Keresés az archívumban

Akadálymentes nézet

Kedvencek (0)

Széchényi vagy Széchenyi?

Oktatás

Általános

Manda ID: 435576
Cím: Keszthely, Országos Széchényi Könyvtár Helikon Könyvtára
Leírás: A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban található képeslapon a keszthelyi Helikon Könyvtár látható. 1948-tól a kezelői feladatokkal az Országos Széchényi Könyvtárat bízták meg, ezért az elnevezés. Ma a Helikon Kastélymúzeum szerves része.
Földrajzi vonatkozás: Kecskemét

Kompetencia

Kompetencia: Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: Tantárgy: Magyar nyelvtan (9. évfolyam) / Tematikai egység: Tulajdonnevek helyesírása; A hagyományos írásmód // „A keszthelyi Festetics kastélyban található gyűjtemény Magyarország egyetlen épségben megmaradt főúri könyvtára. A magyar nyelvterület nyomtatványai mellett megtaláljuk Európa legjelentősebb nyomdáinak kulturális kincseit is. A Festetics család az 1740-es évek második felében települt Keszthelyre. Festetics Kristóf épülő kastélyában már helyet kapott a könyvesház is. 1782-től a hitbizomány ura gróf Festetics György könyvtárának egész épületszárnyat építtetett. Rantz János György uradalmi építész tervezte. A díszes könyvtárterem berendezése Kerbl János keszthelyi asztalos munkája. A szlavóniai tölgyből faragott, klasszicista stílusú könyvállványok és a galéria a kor legszebb, és legjelentősebb magyar műipari alkotásai közé tartoznak. Festetics György a néhány ezer kötetes könyvtárát, a lassan kibontakozó magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával, a legújabb gazdasági szakmunkákkal, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal növelte. A könyvtár tevékenységi körét a tudományos szakkönyvtár feladatával bővítette. Az ő idejében a könyvállomány ötszörösére nőtt. Szabályozta a könyvtár használatát és a kezelés rendjét. A felbecsülhetetlen értékű könyveket művészien díszített bőrbe köttette. A család mindig alkalmazott könyvtárost, gondoskodott a könyvtár fenntartásáról, gyarapításáról. 1948-ban a könyvtár a kastéllyal együtt az állam kezébe került, így a kezelői feladatokkal az Országos Széchényi Könyvtárat bízták meg. A II. világháború előtt az állományban 4 kódex és 40 ősnyomtatvány volt. Az 1950-es évek elején a legértékesebb kéziratokat és régi magyar nyomtatványokat biztonsági okokból az Országos Széchényi Könyvtárban helyezték el. A könyvtár állományából került a Széchényi Könyvtár kezelésébe a Festetics- és a Keszthelyi kódex. 1974-től a könyvtár az akkor megalakult Helikon Kastélymúzeum szerves része lett. A könyvállomány a folyamatosan gyarapodó külön gyűjteményekkel együtt ma mintegy 86 000 egységet számlál.” (wikipédia) A diákok tekintsék meg a képeket a könyvtárról és hátoldaláról! Bizonyára feltűnik a leírásunkban használatos Országos Széchényi Könyvtár és a képeslap hátoldalán olvasható felirat közötti különbség. Intézzünk kérdést a diákokhoz, hogy melyik alak a helyes, és miért! Miután nemcsak a diákok, hanem a felnőttek is rendszeresen találkoznak gróf Széchenyi István nevével, alkotásaival és ugyebár sokan helyesen írják le nevét, így önként is a könyvtárat is egy ékezettel írják, ám sokan nem tudják, hogy az Országos Széchényi Könyvtár azonban nem Széchenyi Istvánról, hanem édesapjáról Széchényi Ferencről kapta elnevezését, aki gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta 1802-ben. (Gyűjteménye 11884 nyomtatványból, 15000 kötet könyvből, 1152 kéziratból állt, ezt később nagycenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki, valamint saját pénzén kinyomatta a könyvtár katalógusát. Bőkezű adományaiért és szolgálatainak elismeréséért érdemeit 1807-ben az országgyűlés törvénybe iktatta (XXIV. törvénycikk).” (wikipédia). Ő volt Széchényi Ferenc. „Mivel a családnév írásmódja István gróf óta mind Széchenyi, mind Széchényi formában elterjedt, az 1905. február 16-án tartott ülés a család nevének egységes írásmódját így határozza meg: „Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi” nem követi tehát István grófot, aki egyébként 1822-ig szintén két ékezettel írta nevét. Ez az írásmód tehát – István gróf kivételével – a család összes tagjára vonatkozik. (Gudenus) A diákok gyűjtsenek össze épületeket, vívmányokat, amelyek Istvánhoz, és amelyek apjához Ferenchez kapcsolhatók. Ezt a gyakran elkövetett helyesírási hibát érdemes tudatosítással megelőzni. Nézzük meg a könyvtár i-képzős alakját is! (BKÉ)
Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom

(2 kép)

Összes letöltése

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©