Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Népvándorlás kori fenékpusztai csont fésű

Oktatás

Általános

Manda ID: 82877
Cím: Népvándorlás kori (V. század 2. fele) fenékpusztai bronz szegecselésű csont fésű
Leírás: A keszthelyi Balatoni Múzeum Régészeti Gyűjteménye őrzi a Keszthely - Fenékpuszta déli erődfalánál az 1976-1980 között végzett ásatások során felszínre került, a kutatók szakvéleménye alapján az V. század második feléből származó népvándorlás kori csont fésűt. A hétköznapi használatra készített tárgy alkotójának alapos és kifinomult mesterségbeli tudását tükrözi. A korabeli mesterek kiválóan ismerhették az állatok egyes csontjának fizikai tulajdonságait, s fejlett technikával, szerszámkészlettel kellett rendelkezniük ahhoz, hogy a használati funkciójuknak tökéletesen megfelelő, s a mai ember szemével nézve impozáns, esztétikus, műves csonteszközöket készítsenek. ”A csontszövet mind az állati, mind az emberi szervezet legkeményebb szövete, melynek igen nagy a nyomó és húzószilárdsága. A megváltozott statikai viszonyokhoz átépüléssel könnyen alkalmazkodik. (Húzási erővonalak vagy trajektumok). Színe sárgás-fehér. A jellemző fizikai szilárdság és biológiai plaszticitás közül első sajátsága a mészsók berakodásán, második pedig a sejtekben való gazdagságán és bőséges érellátásán alapszik. A csontképző sejtek foszfatáz enzimet termelnek, mely a vér foszforsavas észtereiből foszfát-ionokat hasít le, ezek a közben felszaporodó kalcium-ionokkal kalcium-foszfáttá alakulnak, mely végül táblás hiroxilapatit kristályokat alkot. Magasabb fejlettségű gerincesekben (az emberben is) a csontszövet lemezes szerkezetű. A csont az ólomnál ötszörte, a fánál kétszerte rugalmasabb. Tárgyak készítésére kizárólag a tömör, egységes kéregállomány (substantia compacta) használható. Szerszámnyelet, fésűt, nagyobb tárgyakat ló vagy szarvasmarha combcsontjából, gombokat, tűtartókat, gyöngyöket és más kisebb tárgyakat kecske, disznó és egyéb háziállatok csontjaiból, illetve szarvasagancsból és tülökből készítettek.” (in: Hervai Judit: Népvándorlás kori csont fésűk) Az indikátor képen megtekinthető és 3D-ben alaposan tanulmányozható csont fésű méretéből és anyagszerkezetéből ítélve szarvasmarha combcsontjából készülhetett. A csont fésű háromrétegű: a fésűlemezt két kisebb téglalap alakú összefogó csontpánt zárja közre, s a három elemet négy darab bronz szegeccsel rögzítették egymáshoz. A két összefogó pánt közül a díszítetlen kettétörött/szétrepedt, a másikat vélhetően még a szegecselés előtt a téglalap keresztmetszet hosszabbik oldalát felező szimmetriatengellyel párhuzamosan, s a centrális szimmetria középponton átlósan áthaladó ritmikusan ismétlődő rováscsíkokkal/vésetekkel díszítették. A fésű fogazását a három szerkezeti elem összekapcsolása után végezték fűrész segítségével, amely lényegében megegyezik a ma is használt szaru illetve csont fésűk formájával. E munkafázisra bizonyítékul szolgál, hogy a befűrészelések a díszített csontpánt felületébe is behatoltak. A szimmetrikusan kidolgozott két fogazat a végek felé funkcionálisan, finom ívben keskenyedik. A népvándorlás kori fésű anyaga közepesen kalcinálódott, a kitört fogazatok ellenére a csontszövet szerkezete megtartott, sárgás fényét megőrizte. (kobzosBBL) http://epa.oszk.hu/02000/02007/00029/pdf/EPA2007_bp_regisegei_26_1984_337-356.pdf
Földrajzi vonatkozás: Keszthely

