehér üvegre festették szecessziós stílusú betűkkel. / Róth Miksa hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja őrzi. // Róth Miksa (1865–1944) kiváló üvegfestő- és mozaikművész. 1865-ben született, nyolc gyermekes szülők hatodik gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott, művészi tehetségük a gyermekekben teljesedett ki. A mesterség alapjait apja műhelyében sajátította el, majd a budapesti Mintarajztanodában, illetve az Iparrajztanodában folytatta tanulmányait. A középkori üvegfestményeket külföldön, Nyugat-Európa művészeti központjaiba ellátogatva tanulmányozta, hazánkban ugyanis a török hódoltság alatt az összes középkori üvegablak elpusztult. Első munkáit a műemléki helyreállításoknak köszönhette. Steindl Imrétől kapta első megbízatását a burgenlandi máriafalvi gótikus templom üvegablakai elkészítésére, később pedig az egyik legnagyobbat, az Országház üvegablakainak elkészítését. Neve és művészete a millennium éveiben lett közismert, amikor együttműködve a kor kiváló építészeivel, számos budapesti és vidéki köz- és magánépület dekoratív díszítésére kapott megbízást. Gyorsan felismerte, hogy az üvegfestészet díszítőművészet, s mint ilyennek, a díszítendő épület stílusával és rendeltetésével kell harmonizálnia. Ez magyarázza, hogy egy időben készített historizáló, magyaros és szecessziós motívumokkal operáló ablakokat is, igazodva a korabeli magyar építészet sokszínűségéhez. / 1897-ben megnősült, felesége Walla (Schmidt) Jozefin lett, akit nem sokkal korábban fogadott örökbe a terrazzokészítő cementgyáros, Walla József. Leendő apósa kívánságára az esküvő előtt áttért a római katolikus hitre. Kapcsolatrendszere kiegészült a Walla család széles társadalmi beágyazottságával, anyagi biztonsága tovább szilárdult, megrendelői köre szélesedett. Munkásságában az 1890-es évek vége hozott fordulatot. Ettől kezdve a középkori technikát követő antiküveg-kompozíciók helyett a Louis Comfort Tiffany által felfedezett üvegfajtával foglalkozott. Különböző anyagokat, muránói mozaikot, opalizáló üveget és Zsolnay-féle eozinos kerámiát vegyítő egyéni technikát dolgozott ki. Az igazi sikert az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás hozta meg számára. Több kiállítási csarnok mellett Vajdahunyad várába, az úgynevezett Jáki kápolnába is tőle rendeltek ablakokat. Ugyanebben az évben kezdte meg az épülő Országház üvegfestményeinek tervezését és kivitelezését, s így országos hírnévre tett szert. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Üvegablakai és mozaikmunkái tervét jeles festők készítették (Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár, Rippl-Rónai József). Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben historizmus, majd a szecesszió és az art déco, illetve ezek ötvözete jellemezte. / Számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A millenniumi kiállításon szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül 1896. december 19-én arany érdemkeresztet nyert el az uralkodótól. 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-es St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát, majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. / Számos alkotása található külföldön: így a Vilma holland királynő 25 éves uralkodói évfordulójára készült üvegablak a hágai királyi palotában vagy Mexikóvárosban Teatro Nacionalban, ahová a nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, 180 négyzetméteres üvegkupolát festett, és elkészítette a város egyik büszkeségeként számon tartott „kristályfüggöny” tervét és modelljét, amit Tiffany cége kivitelezett. / Róth Miksa üvegablakai díszítik többek között az Országház, a Magyar Nemzeti Bank épületét, a (már bezárt) lipótmezei elmegyógyintézet kápolnáját (melynek ablakait az 1900-as évek legszebb európai üvegfestményei közé sorolták), a Szatmárnémeti (egykor Királyi) Katolikus (Fő)gimnáziumot, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját vagy a Fasori evangélikus templomot. Ő készítette a Magyar Nemzeti Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte az épület ornamentikus díszítő festését. / Számos alkotása azonban elpusztult a történelem során így például az Üllői úti Örökimádás-templomba festett ablakai vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is látható). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a ma Szent Jobb-Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaik alkotás származik tőle. Ő készítette a királyi Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait: a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a Szent-István aranymozaik azonban szinte teljesen épen megmaradt, az 50-es években az eredeti mására Balatonalmádiban építettek számára kápolnát. / Közismert mozaikalkotásai: a Szervita téren, az egykori Török Bankház homlokzatán látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő, valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait, és a Fiumei úti temető árkádsorának mozaikjait is a Róth-műterem kivitelezte. / 1939-ben, a második zsidótörvény után bezárta műhelyét. 1944. június 14-én súlyos betegségben, otthonában halt meg. Törökbálinton, a Walla család kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A mennybe vitt szép Júlia balladáját ábrázoló üvegfestmény Róth Miksa hagyatékából. (Júlia szép leány /A mennybe vitt lány/ ld. https://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00024.html.) A második felvételen a Nagy Sándor tervei alapján Róth Miksa műhelyében készült üvegablak-triptychon a marosvásárhelyi szecessziós Kultúrpalota tükörtermében (forrás: Köztérkép). / A külső fal közepén oszlopok között, íves bemélyedésekben helyezkednek el a Nagy Sándor festőművész tervei alapján megjelenített székely balladajelenetek. A négy népballada (a gyermekeivel kegyetlenül bánó anya, Budai Ilona; a tragikus sorsú Salamon Sára; a mennybe vitt szép Júlia balladája; és a halálban is egymásra találó tiltott szerelmesek – Kádár Kata – története) a népművészet formakincsét használja fel. Nagy Sándor magyaros népi szecessziós művészete újszerűen fogalmazza meg a népballadák témáit, s dinamizmusával, a lényeges balladaelemek kiemelésével hangsúlyozza a bennük rejlő tömörséget és tragikumot, a magyar népballadák jellemző vonásait. A balladák hármas ablakai felett ugyanazt a szimmetrikus elrendezésű stilizált virágmotívumot láthatjuk, fölöttük virágos boltozattal, melyek a népi szecessziós jelleget hangsúlyozzák. Nagy Sándor festett kartonjait Róth Miksa üvegfestőművész világhírű műtermében festették üveglapocskákra és helyezgették ólomkeretekbe. A legmagasabb művészi szinten valósították meg a színárnyalatokat, a festményjelleget, felhasználva a külső beszűrődő fényhatásokat, s ezzel kiemelve a főalakokat, a mondanivalót. A képek alatt az idézett szövegeket fehér üvegre festették szecessziós stílusú betűkkel. / Róth Miksa hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja őrzi. // Róth Miksa (1865–1944) kiváló üvegfestő- és mozaikművész. 1865-ben született, nyolc gyermekes szülők hatodik gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott, művészi tehetségük a gyermekekben teljesedett ki. A mesterség alapjait apja műhelyében sajátította el, majd a budapesti Mintarajztanodában, illetve az Iparrajztanodában folytatta tanulmányait. A középkori üvegfestményeket külföldön, Nyugat-Európa művészeti központjaiba ellátogatva tanulmányozta, hazánkban ugyanis a török hódoltság alatt az összes középkori üvegablak elpusztult. Első munkáit a műemléki helyreállításoknak köszönhette. Steindl Imrétől kapta első megbízatását a burgenlandi máriafalvi gótikus templom üvegablakai elkészítésére, később pedig az egyik legnagyobbat, az Országház üvegablakainak elkészítését. Neve és művészete a millennium éveiben lett közismert, amikor együttműködve a kor kiváló építészeivel, számos budapesti és vidéki köz- és magánépület dekoratív díszítésére kapott megbízást. Gyorsan felismerte, hogy az üvegfestészet díszítőművészet, s mint ilyennek, a díszítendő épület stílusával és rendeltetésével kell harmonizálnia. Ez magyarázza, hogy egy időben készített historizáló, magyaros és szecessziós motívumokkal operáló ablakokat is, igazodva a korabeli magyar építészet sokszínűségéhez. / 1897-ben megnősült, felesége Walla (Schmidt) Jozefin lett, akit nem sokkal korábban fogadott örökbe a terrazzokészítő cementgyáros, Walla József. Leendő apósa kívánságára az esküvő előtt áttért a római katolikus hitre. Kapcsolatrendszere kiegészült a Walla család széles társadalmi beágyazottságával, anyagi biztonsága tovább szilárdult, megrendelői köre szélesedett. Munkásságában az 1890-es évek vége hozott fordulatot. Ettől kezdve a középkori technikát követő antiküveg-kompozíciók helyett a Louis Comfort Tiffany által felfedezett üvegfajtával foglalkozott. Különböző anyagokat, muránói mozaikot, opalizáló üveget és Zsolnay-féle eozinos kerámiát vegyítő egyéni technikát dolgozott ki. Az igazi sikert az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás hozta meg számára. Több kiállítási csarnok mellett Vajdahunyad várába, az úgynevezett Jáki kápolnába is tőle rendeltek ablakokat. Ugyanebben az évben kezdte meg az épülő Országház üvegfestményeinek tervezését és kivitelezését, s így országos hírnévre tett szert. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Üvegablakai és mozaikmunkái tervét jeles festők készítették (Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár, Rippl-Rónai József). Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben historizmus, majd a szecesszió és az art déco, illetve ezek ötvözete jellemezte. / Számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A millenniumi kiállításon szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül 1896. december 19-én arany érdemkeresztet nyert el az uralkodótól. 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-es St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát, majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. / Számos alkotása található külföldön: így a Vilma holland királynő 25 éves uralkodói évfordulójára készült üvegablak a hágai királyi palotában vagy Mexikóvárosban Teatro Nacionalban, ahová a nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, 180 négyzetméteres üvegkupolát festett, és elkészítette a város egyik büszkeségeként számon tartott „kristályfüggöny” tervét és modelljét, amit Tiffany cége kivitelezett. / Róth Miksa üvegablakai díszítik többek között az Országház, a Magyar Nemzeti Bank épületét, a (már bezárt) lipótmezei elmegyógyintézet kápolnáját (melynek ablakait az 1900-as évek legszebb európai üvegfestményei közé sorolták), a Szatmárnémeti (egykor Királyi) Katolikus (Fő)gimnáziumot, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját vagy a Fasori evangélikus templomot. Ő készítette a Magyar Nemzeti Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte az épület ornamentikus díszítő festését. / Számos alkotása azonban elpusztult a történelem során így például az Üllői úti Örökimádás-templomba festett ablakai vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is látható). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a ma Szent Jobb-Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaik alkotás származik tőle. Ő készítette a királyi Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait: a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a Szent-István aranymozaik azonban szinte teljesen épen megmaradt, az 50-es években az eredeti mására Balatonalmádiban építettek számára kápolnát. / Közismert mozaikalkotásai: a Szervita téren, az egykori Török Bankház homlokzatán látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő, valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait, és a Fiumei úti temető árkádsorának mozaikjait is a Róth-műterem kivitelezte. / 1939-ben, a második zsidótörvény után bezárta műhelyét. 1944. június 14-én súlyos betegségben, otthonában halt meg. Törökbálinton, a Walla család kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Budai Ilona balladáját ábrázoló üvegfestmény Róth Miksa hagyatékából. (Budai Ilona /A szivtelen anya/ ld. https://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00014.html.) A második felvételen a Nagy Sándor tervei alapján Róth Miksa műhelyében készült üvegablak-triptychon a marosvásárhelyi szecessziós Kultúrpalota tükörtermében (forrás: Köztérkép). / A külső fal közepén oszlopok között, íves bemélyedésekben helyezkednek el a Nagy Sándor festőművész tervei alapján megjelenített székely balladajelenetek. A négy népballada (a gyermekeivel kegyetlenül bánó anya, Budai Ilona; a tragikus sorsú Salamon Sára; a mennybe vitt szép Júlia balladája; és a halálban is egymásra találó tiltott szerelmesek – Kádár Kata – története) a népművészet formakincsét használja fel. Nagy Sándor magyaros népi szecessziós művészete újszerűen fogalmazza meg a népballadák témáit, s dinamizmusával, a lényeges balladaelemek kiemelésével hangsúlyozza a bennük rejlő tömörséget és tragikumot, a magyar népballadák jellemző vonásait. A balladák hármas ablakai felett ugyanazt a szimmetrikus elrendezésű stilizált virágmotívumot láthatjuk, fölöttük virágos boltozattal, melyek a népi szecessziós jelleget hangsúlyozzák. Nagy Sándor festett kartonjait Róth Miksa üvegfestőművész világhírű műtermében festették üveglapocskákra és helyezgették ólomkeretekbe. A legmagasabb művészi szinten valósították meg a színárnyalatokat, a festményjelleget, felhasználva a külső beszűrődő fényhatásokat, s ezzel kiemelve a főalakokat, a mondanivalót. A képek alatt az idézett szövegeket fehér üvegre festették szecessziós stílusú betűkkel. / Róth Miksa hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja őrzi. // Róth Miksa (1865–1944) kiváló üvegfestő- és mozaikművész. 