Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Népvándorlás kori fenékpusztai korongfibula

Oktatás

Általános

Manda ID: 83225
Cím: Népvándorlás kori (Keszthely-kultúra, VII. század) fenékpusztai aranyozott ezüst korongfibula
Leírás: „Azon persze el lehet vitatkozni, hogy egyáltalán tekinthető-e a magyar kultúrkincs részének egy Fenékpusztán talált, 7. századi fibula. Az biztos, hogy legalább annyi közünk volt a rómaiak által Valcumnak nevezett városhoz, hogy vélhetően a honfoglaló magyarok tették végképp a földdel egyenlővé. Valcum 400x400 méteres, 44 kerek tornyos erődjét még a rómaiak húzták fel, a város két forgalmas római út – az adriai Aquleiából Óbudára, és a Pécsről Szombathelyre tartó – kereszteződésében épült fel, és élt makacsul tovább a népvándorlás viharai közepette is. A rómaiaktól a hunok foglalták el, majd jöttek a keleti gótok, akiknek egyik királya, Thiudimer beleülve a készbe, itt ütötte fel sátorfáját. Később az avarok keresztény telepeseket hoztak ide, hogy fenntartsák a város kézműiparát és kereskedelmét. Mondhatni tehát, hogy a 4. századi római alapítástól egészen a magyarok bejöveteléig romanizált, antik kultúrájú lakosság élt a város falai között. A lassan 150 éves régészeti feltárások során az erőd déli fala mellett bukkantak az évszázadokon keresztül használt temetőre, ami jelenleg magántulajdonban lévő szántók alatt húzódik meg maradék kincseivel és csontjaival. Mert találtak kincset itt a régészek bőven, hiszen Pannónia gazdag tartomány volt, a keresztutakon fekvő városok pedig mindig is tehetős polgárok lakhelyei voltak. Így kerülhetett elő a temetőben folytatott feltárások során az a sok arany és ezüst ékszer, a római köpenyeket, tunikákat összekapcsoló fibuláktól kezdve a gyűrűkön, karpereceken és fülbevalókon át a nyakláncokig. A Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált, 3,9 centiméter átmérőjű, 9 mm vastag, korong alakú ezüst fibula azért is érdekes számunkra, mert képmezőjében egy aranyozott pálmaágas virágvasárnapi jelenetet láthatunk. Mivel a régészek a 7. századra datálják, vélhetően az avarok által betelepített keresztény segédnépesség egyik tagjával együtt lett eltemetve és pihent ott 1960-ig. Talán egy jámbor asszony tunikáját fogta valaha vállánál össze.” (Pálffy Lajos: Jámbor asszony fibulája) http://mandarchiv.hu/cikk/3547/Jambor_asszony_fibulaja
Földrajzi vonatkozás: Keszthely

Kompetencia

Kompetencia: Matematikai kompetencia
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskola 11. évfolyam matematika tantárgy oktatásában a ’Valószínűségszámítás - Statisztika’ tematikai egységen belül a ’Az elemi statisztikai problémák’ témakörben javasolt a következő feladat: Straub Péter régész ’A Keszthely-kultúra kronológiai és etnikai hátterének újabb alternatívája’ című tudományos munkájában, melyet a diákok PDF formátumban teljes terjedelmében digitális felületen tanulmányozhatnak, a 220. oldalon a ’Hazai langobard temetkezések kisfibuláinak száma’ című 2. táblázatban a Korongbross, az S- és madárfibula, valamint a Nagyfibula különböző lelőhelyeken/sírokban történő előfordulásának számosságát ismerteti pontos szakirodalmakra történő hivatkozásokkal, az egyes lelőhelyek/sírok épségére/sértetlenségére vonatkozó információkkal kiegészítve. A tanulók a népvándorlás kori fenékpusztai korongfibulát az indikátor képen és 3D-ben alaposan tanulmányozhatják, a digitális mérőeszköz segítségével annak méreteiről is informálódhatnak. Remélhetően e tevékenységük motiválja őket a feladat elvégzése folyamán. A Korongbross, az S- és madárfibula, valamint a Nagyfibula leletek között a továbbiakban nem teszünk különbséget: közös néven fibulának nevezzük. Kiindulópontként összegezzék, hogy az egyes sírokban hány fibulát találtak a feltárás során! Ily módon minden sírhoz egy fibula számosságot rendelünk, s egy rendszerezett adatbázist alkotunk. Határozzuk meg az adatbázisunk mediánját, módusát, terjedelmét, a relatív gyakoriságot! Állapítsuk meg az aritmetikai közép, a súlyozott aritmetikai közép, a geometriai közép, a harmonikus közép és a négyzetes közép értékét! Számítsuk ki az adatbázis szórásának az értékét a képlet használatával! Készítsünk a sírok és a hozzájuk rendelhető régészeti leletek számára vonatkozóan szemléletes oszlop- és kördiagramot! Munkánk során használjunk számológépet! E feladat elsősorban a 11. évfolyam matematikai tanóráin történő feldolgozásra ajánlott, s célszerű a problémát közösen, szaktanári koordináció segítségével megoldani, de a 12. évfolyam tananyagot ismétlő, középszintű matematikai érettségire történő felkészülését egyaránt segíti. Egyúttal a tanulók összetett problémamegoldó és analitikus gondolkodását, numerikus számolókészségét, digitális, természettudományos és technikai kompetenciájuk fejlesztését, valamint a népvándorlás kori kultúrák tárgyi eszközkészlete és életmódja, a régészeti leletek iránti érdeklődésük felkeltését is szolgálja. (kobzosBBL) http://www.mathelp.hon-lapja.hu/erettsegi/teszt/fuggvenytablazat.pdf
Műveltségi terület: Matematika

Kompetencia 2

Kompetencia 2: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam 2: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2: .
Műveltségi terület 2: Mûvészetek

(2 kép)

Straub Péter: A Keszthely-kultúra kronológiai és etnikai hátterének újabb alternatívája (pdf)

Kiss Gábor: Adatok a Keszthely-kultúra kutatástörténetéhez (pdf)

Tóth Endre: A Keszthely-kultúra korongos fibuláinak eredetéhez és ikonográfiájához (pdf)

A NÉPVÁNDORLÁS KORA - Magyar Régész Szövetség (pdf)

Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©