3486 - 3490 találat a 13530 közül.

Az Operaház az 1900-as évek elején

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi épületek
Leírás
Az 1911-ben postázott levelezőlap képes oldalán az Operaház látható. A lap a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményének részét képezi. // Az épület története: Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a drámai és operaelőadásoknak is, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult szerteágazó művészi feladatai ellátására. Az „önálló dalműszínház” szükségességének gondolatát (elsőként) báró Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója fogalmazta meg. 1872-ben bizottságot hoztak létre a felépítendő operaház helyének kijelölésére. A következő évben (verseny)pályázatot írtak ki az épületre, melyen Ybl Miklós terve nyert. Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott. / A Magyar Királyi Operaház a korabeli jelentős épületekhez hasonlóan az eklektika jegyében – mely egyes korábbi építészeti stílusok formavilágát alkalmazza – neoreneszánsz stílusban épült (homlokzata barokk elemekkel egészült ki). A mészkőből faragott főhomlokzat enyhén ferde földszintje fokozza az épület monumentalitását. A sarkokat Stróbl Alajos két márványból faragott szfinxe díszíti: karmaik között színházi maszkot és babérkoszorút tartanak. A főbejárat melletti fülkékben Erkel Ferenc és Liszt Ferenc nagyméretű szobra áll, melyek szintén Stróbl alkotásai. Erkel nyugodt pózban, mozdulatlanul ül, míg Liszt szenvedélyesebb, felvetett fejjel ábrázolt alakja dinamikusabban megformált. A(z első emeleti) foyer ablakai előtti árkádok két oldalán lévő fülkékben négy múzsa (Erató, Terpszikhoré, illetve Thaleia és Melpomené) szobra áll. A homlokzatot balusztrádos főpárkány koronázza, tizenhat zeneszerző mészkőszobrával. A színház építőművészeti kivitelezése és technikai felszereltsége a maga korában meghaladta Európa legjelesebb operaházainak színvonalát. A világon elsőként itt alkalmazták a vasszerkezeteket használó, vízhidraulikával működtetett színpadgépezetet. / A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. (A megnyitó ünnepség a felfokozott érdeklődés miatt kis híján botrányba fulladt: a kíváncsi tömeg betört az előcsarnokba, a rendőröknek csak nehezen sikerült kituszkolniuk az embereket az épületből.) A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László című opera nyitányát és Wagner Lohengrinjének első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem volt képes megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888-ban Gustav Mahler igazgatói kinevezésével változott meg, akinek működéséhez kötődik az Operaház első „aranykora”. Az addig túlnyomórészt olasz repertoár mellett ő mutatta be először Wagner Ring-tetralógiájának két darabját, valamint Mascagni Parasztbecsületét, amelyet a budapesti siker indított el világhódító útjára. (…) 1945 óta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. (https://www.opera.hu/hu/rolunk/az-operahaz-epitesenek-tortenete/, https://cultura.hu/kultura/a-budapesti-operahaz-130-eve/,https://m.mult-kor.hu/20140926_kis_hijan_botranyba_fulladt_a_budapesti_operahaz_megnyitoja, http://www.kitervezte.hu/epuletek/kultura/magyar-allami-operahaz-budapest)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A téli Halászbástya

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi épületek
Leírás
A felvétel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének része. // Az épület leírása, története: A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. / A Halászbástya eredetileg a budai városfal egyik védelmi szakasza volt, amelyet a 18. század első felében korszerűsített az osztrák katonai igazgatás. Falai „hajtogatott” alaprajzúak voltak, hogy az egyes szakaszokat a másik tüzérségével védeni lehessen. Elnevezését a Víziváros déli része, a Halászváros után kapta: a halászok már a középkorban is a Nagyboldogasszony- (a mai Mátyás-) templom melletti halpiacra vitték árujukat, céhük tagjai szükség esetén védték is a bástyát az ellenséges betöréstől. / A budai várban a millenniumi ünnepségekre fejeződött be Schulek Frigyes irányításával a Nagyboldogasszony-templom restaurálása. Az ezredéves ünnepségekre a templom környezetét is rendezni akarták, Schulek el is készítette a terveket, de az építkezés csak évekkel később, 1899-ben kezdődhetett meg (s több szakaszban valósult meg). / Az eredetileg egyszerű kiképzésű, szegényes városképi hatású, téglából épült várfalszakaszra Schulek gazdag építészeti köpenyt tervezett, melyhez a Duna felé messze kiugró egykori „Híradás” bástyát, török nevén a Haber kuleszit használta fel északi toronynak, délre pedig egy másik tornyot épített. A két torony között széles, nyílt lépcsőkar jön fel a Duna felől (a Hunyadi János útról) s mielőtt felérkezik a templom szentélyének szintjére, szétválik, és a bástyafalakhoz simulva kétfelől jut fel a legfelső szinten kialakított toronyudvarokra. Ez utóbbiakat a várfal koronáján román kori kolostori kerengőre emlékeztető árkádsorok övezik, és tornyok, toronysisakok, árkádos kilátók, vízköpők, nyílt lépcsők tagolják. A lépcsőfeljárat jobb és bal oldalán, három-három íves fülkemélyedésben, különböző fegyvernemeket képviselő Árpád-kori harcosok szobrait helyezték el. / Schulek az északi és déli bástyákat, valamint a folyosókat összekötő mellvédfalat kellemes panorámájú sétánnyá alakította át oly módon, hogy az karéjszerűen öleli körbe a Mátyás-templomot. A volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakított ki, felettük pedig járható teraszt nyitott, melynek sarkait úgynevezett kúpos fedelű bástyák díszítik. Az északi részen többszintes tornyok magasodnak egymás fölé, amelyek előtt Előd és Álmos vezérek szobra, továbbá egy oroszlán és egy tátott szájú mitológiai lény őrködik. Az épületegyüttes harmadik nagy egysége a déli bástyaudvar és a hozzá tartozó Szent István lovas szobor, melynek elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérték fel. A neoromán stílusú alapzatot Schulek tervezte, köréje ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot építtetett. Az alapzat építményét domborművek díszítik, amelyek István király uralkodásának egy-egy nevezetes mozzanatát örökítik meg. A Halászbástya szoborparkjának része egy Hunyadi János- és Szent György-szobor, valamint Julianus és Gerhardus barát szobra is. / A kivitelezési munkák folyamán 1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az épületegyüttest csak az építkezés teljes befejezését követően, 1905. október 9-én adták át a fővárosnak. (Forrás: https://mult-kor.hu/igy-lett-budapest-ekessege-a-halaszbastya-20151009, http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/halaszbastya.html)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A Halászbástya

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi épületek
Leírás
A képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményének része. // Az épület leírása, története: A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. / A Halászbástya eredetileg a budai városfal egyik védelmi szakasza volt, amelyet a 18. század első felében korszerűsített az osztrák katonai igazgatás. Falai „hajtogatott” alaprajzúak voltak, hogy az egyes szakaszokat a másik tüzérségével védeni lehessen. Elnevezését a Víziváros déli része, a Halászváros után kapta: a halászok már a középkorban is a Nagyboldogasszony- (a mai Mátyás-) templom melletti halpiacra vitték árujukat, céhük tagjai szükség esetén védték is a bástyát az ellenséges betöréstől. / A budai várban a millenniumi ünnepségekre fejeződött be Schulek Frigyes irányításával a Nagyboldogasszony-templom restaurálása. Az ezredéves ünnepségekre a templom környezetét is rendezni akarták, Schulek el is készítette a terveket, de az építkezés csak évekkel később, 1899-ben kezdődhetett meg (s több szakaszban valósult meg). / Az eredetileg egyszerű kiképzésű, szegényes városképi hatású, téglából épült várfalszakaszra Schulek gazdag építészeti köpenyt tervezett, melyhez a Duna felé messze kiugró egykori „Híradás” bástyát, török nevén a Haber kuleszit használta fel északi toronynak, délre pedig egy másik tornyot épített. A két torony között széles, nyílt lépcsőkar jön fel a Duna felől (a Hunyadi János útról) s mielőtt felérkezik a templom szentélyének szintjére, szétválik, és a bástyafalakhoz simulva kétfelől jut fel a legfelső szinten kialakított toronyudvarokra. Ez utóbbiakat a várfal koronáján román kori kolostori kerengőre emlékeztető árkádsorok övezik, és tornyok, toronysisakok, árkádos kilátók, vízköpők, nyílt lépcsők tagolják. A lépcsőfeljárat jobb és bal oldalán, három-három íves fülkemélyedésben, különböző fegyvernemeket képviselő Árpád-kori harcosok szobrait helyezték el. / Schulek az északi és déli bástyákat, valamint a folyosókat összekötő mellvédfalat kellemes panorámájú sétánnyá alakította át oly módon, hogy az karéjszerűen öleli körbe a Mátyás-templomot. A volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakított ki, felettük pedig járható teraszt nyitott, melynek sarkait úgynevezett kúpos fedelű bástyák díszítik. Az északi részen többszintes tornyok magasodnak egymás fölé, amelyek előtt Előd és Álmos vezérek szobra, továbbá egy oroszlán és egy tátott szájú mitológiai lény őrködik. Az épületegyüttes harmadik nagy egysége a déli bástyaudvar és a hozzá tartozó Szent István lovas szobor, melynek elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérték fel. A neoromán stílusú alapzatot Schulek tervezte, köréje ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot építtetett. Az alapzat építményét domborművek díszítik, amelyek István király uralkodásának egy-egy nevezetes mozzanatát örökítik meg. A Halászbástya szoborparkjának része egy Hunyadi János- és Szent György-szobor, valamint Julianus és Gerhardus barát szobra is. / A kivitelezési munkák folyamán 1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az épületegyüttest csak az építkezés teljes befejezését követően, 1905. október 9-én adták át a fővárosnak. (Forrás: https://mult-kor.hu/igy-lett-budapest-ekessege-a-halaszbastya-20151009, http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/halaszbastya.html)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A Halászbástya

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi épületek
Leírás
Az 1922-ben íródott képeslap a szombathelyi Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének része. // Az épület leírása, története: A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. / A Halászbástya eredetileg a budai városfal egyik védelmi szakasza volt, amelyet a 18. század első felében korszerűsített az osztrák katonai igazgatás. Falai „hajtogatott” alaprajzúak voltak, hogy az egyes szakaszokat a másik tüzérségével védeni lehessen. Elnevezését a Víziváros déli része, a Halászváros után kapta: a halászok már a középkorban is a Nagyboldogasszony- (a mai Mátyás-) templom melletti halpiacra vitték árujukat, céhük tagjai szükség esetén védték is a bástyát az ellenséges betöréstől. / A budai várban a millenniumi ünnepségekre fejeződött be Schulek Frigyes irányításával a Nagyboldogasszony-templom restaurálása. Az ezredéves ünnepségekre a templom környezetét is rendezni akarták, Schulek el is készítette a terveket, de az építkezés csak évekkel később, 1899-ben kezdődhetett meg (s több szakaszban valósult meg). / Az eredetileg egyszerű kiképzésű, szegényes városképi hatású, téglából épült várfalszakaszra Schulek gazdag építészeti köpenyt tervezett, melyhez a Duna felé messze kiugró egykori „Híradás” bástyát, török nevén a Haber kuleszit használta fel északi toronynak, délre pedig egy másik tornyot épített. A két torony között széles, nyílt lépcsőkar jön fel a Duna felől (a Hunyadi János útról) s mielőtt felérkezik a templom szentélyének szintjére, szétválik, és a bástyafalakhoz simulva kétfelől jut fel a legfelső szinten kialakított toronyudvarokra. Ez utóbbiakat a várfal koronáján román kori kolostori kerengőre emlékeztető árkádsorok övezik, és tornyok, toronysisakok, árkádos kilátók, vízköpők, nyílt lépcsők tagolják. A lépcsőfeljárat jobb és bal oldalán, három-három íves fülkemélyedésben, különböző fegyvernemeket képviselő Árpád-kori harcosok szobrait helyezték el. / Schulek az északi és déli bástyákat, valamint a folyosókat összekötő mellvédfalat kellemes panorámájú sétánnyá alakította át oly módon, hogy az karéjszerűen öleli körbe a Mátyás-templomot. A volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakított ki, felettük pedig járható teraszt nyitott, melynek sarkait úgynevezett kúpos fedelű bástyák díszítik. Az északi részen többszintes tornyok magasodnak egymás fölé, amelyek előtt Előd és Álmos vezérek szobra, továbbá egy oroszlán és egy tátott szájú mitológiai lény őrködik. Az épületegyüttes harmadik nagy egysége a déli bástyaudvar és a hozzá tartozó Szent István lovas szobor, melynek elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérték fel. A neoromán stílusú alapzatot Schulek tervezte, köréje ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot építtetett. Az alapzat építményét domborművek díszítik, amelyek István király uralkodásának egy-egy nevezetes mozzanatát örökítik meg. A Halászbástya szoborparkjának része egy Hunyadi János- és Szent György-szobor, valamint Julianus és Gerhardus barát szobra is. / A kivitelezési munkák folyamán 1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az épületegyüttest csak az építkezés teljes befejezését követően, 1905. október 9-én adták át a fővárosnak. (Forrás: https://mult-kor.hu/igy-lett-budapest-ekessege-a-halaszbastya-20151009, http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/halaszbastya.html)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A Halászbástya

Oktatás

Általános

Cím
Dualizmus kori fővárosi épületek
Leírás
A nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében található felvételen a Halászbástya látható, továbbá látkép a Dunával, a Margit-szigettel, a Margit híddal. // Az épület leírása, története: A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. / A Halászbástya eredetileg a budai városfal egyik védelmi szakasza volt, amelyet a 18. század első felében korszerűsített az osztrák katonai igazgatás. Falai „hajtogatott” alaprajzúak voltak, hogy az egyes szakaszokat a másik tüzérségével védeni lehessen. Elnevezését a Víziváros déli része, a Halászváros után kapta: a halászok már a középkorban is a Nagyboldogasszony- (a mai Mátyás-) templom melletti halpiacra vitték árujukat, céhük tagjai szükség esetén védték is a bástyát az ellenséges betöréstől. / A budai várban a millenniumi ünnepségekre fejeződött be Schulek Frigyes irányításával a Nagyboldogasszony-templom restaurálása. Az ezredéves ünnepségekre a templom környezetét is rendezni akarták, Schulek el is készítette a terveket, de az építkezés csak évekkel később, 1899-ben kezdődhetett meg (s több szakaszban valósult meg). / Az eredetileg egyszerű kiképzésű, szegényes városképi hatású, téglából épült várfalszakaszra Schulek gazdag építészeti köpenyt tervezett, melyhez a Duna felé messze kiugró egykori „Híradás” bástyát, török nevén a Haber kuleszit használta fel északi toronynak, délre pedig egy másik tornyot épített. A két torony között széles, nyílt lépcsőkar jön fel a Duna felől (a Hunyadi János útról) s mielőtt felérkezik a templom szentélyének szintjére, szétválik, és a bástyafalakhoz simulva kétfelől jut fel a legfelső szinten kialakított toronyudvarokra. Ez utóbbiakat a várfal koronáján román kori kolostori kerengőre emlékeztető árkádsorok övezik, és tornyok, toronysisakok, árkádos kilátók, vízköpők, nyílt lépcsők tagolják. A lépcsőfeljárat jobb és bal oldalán, három-három íves fülkemélyedésben, különböző fegyvernemeket képviselő Árpád-kori harcosok szobrait helyezték el. / Schulek az északi és déli bástyákat, valamint a folyosókat összekötő mellvédfalat kellemes panorámájú sétánnyá alakította át oly módon, hogy az karéjszerűen öleli körbe a Mátyás-templomot. A volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakított ki, felettük pedig járható teraszt nyitott, melynek sarkait úgynevezett kúpos fedelű bástyák díszítik. Az északi részen többszintes tornyok magasodnak egymás fölé, amelyek előtt Előd és Álmos vezérek szobra, továbbá egy oroszlán és egy tátott szájú mitológiai lény őrködik. Az épületegyüttes harmadik nagy egysége a déli bástyaudvar és a hozzá tartozó Szent István lovas szobor, melynek elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérték fel. A neoromán stílusú alapzatot Schulek tervezte, köréje ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot építtetett. Az alapzat építményét domborművek díszítik, amelyek István király uralkodásának egy-egy nevezetes mozzanatát örökítik meg. A Halászbástya szoborparkjának része egy Hunyadi János- és Szent György-szobor, valamint Julianus és Gerhardus barát szobra is. / A kivitelezési munkák folyamán 1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az épületegyüttest csak az építkezés teljes befejezését követően, 1905. október 9-én adták át a fővárosnak. (Forrás: https://mult-kor.hu/igy-lett-budapest-ekessege-a-halaszbastya-20151009, http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/halaszbastya.html)

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.