Puttók tartotta díszes keretben Szűz Mária arcképe látható. A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. / A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Piéta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úticéljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A metszet középpontjában Szűz Mária látható angyallal. Az angyal kezében és Mária körül nárciszok jelennek meg. Mária kitárt karokkal az égre néz, ahol a felhők között a gyermek Krisztus látható. A kép előterében Szárnyas puttók zenélnek. A képmező alatt felirat: „VII Freuden Mariae Fest / gef:den Sonntag nach den 7ten May” (VII. Mária-örömünnep, május 7-e utáni vasárnap). A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. / A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Piéta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úticéljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A metszet közepén egy Mater Misericordiae- (Köpenyes Madonna) ábrázolás látható: a felhőn álló Mária kitárt karjai alatt főpapokkal és uralkodókkal. A kép felső részén egy-egy puttó által tartott emblematikus ábrázolás jelenik meg. A bal felső sarokban egy puttófigura által tartott medalion látható, benne egy fiókáit védő madárral, a jobb felső sarokban szintén egy puttó tartotta medalion, mely viharos tengeren hánykolódó hajót ábrázol. A bal alsó sarokban ördög- és démonfigurák láthatók, a jobb alsó sarokban három könyv felett imádkozó és könyörgő alak. Szalagokon latin feliratok. A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének részét képezi. / A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Piéta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úticéljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A kegylevél egy kívül-belül képekkel illusztrált, borítékformára összehajtható imalap. A kihajtott levél belső, középső részén lent Máriacell látképe, fent a kegyszobrot angyalok emelik a táj fölé. A kép jobb és bal oldalán „barokkosított” kariatida-szobrok jelennek meg. A bal oldali kisebb képen a fel nem öltöztetett kegyszobor jelenik meg, a jobb oldali képen pedig a Schatzkammerbild (kincstári kegykép) látható oltáron. A kegylevél külső oldalán szintén Madonna-ábrázolások jelennek meg. A bal oldali képen a Napbaöltözött Asszony kegyszobra jelenik meg a máriacelli bazilikából, a jobb oldali képen pedig a Mariazell-Heiligenbrunn-i kápolna kegyszobra látható. A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. / A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Piéta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úticéljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A metszeten álló Madonna bal karjában a mezítelen gyermek Jézussal, jobbjában jogarral. Fején korona, körülötte 12 csillaggal. – A templom közel életnagyságú Madonna-szobra a Napbaöltözött Asszony alakjából önállósult Mária-ábrázolások egyik jellegzetes példája. A holdsarlón álló Madonna bal karjában a kis Jézust, jobbjában jogart tart. Fején szőlőlevél pártázatú koronát visel, mely alatt kendő van. A karján ülő Gyermek Máriához simul, jobb kezével Mária kendőjét fogja, baljában kis madarat (galambot) tart a lélek szimbólumaként. Mária S hajlatú alakját földig érő palást fedi. A kegyszobor a svájci einsiedelni bencés kolostor kegyszobrával mutat rokonságot. A szobor érdekesége, hogy Mária és a kis Jézus alakját egyetlen hársfatömbből faragták ki. – A Mária-szoborhoz legendás történet is fűződik, mely a Buda visszafoglalásáért vívott harc (1686) győzelmét a szoborral történt csodának tulajdonítja. Miután 1541. szeptember 2-án a törökök csellel bevették Buda várát, a Nagyboldogasszony-templomot a törökök mecsetté alakították át, ám a pusztítást még így sem tudta elkerülni: berendezési tárgyait, oltárait megsemmisítették, egyedül a még II. Ulászló által fogadalmi ajándékként adományozott Madonna-szobrot kímélték meg, amit befalaztak. 1686-ban, a Buda visszafoglalására indított hadjáratban a XI. Ince pápa által szervezett, Európa keresztény hatalmait egyesítő (Szent Liga) szövetséges sereg utolsó rohama előtt (szeptember 2.) a lőportorony felrobbant (július 22.), ezzel a Mária-szobor előtt emelt fal ledőlt, és a (mecsetben imádkozó) törökök előtt megjelent a Magyarok Nagyasszonyának (régen elfeledett) szobra. A szemtanúk rémülete a várvédőkön is úrrá lett: a vár a keresztények kezére került. Másnap hálaadó körmenetben hordozták végig Budán a felmentő sereg által épségben megtalált diadalmas Madonnát. – A metszet a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményének része. // A különféle Szűz Mária-ábrázolásokból összeállított válogatásunkban szereplő 17–18. századi barokk kori metszeteken Mária életéből vett jelenetek (eljegyzése Szent Józseffel, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó Szent Család, Mária mennybemenetele), illetve a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, valamint a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobormásolatai (máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, máriapócsi könnyező Madonna-kegykép, sasvári Pieta) jelennek meg. Az ábrázolások között jellemzően a következő általánosan elterjedt típusokkal találkozhatunk: a Fájdalmas Szűzanya (Mater Dolorosa), Köpenyes (oltalmazó) Madonna, a Segítő Mária (Mariahilf), a Napbaöltözött Asszony (mandorlában, lába alatt holdsarló, feje körül 12 csillagból koszorú), illetve a Máriát mint istenanyát (Genetrix, Theotokosz: istenszülő) karjában/ölében a gyermek Jézussal ábrázoló képtípusok. / A sokszorosított metszeteknek köszönhetően a zarándokok úti céljaként számontartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon (népi vallásosság). / Kalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése (görögül: ΜΡΘΥ) lettek. A piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán; erről később számtalan festmény- és metszetmásolat készült. / Boldogságos Szűz Mária alakja számunkra különleges jelentőséggel bír mint Magyarország védelmezője (Patrona Hungariae), miután I. Szent István király a magyar Szent Koronát és országát Máriának ajánlotta. A 15–17. században Mária Napbaöltözött Asszonyként (lába alatt holdsarlóval) való ábrázolása a törökellenes küzdelmek jelképe lett. Az országfelajánlást ünnepélyesen és hivatalosan megismételte I. Lipót császár (1657–1705): a pozsonyi országgyűlés (1687) alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól fölszabadult országot Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta föl. A barokkban a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, melyen a Szűzanya fejére a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, másik kezébe a jogar került.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
