Keresés az archívumban

Horváth Zoltán olimpiai aranyérme

Manda ID: 80880
Cím: Horváth Zoltán olimpiai aranyérme
Leírás: A képen az aranyérem látható, amit Horváth Zoltán a XVII. nyári játékokon, a római Olimpián szerzett vívásban. Horváth Zoltán Balatonfüreden született, 1937-ben. Az olimpiai bajnok magyar kardvívó, edző. 1952-től a Budapesti Vasas, 1957-től a Budapesti Vörös Meteor kardvívója volt. 1955-től szerepelt a magyar válogatottban. A magyar kardvívó hagyományok legtehetségesebb folytatójának tartották. 20 évesen (1957) már a felnőtt világbajnok csapat tagja volt, 3 évvel később csapatban olimpiai bajnok, egyéniben olimpiai ezüstérmes lett. Az 1962-ben szerzett egyéni világbajnoki címe igazolni látszott a várakozásokat, pályáját azonban 1964-ben egy súlyos autóbaleset törte ketté. Felépülése után újra vívott, 1966-ban ismét tagja volt a világbajnok magyar csapatnak, de 1967-ben visszavonult a válogatottságtól, majd 1971-ben végleg felhagyott a vívással. A képet a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre készítette.
Földrajzi vonatkozás: Kecskemét

Kompetencia: Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: Kerettantervi kapcsolódás: 11-12. évf. Történelem / A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása - Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Javasolt feladat (véleményalkotás): A kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években nem csak a politikában, gazdaságban, de az élet egyéb területein is jól megfigyelhető. A versengés nem csak a haditechnika, tudomány, hanem a sport területén is kiéleződött. Az olimpiai éremtáblázatot tekintve Rómában minden addigi versenyhez viszonyítva a legnagyobb különbség alakult ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok között; a szovjetek 43 arany-, 29 ezüst- és 31 bronzérmet szereztek, szemben az amerikaiak 34, 21, 16-os mérlegével. Magyarország az összesített eredmények alapján - 6 arany-, 8 ezüst-, valamint 7 bronzéremmel - a hetedik legsikeresebb nemzetként zárt. Vitassuk meg, milyen okok miatt lehetett fontos mindkét oldal számára az olimpiákon való jó szereplés!
Műveltségi terület: Ember és társadalom

Kompetencia 2: Matematikai kompetencia
Évfolyam 2: 5-8. évfolyam
Módszertani javaslat 2: Kerettantervi kapcsolódás: 7-8. évf. Aranykor, vaskor, bronzkor – a fémek nyomában - Néhány nevezetes ötvözet: acél, bronz, sárgaréz, szövetbarát ötvözetek. Javasolt feladat: A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak számos előírása van az olimpiai érmek anyagára és kinézetére vonatkozóan. Az aranyéremnek legalább 550 gramm, minimum 92,5%-os ezüstből kell készülnie, és legalább 6 gramm színaranyat kell tartalmaznia. A 2012-es londoni aranyérem az olimpiák eddigi történetének legnagyobb és legnehezebb medálja volt. Értéke nagyjából 160 000 forint. Az érem túlnyomórészt ezüstből készül, aranytartalma mindössze 1,5 százalék. Az előírás alapján az ezüstérem ugyanolyan összetételű, mint az arany, csak bevonat nélkül, értéke körülbelül 60 000 forint. A bronzérem értéke ennél jóval kevesebb, kb. 700 forint; rézből készült, kis ón és cink ötvözetével. A fenti adatok segítségével számoljuk ki, mennyibe kerülne az aranyérem, ha az előírás szerint 10 gramm arannyal kellene bevonni!
Műveltségi terület 2: Ember és természet

(2 kép)

Adatok exportálása:

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©