Újmajori római kori öntött bronz gyűrű-kulcs

Oktatás

Általános

Manda ID
180234
Cím
Római kori öntött bronz gyűrű-kulcs (Keszthely - Újmajor)
Leírás
A római kori bronz gyűrű-kulcs külső palástjának állati fejet szimbolizáló kulcshoz közelebbi része öt-öt domború ívvel bordázott, s a ládikakulccsal átellenes irányban a gyűrű keresztmetszete csökken. Ékkő berakás helyett a kulcs alatti részen saját anyagából formált négyszögletes, átlós (X) vésetű, a peremeken finoman ívelt kiemelkedés található. A gyűrű-kulcs pragmatikai funkciójából következő kényszerű robusztusságát a megformálás és a díszítés könnyeddé, kecsessé oldja. A Csák Árpád 1940-es újmajori ásatásai alkalmával felszínre került római kori régészeti lelet gyakorlati célja és esztétikai funkciója organikus egységet alkot a korabeli kifinomult műves mesteri munka terméseként. (kobzosBBL) „A nők, amióta világ a világ, vonzódtak a különféle ládikákhoz, dobozokhoz. Olyanokhoz is, amiket kulcsra lehet zárni, amikben titkokat lehetett tartani. Valószínűleg egy ilyen ládika kulcsára bukkantak a régészek a keszthelyi Újmajor területén 1940-ben folytatott ásatáson. A kulcsot a Balatoni Múzeum munkatársai digitalizálták 3D-ben. A kis ládikók, dobozkák, az illatszeres üvegcsék, fiolák, tégelyek, fésűk, ecsetek és tükrök mellett az ókori Rómában is ott voltak a nők hálószobáiban, öltözködő asztalkáin. Mert a női szépség ápolása akkor is napi rutinnak számított, s megvoltak az elvárások arra nézve, hogy kell kinéznie egy magára valamit adó nőnek. Krisztus előtt 1500 körül írták az Ebers-papiruszt, ami az első forrás a szépítőszerek használatára, amelyben a haj- és arcfestékek mellett szájszag elleni pasztillák készítését is ismertették. A római nők, akiknek kötelező volt a csatokkal, tűkkel és fésűkkel variált hosszú haj, diólevél főzettel tüntették el ősz hajszálaikat, ha pedig szőkét akartak, akkor timsóval dolgoztak. Testüket, ruhájukat és fürdővizüket is illatosították, rózsa-, nárcisz- és jázminszirmokból, mirhából, tömjénből, és mint azt a Bibliában is olvashatjuk, mirtuszból készítettek parfümöket. Szájukat kárminnal vagy cinóberrel „rúzsozták”, szempillákat antimonnal erősítették, a szemhéjat pedig rozsda- és malachitporral színezték. Púdernek leginkább a krétakő porát használták, csipesszel, gyantával és tajtékkővel szőrtelenítettek. Kencéiket - ha nem volt erre alkalmas rabszolga kéznél - saját maguk keverték sok gyógynövényt is felhasználva. Éltek az éjszakai arcpakolás lehetőségével is, a kezüket pedig a meglehetősen kellemetlen szagú gyapjúzsírral puhították. El lehet hát képzelni, hogy Rómában is mennyi minden lehetett egy átlagos öltözködő vagy szépítőszeres asztalkán, ami előtt rengeteg időt töltöttek el akkor is a nők. Logikus hát, hogy itt, ahol a férfiak amúgy sem szívesen matatnak, itt tartották titkaik egy részét is. Mondjuk szerelmes üzeneteket egy kis zárható ládikában, melynek kulcsát, hogy el ne vesszen, vagy illetéktelen kezekbe ne kerüljön, gyűrűjükön hordták nagy okosan.” (Pálffy Lajos: Gyűrű és kulcs a titkok dobozához) http://mandarchiv.hu/cikk/4285/Gyuru_es_kulcs_a_titkok_dobozahoz
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Magyar nyelv és irodalom
"A Csák Árpád 1940-es újmajori ásatásai alkalmával felszínre került római kori régészeti lelet gyakorlati célja és esztétikai funkciója organikus egységet alkot a korabeli kifinomult műves mesteri munka terméseként." (kobzosBBL)
Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: