Keresés az archívumban

Pusztamérges

Manda ID: 152108
Cím: Pusztamérges
Leírás: IV. László (Kun László) király itt is megszállt és mulatozott kun asszonyaival - innen a település hajdani neve, Asszonyszállás. Nem átmeneti táborhely volt, lakott hely lehetett, mivel temploma is volt, melynek alapfalait a régi Wágner-birtok területén találták meg. Az 1800-as években Mérges nevű kisasszonyok tulajdonába került a terület. A "mérges" szó az urukat elemésztő (megmérgező) asszonyok munkálkodását, a pusztai emberek és a későbbi betyárok emlékét őrzi. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött képeslap Kovách László fotóival a mai Pusztamérges nevezetes épületeit mutatja be. _x005F_x000D_
Földrajzi vonatkozás: Szeged

Kompetencia: Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A XX. század magyar szépprózájának mindmáig Móricz Zsigmond a legnagyobb képviselője. 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki református pap leánya volt, édesapja igazi, ötholdas, magyar parasztember. Móricz parasztábrázolásának egyik újdonsága az irodalmi és kultúrtörténeti hagyománnyal való szakítás. Móricz Zsigmond Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényében és más elbeszéléseiben is említi a Mérgesi pusztát. Javasolt feladat: A magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében Portré-Móricz Zsigmond tematikai egységen belül 6 órában foglalkoznak az író munkásságával a tanulók. Móricz életrajzi adatai feldolgozásának bevezetéseként, hívóképként alkalmazható a dokumentum.
Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom

Adatok exportálása:

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©