Keresés az archívumban

Sárközi szőttes (terítő)

Manda ID: 152057
Cím: Sárközi szőttes (terítő)
Leírás: A képen sárközi szőttes terítő látható 1976-ból, mely megtekinthető a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
Földrajzi vonatkozás: Budapest

Kompetencia: Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam: 1-4. évfolyam
Módszertani javaslat: A fonalkészítéshez az emberiség már ősidők óta felhasználta egyes növények szárait, indáit, fűféléket, majd az elemi sodrott szálakból kötéssel, szövéssel textilféléket hoztak létre. Az első osztályos tanulókkal ismertessük meg a fonal különféle tulajdonságait (például vastagság-erősség-hosszúság). Adjunk a tanulók kezébe vékony cérnát, a két végét erősítsük ceruzára, majd szakítsák el a tanulók. Ezt követően vastagabb fonallal végeztessük el a gyakorlatot. A fonal vastagságát addig fokozzuk, amíg a tanulók nem tudják elszakítani. A tanulókkal fogalmaztassuk meg a tapasztalatokat! A feladat végrehajtását követően mutassuk meg a szőttes képét a tanulóknak!
Műveltségi terület: Életvitel és gyakorlat

Adatok exportálása:

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©