Kompetencia

Kompetencia: Matematikai kompetencia
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskola 11. évfolyam matematika tantárgy oktatásában a ’Sorozatok - számtani és mértani sorozat’ tematikai egységen belül a ’Mértani sorozatokra visszavezethető összetett szöveges feladatok’ témakörben javasolt a következő probléma megoldása: Az indikátor képen és a 3D-ben is alaposan megszemlélhető népvándorlás kori fenékpusztai bronz szegecselésű csont fésű korát 2016 decemberében szeretnék a lehető legnagyobb pontossággal megállapítani a jogtulajdonos keszthelyi Balatoni Múzeum régészeti gyűjteményét rendszerező, analizáló szakemberei a C-14-es szénizotópos radiometrikus kormeghatározási módszer segítségével. A korunkban már klasszikusnak tekinthető, világszerte alkalmazott tudományos technikai eljárás a természetben előforduló C-14 izotópot használja a széntartalmú anyagok korának meghatározására, melynek alapja: a C-14 izotóp koncentrációja minden élő szervezetben azonos, de az élettelenné vált anyagban az idő múlásával koncentrációja/intenzitása csökken. Következésképp a laboratóriumi kutatók megvizsgálják, hogy egy élő ‘nagypatás’ (szarvasmarha, bivaly, ló, szarvas) felkarcsontjában (humerus), valamint a régészeti leletben mennyi C-14-es szénizotóp van, s az izotóp felezési idejét ismerve (T) a következő képlet alapján kiszámítják a korát: N=N(0)*2^(-t/T) ; N: t idő után megmaradt anyag - N(0): kezdeti anyagmennyiség - t: eltelt idő (évben mérve) - * a szorzás jele - ^ a hatványozás jele - T: a C-14-es szénizotóp felezési ideje (évben mérve). A csont fésű készítésének idejét a vizsgálat elvégzése után a szakemberek megközelítőleg az i. u. 478-as esztendőre becsülik. A diákok határozzák meg e képlet ismeretében a C-14-es szénizotóp felezési idejét (T), amellyel a vizsgálat folyamán a tudósok számoltak, ha előzetesen már tudjuk, hogy egy élő ’nagypatás’ combcsontjának mérhető C-14-es szénizotóp mennyiségének 83,023 %-át tartalmazza a belőle készült régészeti tárgy! A csontból készült régészeti leletek korát meghatározó képletben a t (eltelt idő) implicit formában található. A tanulók rendezzék a képletet úgy, hogy abban a t (eltelt idő) explicit alakban szerepeljen! E feladat elsősorban a 11. évfolyam matematikai tanóráin történő feldolgozásra ajánlott, s célszerű a problémát közösen megoldani, de a 12. évfolyam tananyagot ismétlő, közép- és emelt szintű matematikai érettségire történő felkészülését egyaránt segíti. Igényli a diákoknak a törtkitevős hatványok és logaritmikus azonosságok, a logaritmikus és exponenciális egyenletek körében való alapos jártasságát. Egyúttal a tanulók összetett problémamegoldó és analitikus gondolkodását, digitális, természettudományos és technikai kompetenciájuk fejlesztését, valamint a népvándorlás kori kultúrák tárgyi eszközkészlete és életmódja iránti érdeklődésük felkeltését is szolgálja. (kobzosBBL) http://www.mathelp.hon-lapja.hu/erettsegi/teszt/fuggvenytablazat.pdf
Műveltségi terület: Matematika

Kompetencia 2

Kompetencia 2: Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam 2: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2: .
Műveltségi terület 2: Ember és társadalom

E csont fésűt pusztán hétköznapi használati célra készítette a mester, ám a kifinomult arányérzékkel és technikai hozzáértéssel megalkotott tárgy azt sugallja: a fésülködés ciklikusan ismétlődő rituális cselekvés volt a korabeli kultúrában. (kobzosBBL)

Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©