3346 - 3350 találat a 13530 közül.

Műcsarnok

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi épületek
Leírás
A hívóképen látható felvételt a KATAMAFOTÓ Művészeti Korlátolt Felelősségű Társaság készítette 2013-ban. // A Műcsarnok az ország (egyik) legnagyobb kiállítótere, mely főként kortárs művészeti alkotásokból rendezett rendszeres időszaki kiállításoknak ad helyet. A Hősök terén álló épület 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült el Schickedanz Albert műépítész tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. Az ünnepségsorozat egyik kiemelt eseményeként május 4-én Ferenc József megjelenésével nyitották meg ünnepélyes keretek között a millennium tiszteletére rendezett országos képzőművészeti kiállítással. A magyar képzőművészetnek szentelt reprezentatív kiállítótérben közel háromszáz művész több mint ezer alkotását láthatta a nagyközönség. / Az épület bazilikális alaprajzú, hatalmas belmagasságú, tizenkét teremből álló kiállítótere közel 2300 m² alapterületű. A főhomlokzaton háromtengelyes oldalszárnyak fogják közre a neoklasszicista hatoszlopos bejárati oszlopcsarnokot (portikusz), melyet timpanon zár le. Az oszlopcsarnok hátsó falát a főkapu felett Ébner Lajos a művészetek keletkezését ábrázoló freskófríze díszíti, mely csak az épület felavatása után, 1897-ben készült el. Bal felől az első kép a szobrászat kezdetét tárja elénk, amint Vulcanus sárból formálja az emberi alakot, melyet Athéné istennő leheletével életre kelt. Körülötte Ámor, a szerelem istene és a gráciák. A középső és legnagyobb kép a művészetek kútforrását ábrázolja Apollóval és Múzsák csoportjával. A harmadik kép (az első párjaként) a festészet eredetét allegorizálja a szerelmes pásztorral, aki a falra vetett árnyék nyomán kedvese körvonalait rajzolja a falra. A vörösrézből kovácsolt, kazettákkal díszített főkaput Sátori Pál készítette. / A portikuszt koronázó timpanon mezője évtizedekig üres volt, a ma (is) ott látható arany alapú mozaikot, amely Szent Istvánt mint a művészetek pártfogóját ábrázolja, Haranghy Jenő (festő, grafikus) államalapító királyunk halálának 900. évfordulójára meghirdetett Szent István-emlékév (1938) alkalmából készült terve alapján 1940–41-ben kivitelezték. / Az épület oldalhomlokzatainak tagolása és díszítése nem csupán a színek és a megválasztott anyagok harmóniája miatt érdemel figyelmet, hanem a Zsolnay-pirogránit ilyetén alkalmazásának különlegessége miatt is. A téglaburkolatú falsíkokat pilaszterek, főpárkány, ablakkeretezések, tablók és amorettek színes és az érett reneszánsz formavilágát idéző elemei tagolják. (Forrás: https://www.mucsarnok.hu/mucsarnok/tortenet.php, http://www.kitervezte.hu/epuletek/kultura/mucsarnok-budapest)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia
Részletek

Műcsarnok

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi épületek
Leírás
A Magyar Királyi Posta 1896-ban az ezredéves ünnepségekre 32 darabból álló úgynevezett milleniumi képeslapsorozatot adott ki: ezek egyike a hívóképen látható, a Műcsarnokot ábrázoló képeslap, mely a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum gyűjteményének része. // A Műcsarnok az ország (egyik) legnagyobb kiállítótere, mely főként kortárs művészeti alkotásokból rendezett rendszeres időszaki kiállításoknak ad helyet. A Hősök terén álló épület 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült el Schickedanz Albert műépítész tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. Az ünnepségsorozat egyik kiemelt eseményeként május 4-én Ferenc József megjelenésével nyitották meg ünnepélyes keretek között a millennium tiszteletére rendezett országos képzőművészeti kiállítással. A magyar képzőművészetnek szentelt reprezentatív kiállítótérben közel háromszáz művész több mint ezer alkotását láthatta a nagyközönség. / Az épület bazilikális alaprajzú, hatalmas belmagasságú, tizenkét teremből álló kiállítótere közel 2300 m² alapterületű. A főhomlokzaton háromtengelyes oldalszárnyak fogják közre a neoklasszicista hatoszlopos bejárati oszlopcsarnokot (portikusz), melyet timpanon zár le. Az oszlopcsarnok hátsó falát a főkapu felett Ébner Lajos a művészetek keletkezését ábrázoló freskófríze díszíti, mely csak az épület felavatása után, 1897-ben készült el. Bal felől az első kép a szobrászat kezdetét tárja elénk, amint Vulcanus sárból formálja az emberi alakot, melyet Athéné istennő leheletével életre kelt. Körülötte Ámor, a szerelem istene és a gráciák. A középső és legnagyobb kép a művészetek kútforrását ábrázolja Apollóval és Múzsák csoportjával. A harmadik kép (az első párjaként) a festészet eredetét allegorizálja a szerelmes pásztorral, aki a falra vetett árnyék nyomán kedvese körvonalait rajzolja a falra. A vörösrézből kovácsolt, kazettákkal díszített főkaput Sátori Pál készítette. / A portikuszt koronázó timpanon mezője évtizedekig üres volt, a ma (is) ott látható arany alapú mozaikot, amely Szent Istvánt mint a művészetek pártfogóját ábrázolja, Haranghy Jenő (festő, grafikus) államalapító királyunk halálának 900. évfordulójára meghirdetett Szent István-emlékév (1938) alkalmából készült terve alapján 1940–41-ben kivitelezték. / Az épület oldalhomlokzatainak tagolása és díszítése nem csupán a színek és a megválasztott anyagok harmóniája miatt érdemel figyelmet, hanem a Zsolnay-pirogránit ilyetén alkalmazásának különlegessége miatt is. A téglaburkolatú falsíkokat pilaszterek, főpárkány, ablakkeretezések, tablók és amorettek színes és az érett reneszánsz formavilágát idéző elemei tagolják. (Forrás: https://www.mucsarnok.hu/mucsarnok/tortenet.php, http://www.kitervezte.hu/epuletek/kultura/mucsarnok-budapest)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia
Részletek

Műcsarnok

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi épületek
Leírás
Az 1900-ban postázott képes levelezőlapon a Műcsarnok épülete látható. A levelezőlap a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményének része. // A Műcsarnok az ország (egyik) legnagyobb kiállítótere, mely főként kortárs művészeti alkotásokból rendezett rendszeres időszaki kiállításoknak ad helyet. A Hősök terén álló épület 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült el Schickedanz Albert műépítész tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. Az ünnepségsorozat egyik kiemelt eseményeként május 4-én Ferenc József megjelenésével nyitották meg ünnepélyes keretek között a millennium tiszteletére rendezett országos képzőművészeti kiállítással. A magyar képzőművészetnek szentelt reprezentatív kiállítótérben közel háromszáz művész több mint ezer alkotását láthatta a nagyközönség. / Az épület bazilikális alaprajzú, hatalmas belmagasságú, tizenkét teremből álló kiállítótere közel 2300 m² alapterületű. A főhomlokzaton háromtengelyes oldalszárnyak fogják közre a neoklasszicista hatoszlopos bejárati oszlopcsarnokot (portikusz), melyet timpanon zár le. Az oszlopcsarnok hátsó falát a főkapu felett Ébner Lajos a művészetek keletkezését ábrázoló freskófríze díszíti, mely csak az épület felavatása után, 1897-ben készült el. Bal felől az első kép a szobrászat kezdetét tárja elénk, amint Vulcanus sárból formálja az emberi alakot, melyet Athéné istennő leheletével életre kelt. Körülötte Ámor, a szerelem istene és a gráciák. A középső és legnagyobb kép a művészetek kútforrását ábrázolja Apollóval és Múzsák csoportjával. A harmadik kép (az első párjaként) a festészet eredetét allegorizálja a szerelmes pásztorral, aki a falra vetett árnyék nyomán kedvese körvonalait rajzolja a falra. A vörösrézből kovácsolt, kazettákkal díszített főkaput Sátori Pál készítette. / A portikuszt koronázó timpanon mezője évtizedekig üres volt, a ma (is) ott látható arany alapú mozaikot, amely Szent Istvánt mint a művészetek pártfogóját ábrázolja, Haranghy Jenő (festő, grafikus) államalapító királyunk halálának 900. évfordulójára meghirdetett Szent István-emlékév (1938) alkalmából készült terve alapján 1940–41-ben kivitelezték. / Az épület oldalhomlokzatainak tagolása és díszítése nem csupán a színek és a megválasztott anyagok harmóniája miatt érdemel figyelmet, hanem a Zsolnay-pirogránit ilyetén alkalmazásának különlegessége miatt is. A téglaburkolatú falsíkokat pilaszterek, főpárkány, ablakkeretezések, tablók és amorettek színes és az érett reneszánsz formavilágát idéző elemei tagolják. (Forrás: https://www.mucsarnok.hu/mucsarnok/tortenet.php, http://www.kitervezte.hu/epuletek/kultura/mucsarnok-budapest)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia
Részletek

Műcsarnok

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi épületek
Leírás
A képes levelezőlapon a Műcsarnok épülete 1900 körül. A levelezőlap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // A Műcsarnok az ország (egyik) legnagyobb kiállítótere, mely főként kortárs művészeti alkotásokból rendezett rendszeres időszaki kiállításoknak ad helyet. A Hősök terén álló épület 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült el Schickedanz Albert műépítész tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. Az ünnepségsorozat egyik kiemelt eseményeként május 4-én Ferenc József megjelenésével nyitották meg ünnepélyes keretek között a millennium tiszteletére rendezett országos képzőművészeti kiállítással. A magyar képzőművészetnek szentelt reprezentatív kiállítótérben közel háromszáz művész több mint ezer alkotását láthatta a nagyközönség. / Az épület bazilikális alaprajzú, hatalmas belmagasságú, tizenkét teremből álló kiállítótere közel 2300 m² alapterületű. A főhomlokzaton háromtengelyes oldalszárnyak fogják közre a neoklasszicista hatoszlopos bejárati oszlopcsarnokot (portikusz), melyet timpanon zár le. Az oszlopcsarnok hátsó falát a főkapu felett Ébner Lajos a művészetek keletkezését ábrázoló freskófríze díszíti, mely csak az épület felavatása után, 1897-ben készült el. Bal felől az első kép a szobrászat kezdetét tárja elénk, amint Vulcanus sárból formálja az emberi alakot, melyet Athéné istennő leheletével életre kelt. Körülötte Ámor, a szerelem istene és a gráciák csoportosulnak. A középső és legnagyobb kép a művészetek kútforrását ábrázolja Apollóval és Múzsákkal. A harmadik kép (az első párjaként) a festészet eredetét allegorizálja a szerelmes pásztorral, aki a falra vetett árnyék nyomán kedvese körvonalait rajzolja a falra. A vörösrézből kovácsolt, kazettákkal díszített főkaput Sátori Pál készítette. / A portikuszt koronázó timpanon mezője évtizedekig üres volt, a ma (is) ott látható arany alapú mozaikot, amely Szent Istvánt mint a művészetek pártfogóját ábrázolja, Haranghy Jenő (festő, grafikus) a Szent István-emlékév alkalmából (1938) készült terve alapján 1940–41-ben kivitelezték. / Az épület oldalhomlokzatainak tagolása és díszítése nem csupán a színek és a megválasztott anyagok harmóniája miatt érdemel figyelmet, hanem a Zsolnay-pirogránit ilyetén alkalmazásának különlegessége miatt is. A téglaburkolatú falsíkokat pilaszterek, főpárkány, ablakkeretezések, tablók és amorettek színes és az érett reneszánsz formavilágát idéző elemei tagolják. (Forrás: https://www.mucsarnok.hu/mucsarnok/tortenet.php, http://www.kitervezte.hu/epuletek/kultura/mucsarnok-budapest)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia
Részletek

Martyn Ferenc: Hegyvidéki tengeri táj madarakkal

Oktatás

Általános

Cím
Hegyvidéki tengeri táj madarakkal (vegyes technika /toll és tus/, 1958)
Leírás
Martyn Ferenc festő- és grafikusművész Hegyvidéki tengeri táj madarakkal (1958) című absztrakt (részben nonfiguratív - konstruktivista - szürrealista), vegyes technikával (toll és tus) készített grafikája 1969-től a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található. Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899. június 10. – Pécs, 1986. április 10.): festő, grafikus, kerámikus, Munkácsy-díjas (1962), érdemes (1970) és kiváló művész (1978), Kossuth-díjas (1973). Rokona, Rippl-Rónai József házában eltöltött ifjú- és gyermekkora során ismerkedett meg először a francia szürrealizmussal, majd a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Vaszary János és Réti István mellett folytatott tanulmányokat. 1926-40 között Párizsban élt, kapcsolatba került a legújabb festészeti irányzatokkal, Chirico metafizikus szürrealizmusával, s 1933-ban csatlakozott az Abstraction-Création művészcsoporthoz. Részt vett kiállításaikon, szinte valamennyi európai országban megfordult. Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport tagjává választotta, s 1929-ben az ő meghívásukra mutatkozott be a Tamás Galériában. 1939-re kialakult festői világa, amelynek alapja a síkban megoldott tér és mozgás, s a valóság elemeinek elvont, szublimált megjelenítése. Mindehhez a színek tisztasága, rendje és egymással kölcsönhatásban érvényesülő harmóniája járult. 1940-ben hazatért, s 1945-ben véglegesen Pécsett telepedett le. 1945 után egyik megalapítója volt a Galéria a Négy Világtájhoz nevű kiállítóhelyiség köré csoportosuló Elvont Művészek Csoportjának. Az 1940-es években európai iskolázottságú festményei mellett a modern magyar szobrászat első kísérleteit hozta létre, s átütő erejű grafikai sorozatát, A fasizmus szörnyetegeit. A háborút követően a nonfiguratív irányzatok egyik legfontosabb hazai képviselője és kiteljesítője volt. Művészetét a látvány és az emlék geometrikus, absztrakt formákban való megragadása jellemzi az élmény, a látottak erejének visszaadásával. Dinamizmus és a tiszta színek harsány harmóniája uralja képeit. Több irodalmi műhöz készített illusztrációt, illetve az írói gondolatot kísérő rajzot. Ezeken nem csupán egy-egy epizódot jelenít meg, hanem hiteles érzékletességgel láttatja a szereplőket is. Életművében az absztrakció és a valóságlátás nem szakad el egymástól. Természeti, tárgyi, emberi hivatkozások vannak jelen a képek rejtett világában. Egyrészről a szabadságvágy különböző szimbólumai, másrészről a magyar folklór és az antik mitológia elemei figyelhetők meg a rajzokon és festményeken. A pontos megfigyelésen alapuló ábrázolástól a konstruktív koncepciókon át a geometrikus és spontán absztrakciókig, a látvány, emlék, belső lényeg megragadásának minden rétegében otthonos - mind a festészet mind a rajzművészetet tekintve. Színvilága, formanyelve sokban merít a zenéből és napi kultúra rekvizitumaiból. A zene hangjait vonalakban és színekben élte át, számára a zene ritmust és harmóniát jelentett. Számos irodalmi remekmű kiváló illusztrátora. Plasztikával, kerámiával is foglalkozott. Martyn Ferenc polihisztor művész: korának teljességét igyekszik felfogni és kifejezni, a magyar avantgárd és absztrakt művészet emblematikus alakja.

Kompetencia

Műveltségi terület
Anyanyelvi kommunikáció
„Tengerparti tájban egymással szemben álló madárfigurák. Elöl balra haladó, szárnyait kibontó kisebb madár konkrétabb rajza.” (Hárs Éva)
„Tengerparti tájban egymással szemben álló madárfigurák. Elöl balra haladó, szárnyait kibontó kisebb madár konkrétabb rajza.” (Hárs Éva)
Részletek

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.