Fúrótornyok előterében nádkunyhó és gémeskút. Andruskó Károly munkája a keszthelyi Balatoni Múzeum Kisgrafikai Gyűjteményének részét képezi. Andruskó Károly (1915–2008) zentai születésű nyomdász, festő, grafikus. 1933-tól nyomdász volt Zentán, Szabadkán, Eszéken, 1943-ban Szegeden, 1946–47 között Újvidéken a Magyar Szónál. Első linómetszetei 1941-ben jelentek meg helyi folyóiratokban. Mint grafikust, a „Kubikosélet-baráberélet” című linómetszetű képregénye tette ismertté, amely a hajdani földmunkásság verejtékes életét mutatja be, drámai erővel, néhol tragikus pátosszal. Később Ady Endre, Petőfi Sándor, Arany János költeményeihez készített realista stílusú metszeteivel is nagy sikert aratott. Több éven át (1968–1970) a Híd c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Az ex libris intim műfaja 1967-ben ejtette rabul. Az 1968-as, XII. comói ex libris kongresszusra az ekkorra alig egy éve ex librist alkotó művész eddig készített kb. 100 könyvjegyéből a legjobbakat tartalmazó mappát vitt ajándékba, Dr. Gianni Mantero iránti tiszteletből. Azóta több mint 8000 linó- és fametszetet, és több száz minikönyvet (ill. minilibrist) készített, mellyel az ex libris világrekorderének tekinthető. (Lezárult életútját több mint 4000 olajfestmény, 8000 linó-fametszet és 220 minikönyv szerzőjeként jegyzi a művészettörténet.) Ex libriseit jórészt linóba metszette. Inkább sommázó, mint részletező alkotó. Műveiben mindenkor a tevékeny ember és a természet áll a középpontban. A festészet, a színek világa iránti szeretete nyilvánul meg színes könyvjegyei világában. Helmer Fogedgaard dán kritikus is kiemeli munkásságára vonatkozólag a rendkívüli festői hatásokra törekvést. „Szőlő és bor”sorozata a Mezőgazdasági Múzeum kiállításaként egész Európát végigjárta. 1946-tól mostanáig 745 kiállításon vett részt. Andruskó Károly (1915–2008) „ex libris geographicis” lapjai az utazáshoz, a megismert tájakhoz, épületekhez kapcsolódnak. Ezek az útleírás ex librisek kétszínnyomatúak, az ábrázolás „couleur locale” jellegét nemcsak a helyi sajátságok adják meg, hanem a táj és az élmény, a valóság és a művészi megfogalmazás egysége is. (Vasné Tóth Kornélia: Kultúra–Tudomány–Művelődés találkozása a XX. sz. ex libriseinek témavilágában)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Álló felületen szélmalmok. Anyag és technika: linómetszet, két dúccal. Andruskó Károly munkája a keszthelyi Balatoni Múzeum Kisgrafikai Gyűjteményének részét képezi.
Andruskó Károly (1915–2008) zentai születésű nyomdász, festő, grafikus. 1933-tól nyomdász volt Zentán, Szabadkán, Eszéken, 1943-ban Szegeden, 1946–47 között Újvidéken a Magyar Szónál. Első linómetszetei 1941-ben jelentek meg helyi folyóiratokban. Mint grafikust, a „Kubikosélet-baráberélet” című linómetszetű képregénye tette ismertté, amely a hajdani földmunkásság verejtékes életét mutatja be, drámai erővel, néhol tragikus pátosszal. Később Ady Endre, Petőfi Sándor, Arany János költeményeihez készített realista stílusú metszeteivel is nagy sikert aratott. Több éven át (1968–1970) a Híd c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Az ex libris intim műfaja 1967-ben ejtette rabul. Az 1968-as, XII. comói ex libris kongresszusra az ekkorra alig egy éve ex librist alkotó művész eddig készített kb. 100 könyvjegyéből a legjobbakat tartalmazó mappát vitt ajándékba, Dr. Gianni Mantero iránti tiszteletből. Azóta több mint 8000 linó- és fametszetet, és több száz minikönyvet (ill. minilibrist) készített, mellyel az ex libris világrekorderének tekinthető. (Lezárult életútját több mint 4000 olajfestmény, 8000 linó-fametszet és 220 minikönyv szerzőjeként jegyzi a művészettörténet.) Ex libriseit jórészt linóba metszette. Inkább sommázó, mint részletező alkotó. Műveiben mindenkor a tevékeny ember és a természet áll a középpontban. A festészet, a színek világa iránti szeretete nyilvánul meg színes könyvjegyei világában. Helmer Fogedgaard dán kritikus is kiemeli munkásságára vonatkozólag a rendkívüli festői hatásokra törekvést. „Szőlő és bor”sorozata a Mezőgazdasági Múzeum kiállításaként egész Európát végigjárta. 1946-tól mostanáig 745 kiállításon vett részt. Andruskó Károly (1915–2008) „ex libris geographicis” lapjai az utazáshoz, a megismert tájakhoz, épületekhez kapcsolódnak. Ezek az útleírás ex librisek kétszínnyomatúak, az ábrázolás „couleur locale” jellegét nemcsak a helyi sajátságok adják meg, hanem a táj és az élmény, a valóság és a művészi megfogalmazás egysége is. (Vasné Tóth Kornélia: Kultúra–Tudomány–Művelődés találkozása a XX. sz. ex libriseinek témavilágában)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Álló téglalap felületben balkáni utcarészlet minarettel. Andruskó Károly munkája a keszthelyi Balatoni Múzeum Kisgrafikai Gyűjteményének részét képezi.
Andruskó Károly (1915–2008) zentai születésű nyomdász, festő, grafikus. 1933-tól nyomdász volt Zentán, Szabadkán, Eszéken, 1943-ban Szegeden, 1946–47 között Újvidéken a Magyar Szónál. Első linómetszetei 1941-ben jelentek meg helyi folyóiratokban. Mint grafikust, a „Kubikosélet-baráberélet” című linómetszetű képregénye tette ismertté, amely a hajdani földmunkásság verejtékes életét mutatja be, drámai erővel, néhol tragikus pátosszal. Később Ady Endre, Petőfi Sándor, Arany János költeményeihez készített realista stílusú metszeteivel is nagy sikert aratott. Több éven át (1968–1970) a Híd c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Az ex libris intim műfaja 1967-ben ejtette rabul. Az 1968-as, XII. comói ex libris kongresszusra az ekkorra alig egy éve ex librist alkotó művész eddig készített kb. 100 könyvjegyéből a legjobbakat tartalmazó mappát vitt ajándékba, Dr. Gianni Mantero iránti tiszteletből. Azóta több mint 8000 linó- és fametszetet, és több száz minikönyvet (ill. minilibrist) készített, mellyel az ex libris világrekorderének tekinthető. (Lezárult életútját több mint 4000 olajfestmény, 8000 linó-fametszet és 220 minikönyv szerzőjeként jegyzi a művészettörténet.) Ex libriseit jórészt linóba metszette. Inkább sommázó, mint részletező alkotó. Műveiben mindenkor a tevékeny ember és a természet áll a középpontban. A festészet, a színek világa iránti szeretete nyilvánul meg színes könyvjegyei világában. Helmer Fogedgaard dán kritikus is kiemeli munkásságára vonatkozólag a rendkívüli festői hatásokra törekvést. „Szőlő és bor”sorozata a Mezőgazdasági Múzeum kiállításaként egész Európát végigjárta. 1946-tól mostanáig 745 kiállításon vett részt. Andruskó Károly (1915–2008) „ex libris geographicis” lapjai az utazáshoz, a megismert tájakhoz, épületekhez kapcsolódnak. Ezek az útleírás ex librisek kétszínnyomatúak, az ábrázolás „couleur locale” jellegét nemcsak a helyi sajátságok adják meg, hanem a táj és az élmény, a valóság és a művészi megfogalmazás egysége is. (Vasné Tóth Kornélia: Kultúra–Tudomány–Művelődés találkozása a XX. sz. ex libriseinek témavilágában)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Álló téglalap felületben dombon városrészlet. Andruskó Károly 1969-ben készült linómetszete a keszthelyi Balatoni Múzeum Kisgrafikai Gyűjteményének részét képezi. Andruskó Károly (1915–2008) zentai születésű nyomdász, festő, grafikus. 1933-tól nyomdász volt Zentán, Szabadkán, Eszéken, 1943-ban Szegeden, 1946–47 között Újvidéken a Magyar Szónál. Első linómetszetei 1941-ben jelentek meg helyi folyóiratokban. Mint grafikust, a „Kubikosélet-baráberélet” című linómetszetű képregénye tette ismertté, amely a hajdani földmunkásság verejtékes életét mutatja be, drámai erővel, néhol tragikus pátosszal. Később Ady Endre, Petőfi Sándor, Arany János költeményeihez készített realista stílusú metszeteivel is nagy sikert aratott. Több éven át (1968–1970) a Híd c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Az ex libris intim műfaja 1967-ben ejtette rabul. Az 1968-as, XII. comói ex libris kongresszusra az ekkorra alig egy éve ex librist alkotó művész eddig készített kb. 100 könyvjegyéből a legjobbakat tartalmazó mappát vitt ajándékba, Dr. Gianni Mantero iránti tiszteletből. Azóta több mint 8000 linó- és fametszetet, és több száz minikönyvet (ill. minilibrist) készített, mellyel az ex libris világrekorderének tekinthető. (Lezárult életútját több mint 4000 olajfestmény, 8000 linó-fametszet és 220 minikönyv szerzőjeként jegyzi a művészettörténet.) Ex libriseit jórészt linóba metszette. Inkább sommázó, mint részletező alkotó. Műveiben mindenkor a tevékeny ember és a természet áll a középpontban. A festészet, a színek világa iránti szeretete nyilvánul meg színes könyvjegyei világában. Helmer Fogedgaard dán kritikus is kiemeli munkásságára vonatkozólag a rendkívüli festői hatásokra törekvést. „Szőlő és bor”sorozata a Mezőgazdasági Múzeum kiállításaként egész Európát végigjárta. 1946-tól mostanáig 745 kiállításon vett részt. Andruskó Károly (1915–2008) „ex libris geographicis” lapjai az utazáshoz, a megismert tájakhoz, épületekhez kapcsolódnak. Ezek az útleírás ex librisek kétszínnyomatúak, az ábrázolás „couleur locale” jellegét nemcsak a helyi sajátságok adják meg, hanem a táj és az élmény, a valóság és a művészi megfogalmazás egysége is. (Vasné Tóth Kornélia: Kultúra–Tudomány–Művelődés találkozása a XX. sz. ex libriseinek témavilágában)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Álló felületen trópusi táj, előtérben krokodil. Anyag és technika: linómetszet, két dúccal. Andruskó Károly munkája a keszthelyi Balatoni Múzeum Kisgrafikai Gyűjteményének részét képezi. // Andruskó Károly (1915–2008) zentai születésű nyomdász, festő, grafikus. 1933-tól nyomdász volt Zentán, Szabadkán, Eszéken, 1943-ban Szegeden, 1946–47 között Újvidéken a Magyar Szónál. Első linómetszetei 1941-ben jelentek meg helyi folyóiratokban. Mint grafikust, a „Kubikosélet-baráberélet” című linómetszetű képregénye tette ismertté, amely a hajdani földmunkásság verejtékes életét mutatja be, drámai erővel, néhol tragikus pátosszal. Később Ady Endre, Petőfi Sándor, Arany János költeményeihez készített realista stílusú metszeteivel is nagy sikert aratott. Több éven át (1968–1970) a Híd c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Az ex libris intim műfaja 1967-ben ejtette rabul. Az 1968-as, XII. comói ex libris kongresszusra az ekkorra alig egy éve ex librist alkotó művész eddig készített kb. 100 könyvjegyéből a legjobbakat tartalmazó mappát vitt ajándékba, Dr. Gianni Mantero iránti tiszteletből. Azóta több mint 8000 linó- és fametszetet, és több száz minikönyvet (ill. minilibrist) készített, mellyel az ex libris világrekorderének tekinthető. (Lezárult életútját több mint 4000 olajfestmény, 8000 linó-fametszet és 220 minikönyv szerzőjeként jegyzi a művészettörténet.) Ex libriseit jórészt linóba metszette. Inkább sommázó, mint részletező alkotó. Műveiben mindenkor a tevékeny ember és a természet áll a középpontban. A festészet, a színek világa iránti szeretete nyilvánul meg színes könyvjegyei világában. Helmer Fogedgaard dán kritikus is kiemeli munkásságára vonatkozólag a rendkívüli festői hatásokra törekvést. „Szőlő és bor”sorozata a Mezőgazdasági Múzeum kiállításaként egész Európát végigjárta. 1946-tól mostanáig 745 kiállításon vett részt. Andruskó Károly (1915–2008) „ex libris geographicis” lapjai az utazáshoz, a megismert tájakhoz, épületekhez kapcsolódnak. Ezek az útleírás ex librisek kétszínnyomatúak, az ábrázolás „couleur locale” jellegét nemcsak a helyi sajátságok adják meg, hanem a táj és az élmény, a valóság és a művészi megfogalmazás egysége is. (Vasné Tóth Kornélia: Kultúra–Tudomány–Művelődés találkozása a XX. sz. ex libriseinek témavilágában)
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
