Keresés az archívumban

Akadálymentes nézet

Kedvencek (0)

Kandallóóra

Oktatás

Általános

Manda ID: 238763
Cím: Óraátállítás
Leírás: A Balatoni Múzeum fotótárából származó képen kandallóóra látható női és gyerekfigura díszítéssel a keszthelyi Festetics-kastélyból.
Földrajzi vonatkozás: Keszthely

Kompetencia

Kompetencia: Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Évfolyam: 5-8. évfolyam
Módszertani javaslat: Tantárgy: Életvitel és gyakorlat (8. osztály) / Tematikai egység: Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezetek megismerése // Hívóképként tekintsük meg az archív felvételt, majd kezdeményezzünk beszélgetést a diákokkal az óraátállításról. A nyári időszámítás (angol rövidítése: DST) széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár (…) Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Szintén pozitívum, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza kell állítani az órákat. Az ötlet, hogy a társadalom jobban alkalmazkodjon a Nap járásához, nem új. A gazdálkodó parasztok mindennapjait sem az órán mutatott idő ténye, hanem a Nap járása határozta meg. Ha virradt, mentek a határba dolgozni, és mire a Nap lement, hazaértek. Nyáron többet dolgoztak kint, télen kevesebbet. A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, azonban bevezetésére irányuló több próbálkozás után csak 1916-ban az első világháború alatt alkalmazták ténylegesen a nyári időszámítást kezdetben Németországban, a mesterséges világítás helyettesítésére, és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására. Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. Magyarországon az óraátállításnak köszönhetően 2012-ben például éves szinten mintegy 120 gigawattórával kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. (forr.:wikipédia). A diákokat osszuk két csoportra! Egyik csoport olyan munkákat, szakmákat soroljon fel, amelyek az óraátállítás előnyeit élvezik, másik csoport pedig olyanokat, amelyek dolgozói a hátrányokat tapasztalják. A pedagógus adjon elég időt a diákoknak a gyűjtésre, majd a két csoport szóban érveljen– az egyes munkákkal alátámasztva érvelésüket– a nyári időszámítás mellett és ellen! Értelmezzék modern világunk egyik fő mondását "Az idő pénz"! A munkák csoportosítása után beszéljék meg az óraátállítás egyéb pozitív, illetve negatív hatásait, pl. a járművezetőkre, az emberi szervezetre, stb. (BKÉ)
Műveltségi terület: Életvitel és gyakorlat

„Az idő pénz” (feltehetően Theophrasztosz)

Média letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©