Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Késő bronzkori égetett agyag szoptató edény

Oktatás

Általános

Manda ID: 433312
Cím: Késő bronzkori égetett agyag szoptató edény az urnamezős kultúrából (Maglód I.)
Leírás: Szürkés barna foltos, kézsimítással formázott, csillámos homokkal, apró kaviccsal és kerámiazúzalékkal soványított, közepesen jól kiégetett, kihajló peremű, gömbös hasú, alacsony talpú mészbetétes kis edény. Széles pereme nyolc helyen át van lyukasztva. Oldalán két funkcionális célú kúpszerű kiálló nyúlványt formáztak egymással szemben ,melyből az egyik lyukasztott, a másik darabosan sérült. Alját vélhetően szurkozással javították. „Ha ősi használati tárgyakat korukban versenyeztetünk, akkor minden bizonnyal előkelő helyen végez ez a kis edény, amit a ceglédi Kossuth Múzeum és a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum digitalizált 3D-ben. Egy szoptatóedényről lesz szó, egy ős-cumisüvegről, mert réges-rég is előfordult, hogy anyatej nélkül indult neki az életnek egy-egy csöppség. Erre a problémára az egyik legkézenfekvőbb, bizonyos helyeken a mai napig alkalmazott megoldás az, hogy egy másik, bő tejelválasztású anyuka veszi át az újszülött táplálását. S mint tudjuk, voltak olyan korok is, ahol a keblük szépségét megőrizendő, inkább lemondtak a nők a szoptatásról, és eleve dajkákat alkalmaztak erre a célra. De mégsem ez volt a jellemző úgy általában az idők folyamán, hanem például az, hogy a természetes anya tejhiány, vagy valamilyen betegség miatt nem tudta az ősi módon táplálni gyermekét. Nem ritkán a korai fogzás is gondot okozott, a mohón szopó csecsemő így véresre harapta az anya emlőjét, nem törődve azzal, hogy ezzel éppen a következő étkezését nehezíti meg, vagy teszi éppen lehetetlenné. Ezen esetekbe vetették be a tapasztalt anyukák a most vizsgált edénykéhez hasonlatos dolgokat, mondhatni az első cumisüvegeket. Hogy aztán mikor és hol készült az első ilyen darab, arról fogalmunk sincs, az biztos, hogy ezt a 10 centiméter magas, kb. 2-3 deciliter űrtartalmú, tehát körülbelül fél, vagy egy szopizásnyi tejet tartalmazó cserepet a késő bronzkori (i.e. 1300–750) urnamezős kultúra Maglód környéki lelőhelyén ásták ki a régészek. Erről az Észak-Európától egészen a Balkánig és Itáliáig kiterjedő népességről a földművelés, állattenyésztés és a fejlett bronzeszközök használata mellett az tudjuk, hogy halottaikat minden esetben elégették, a hamvakat pedig cserépből készített urnákba gyűjtötték össze. Magyarországon a Dunántúlon, és a Duna bal partjához közel eső részeken találjuk meg zömében a kis falvaikat. A félig földbe süllyesztett, szabadkéményes házacskákban tértek nyugovóra, és leltek menedéket az időjárás viszontagságai ellen. És itt is nevelgették gyermekeiket, felhasználva ezt a leírás szerint nem éppen a „csúcsminőséget” képviselő edénykét.” (Pálffy Lajos: Bronzkori cumisüveg) http://mandarchiv.hu/cikk/6234/Bronzkori_cumisuveg
Földrajzi vonatkozás: Cegléd

Kompetencia

Kompetencia: Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A következő feladat a középiskola 9. évfolyam történelem tantárgy oktatásában ’Az őskori - késő bronzkori ember világa’ tematikai egységen belül ’Egy archaikus kultúra rekonstrukciójának lehetőségei a régészeti feltárások leleteinek ismeretében’ témakör feldolgozása során javasolt. A tanulók az emberi történelem egyik korai időszakára, a magyarországi késő bronzkori kultúrára vonatkozó ismereteiket szinte kizárólagosan a régészeti feltárások tárgyi leletei és írásos dokumentációi, szaktudományos interpretatív és analitikus tanulmányai/dolgozatai segítségével szerezhetik meg. A diákok végezzenek forráskutatást a késő bronzkori kultúra tárgyi eszközkészletére, díszítőművészetére az interneten elérhető tudományos hitelességű vizuális és literális információk tanulmányozásán keresztül! A vizsgált kultúráról rendelkezésre álló adatbázis alapján tegyenek kísérletet a késő bronzkori emberek életmódjának, a mikroközösségek struktúrájának, vallás- és hiedelemvilágának, világképének a hipotézisszerű felvázolására! Az indikátor képen megtekinthető és 3D-ben apró részletességgel tanulmányozható késő bronzkori, az urnamezős kultúrából (Maglód I.) származó szoptató edény milyen gondolatokat ébreszt a korabeli gyermeknevelés, az anya és a csecsemő szimbiotikus viszonyára, a technika fejlettségére vonatkozóan? A diákok e kultúra rekonstrukciós kísérletükhöz házi feladatként végezzék el kutató munkájukat, s a következő tanórán vizuális reprezentáció melléklettel a legfelkészültebbek tartsanak előadást osztálytársaik számára szaktanári koordináció segítségével! E feladat a tanulók digitális kompetenciájának és önálló problémamegoldó (értelmező és elemző) készségének a fejlődését is előmozdítja. (kobzosBBL) http://www.academia.edu/1603395/A_k%C3%A9s%C5%91_bronzkori_urnamez%C5%91s_kult%C3%BAra_Sopron_%C3%A9s_Pereszteg_k%C3%B6zel%C3%A9ben_felt%C3%A1rt_temetkez%C3%A9sei_Burials_of_the_Urnfield_Culture_near_Sopron_and_Pereszteg_
Műveltségi terület: Ember és társadalom

Kompetencia 2

Kompetencia 2: Matematikai kompetencia
Évfolyam 2: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2: .
Műveltségi terület 2: Matematika

E késő bronzkori tárgy puszta eszközlétén túlmutatva értékes szociálpszichológiai információkkal szolgál korunk számára az urnamezős kultúra korabeli anya és csecsemő kifinomult, egyszerre racionális és érzelemgazdag szimbiotikus viszonyáról. (kobzosBBL)

Kőszegi Frigyes: A Dunántúl története a késő bronzkorban (pdf)

Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©