1865-ben született, nyolc gyermekes szülők hatodik gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott, művészi tehetségük a gyermekekben teljesedett ki. A mesterség alapjait apja műhelyében sajátította el, majd a budapesti Mintarajztanodában, illetve az Iparrajztanodában folytatta tanulmányait. A középkori üvegfestményeket külföldön, Nyugat-Európa művészeti központjaiba ellátogatva tanulmányozta, hazánkban ugyanis a török hódoltság alatt az összes középkori üvegablak elpusztult. Első munkáit a műemléki helyreállításoknak köszönhette. Steindl Imrétől kapta első megbízatását a burgenlandi máriafalvi gótikus templom üvegablakai elkészítésére, később pedig az egyik legnagyobbat, az Országház üvegablakainak elkészítését. Neve és művészete a millennium éveiben lett közismert, amikor együttműködve a kor kiváló építészeivel, számos budapesti és vidéki köz- és magánépület dekoratív díszítésére kapott megbízást. Gyorsan felismerte, hogy az üvegfestészet díszítőművészet, s mint ilyennek, a díszítendő épület stílusával és rendeltetésével kell harmonizálnia. Ez magyarázza, hogy egy időben készített historizáló, magyaros és szecessziós motívumokkal operáló ablakokat is, igazodva a korabeli magyar építészet sokszínűségéhez. / 1897-ben megnősült, felesége Walla (Schmidt) Jozefin lett, akit nem sokkal korábban fogadott örökbe a terrazzokészítő cementgyáros, Walla József. Leendő apósa kívánságára az esküvő előtt áttért a római katolikus hitre. Kapcsolatrendszere kiegészült a Walla család széles társadalmi beágyazottságával, anyagi biztonsága tovább szilárdult, megrendelői köre szélesedett. Munkásságában az 1890-es évek vége hozott fordulatot. Ettől kezdve a középkori technikát követő antiküveg-kompozíciók helyett a Louis Comfort Tiffany által felfedezett üvegfajtával foglalkozott. Különböző anyagokat, muránói mozaikot, opalizáló üveget és Zsolnay-féle eozinos kerámiát vegyítő egyéni technikát dolgozott ki. Az igazi sikert az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás hozta meg számára. Több kiállítási csarnok mellett Vajdahunyad várába, az úgynevezett Jáki kápolnába is tőle rendeltek ablakokat. Ugyanebben az évben kezdte meg az épülő Országház üvegfestményeinek tervezését és kivitelezését, s így országos hírnévre tett szert. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Üvegablakai és mozaikmunkái tervét jeles festők készítették (Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár, Rippl-Rónai József). Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben historizmus, majd a szecesszió és az art déco, illetve ezek ötvözete jellemezte. / Számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A millenniumi kiállításon szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül 1896. december 19-én arany érdemkeresztet nyert el az uralkodótól. 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-es St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát, majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. / Számos alkotása található külföldön: így a Vilma holland királynő 25 éves uralkodói évfordulójára készült üvegablak a hágai királyi palotában vagy Mexikóvárosban Teatro Nacionalban, ahová a nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, 180 négyzetméteres üvegkupolát festett, és elkészítette a város egyik büszkeségeként számon tartott „kristályfüggöny” tervét és modelljét, amit Tiffany cége kivitelezett. / Róth Miksa üvegablakai díszítik többek között az Országház, a Magyar Nemzeti Bank épületét, a (már bezárt) lipótmezei elmegyógyintézet kápolnáját (melynek ablakait az 1900-as évek legszebb európai üvegfestményei közé sorolták), a Szatmárnémeti (egykor Királyi) Katolikus (Fő)gimnáziumot, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját vagy a Fasori evangélikus templomot. Ő készítette a Magyar Nemzeti Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte az épület ornamentikus díszítő festését. / Számos alkotása azonban elpusztult a történelem során így például az Üllői úti Örökimádás-templomba festett ablakai vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is látható). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a ma Szent Jobb-Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaik alkotás származik tőle. Ő készítette a királyi Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait: a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a Szent-István aranymozaik azonban szinte teljesen épen megmaradt, az 50-es években az eredeti mására Balatonalmádiban építettek számára kápolnát. / Közismert mozaikalkotásai: a Szervita téren, az egykori Török Bankház homlokzatán látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő, valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait, és a Fiumei úti temető árkádsorának mozaikjait is a Róth-műterem kivitelezte. / 1939-ben, a második zsidótörvény után bezárta műhelyét. 1944. június 14-én súlyos betegségben, otthonában halt meg. Törökbálinton, a Walla család kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A hívóképen a Fasori evangélikus templom üvegfestménye, mely a keresztre feszített Krisztust ábrázolja, Róth Miksa hagyatékából. // Róth Miksa (1865–1944) kiváló üvegfestő- és mozaikművész. 1865-ben született, nyolc gyermekes szülők hatodik gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott, művészi tehetségük a gyermekekben teljesedett ki. A mesterség alapjait apja műhelyében sajátította el, majd a budapesti Mintarajztanodában, illetve az Iparrajztanodában folytatta tanulmányait. A középkori üvegfestményeket külföldön, Nyugat-Európa művészeti központjaiba ellátogatva tanulmányozta, hazánkban ugyanis a török hódoltság alatt az összes középkori üvegablak elpusztult. Első munkáit a műemléki helyreállításoknak köszönhette. Steindl Imrétől kapta első megbízatását a burgenlandi máriafalvi gótikus templom üvegablakai elkészítésére, később pedig az egyik legnagyobbat, az Országház üvegablakainak elkészítését. Neve és művészete a millennium éveiben lett közismert, amikor együttműködve a kor kiváló építészeivel, számos budapesti és vidéki köz- és magánépület dekoratív díszítésére kapott megbízást. Gyorsan felismerte, hogy az üvegfestészet díszítőművészet, s mint ilyennek, a díszítendő épület stílusával és rendeltetésével kell harmonizálnia. Ez magyarázza, hogy egy időben készített historizáló, magyaros és szecessziós motívumokkal operáló ablakokat is, igazodva a korabeli magyar építészet sokszínűségéhez. / 1897-ben megnősült, felesége Walla (Schmidt) Jozefin lett, akit nem sokkal korábban fogadott örökbe a terrazzokészítő cementgyáros, Walla József. Leendő apósa kívánságára az esküvő előtt áttért a római katolikus hitre. Kapcsolatrendszere kiegészült a Walla család széles társadalmi beágyazottságával, anyagi biztonsága tovább szilárdult, megrendelői köre szélesedett. Munkásságában az 1890-es évek vége hozott fordulatot. Ettől kezdve a középkori technikát követő antiküveg-kompozíciók helyett a Louis Comfort Tiffany által felfedezett üvegfajtával foglalkozott. Különböző anyagokat, muránói mozaikot, opalizáló üveget és Zsolnay-féle eozinos kerámiát vegyítő egyéni technikát dolgozott ki. Az igazi sikert az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás hozta meg számára. Több kiállítási csarnok mellett Vajdahunyad várába, az úgynevezett Jáki kápolnába is tőle rendeltek ablakokat. Ugyanebben az évben kezdte meg az épülő Országház üvegfestményeinek tervezését és kivitelezését, s így országos hírnévre tett szert. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Üvegablakai és mozaikmunkái tervét jeles festők készítették (pl. Vaszary János, Nagy Sándor). Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben historizmus, majd a szecesszió és az art déco, illetve ezek ötvözete jellemezte. / Számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A millenniumi kiállításon szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül 1896. december 19-én arany érdemkeresztet nyert el az uralkodótól. 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-es St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát, majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. / Számos alkotása található külföldön: így a Vilma holland királynő 25 éves uralkodói évfordulójára készült üvegablak a hágai királyi palotában vagy Mexikóvárosban Teatro Nacionalban, ahová a nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, 180 négyzetméteres üvegkupolát festett, és elkészítette a város egyik büszkeségeként számon tartott „kristályfüggöny” tervét és modelljét, amit Tiffany cége kivitelezett. / Róth Miksa üvegablakai díszítik többek között az Országház, a Magyar Nemzeti Bank épületét, a (már bezárt) lipótmezei elmegyógyintézet kápolnáját (melynek ablakait az 1900-as évek legszebb európai üvegfestményei közé sorolták), a Szatmárnémeti (egykor Királyi) Katolikus (Fő)gimnáziumot, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját vagy a Fasori evangélikus templomot. Ő készítette a Magyar Nemzeti Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte az épület ornamentikus díszítő festését. / Számos alkotása azonban elpusztult a történelem során így például az Üllői úti Örökimádás-templomba festett ablakai vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is látható). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a ma Szent Jobb-Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaik alkotás származik tőle. Ő készítette a királyi Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait: a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a Szent-István aranymozaik azonban szinte teljesen épen megmaradt, az 50-es években az eredeti mására Balatonalmádiban építettek számára kápolnát. / Közismert mozaikalkotásai: a Szervita téren, az egykori Török Bankház homlokzatán látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő, valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait, és a Fiumei úti temető árkádsorának mozaikjait is a Róth-műterem kivitelezte. / 1939-ben, a második zsidótörvény után bezárta műhelyét. 1944. június 14-én súlyos betegségben, otthonában halt meg. Törökbálinton, a Walla család kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
