Spanyolozott, virágdíszes víztartó kobak I.

Oktatás

Általános

Manda ID
44616
Cím
Spanyolozott, virágdíszes víztartó kobak
Leírás
„Langenaria Siceraria. Ez a latin rendszertani elnevezés az ember egyik leghűségesebb társát, a lopótököt takarja, ami már tízezer éve tartja hűvösen a vizet, segíti ki a hordóból a bort és több hangszer és pipa alapja is egyben. Mindezek mellett a pápuák földjén a férfiak ékességét is befogadja, de Magyarországon évszázadokon keresztül leginkább a különféle folyadékok tárolására, mozgatására használták – ezért is kerülhetett be néhány szépen díszített darab a keszthelyi Balaton Múzeum gyűjteményébe. Ezek közül most egyet 3D-ben is tanulmányozhatunk a MaNDA adatbázisában. A sokáig a növény őshazájának tartott Afrikában 5000 éves, lopótökből készített edényeket is találtak. A növény szinte az egész világon elterjedt, de arról megoszlanak a vélemények, hogy hogyan került az amerikai kontinensre. Egyes kukurbitológusok (na jó, tökszakértők) szerint a Bering szoroson nagy vacogások közepette átkelő emberek vitték magukkal, mások éppen a hideg miatt elvetik ezt a lehetőséget és más megoldásokat keresnek. Felmerült a tengeráramlásokon való utazás is, kiokoskodták, óránként két kilométerrel számolva 145 napos volt a lopótök óceáni útja. Az viszont biztos, hogy a lopótökből készített edények használata Mexikóban mind a mai napig általánosan elterjedt, de ugyanígy Kínában sem ment ki a divatból. Ott többek között a nagy tiszteletben tartott tücsköknek készítenek „kalitkát” belőle. A lopótök szinte minden kontinensen különféle zeneszerszámok alapja, de előszeretettel felhasználják a pipák szárához is. A legbizarrabb szerepet a pápuáknál kapta, ahol a növekedés folyamán súlyokkal nyújtják a szárát, mert csak így lehet megfelelő méretű péniszöltözék, pápuául koteka belőle. A melegebb éghajlatot kedvelő lopótököt ehhez képest Magyarországon leginkább folyadékok tárolására használták. Hogy mikor érkezett a növény a Kárpát-medencébe, arról csak találgatni lehet. Az biztos, hogy Szent László vitézei már 1086-ban lopótökből itták a bort Krasznabételek mellett, a besenyők ellen vonulva. Funkcióinál fogva hívják itt butykos töknek, flaskatöknek, nyakas töknek és szívótöknek is, ez utóbbi közismertebb neve a hébér, avagy a borlopó, amellyel a büszke szőlősgazda szokta mifelénk sorra kóstoltatni a különféle hordókba tett jó és még jobb borait. A hébérnek használt lopótök hosszú nyakát a kiszáradás után kifúrják, majd ezután szedik ki belőle a magvakat és belének összeszáradt maradékát. Ez meglehetősen babra munka lehet, de a Balaton Múzeum gyűjteményében található 17,8 centiméter magas és 12,5 centi átmérőjű példány díszítése sem készült el egyik napról a másikra. A víztartó kobak hasán gyönyörű rajzolatú virágos, leveles növény fut körbe, az edény talpát és nyakát szép szabályos geometrikus minta díszíti. A bicskával bekarcolt motívumokat vörös, fekete és kék viasszal „spanyolozták”, töltötték ki. Ami az elnevezést illeti, aki ismeri e szép múzeumi tárgy fellelési helyét, Keszthely környékét, az sejtheti azt is, hogy e kobak több bort, mint vizet látott, amíg a gazdáját szolgálta.” (Pálffy Lajos: Több bort, mint vizet látott, amíg a gazdáját szolgálta) http://mandarchiv.hu/cikk/2980/Tobb_bort_mint_vizet_latott_amig_a_gazdajat_szolgalta
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Matematikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Matematika

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Matematikai kompetencia
Évfolyam 2
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Matematika

Adatok exportálása: