Urnamezős kultúrabeli várvölgyi bronz sarló

Oktatás

Általános

Manda ID
179299
Cím
Urnamezős kultúrabeli bronz sarló (Késő bronzkor, Várvölgy - Szélike-tető, Kr. e. IX. század)
Leírás
„A sarló köztudottan az asszonyok, lányok szerszáma volt a mögöttünk hagyott, 19.-20. századi paraszti, falusi kultúrában. Talán azt is elmondják még az alapiskolákban, hogy a kasza elterjedése előtt ez volt az aratás legfontosabb eszköze. Azután már csak a marokszedésnél és a gaz irtásánál használták. Mostanában pedig a különféle motoros kaszák térnyerésével felkerül a padlásokra, elsüllyed a lomkamrákban, ha ugyan a szemétre nem dobják ezt a valamikor az életet jelentő szerszámot. Két, bronzból készült darabot most a keszthelyi Balatoni Múzeum jóvoltából forgathatunk körbe a 3D alkalmazás segítségével. A történelem hajnalán, mikor az ember tudatosan szórt el magvakat az ásóbottal így-úgy megturkált fölbe, rövidesen szembesült azzal a problémával is, hogy a termést be kell gyűjteni valahogy. Gabona esetében bizony macerás volt egy területet kalászonként letépegetni, ezért hát valami éles kő, vagy csonteszközzel estek neki a táblának. Majd pedig az idők folyamán arra is rájöttek, hogy ívelt szerszámmal jobban haladnak, meg is születtek hamarosan az első kősarlók, vagy éppen fából készült, obszidián vagy kovakő éllel ellátott változataik. A bronzból készült sarlóknál pedig már lehetősége volt eleinknek a forma precíz, a funkciónak megfelelő alakítására is. Így készültek a sima élű, vagy éppen a fogazott változatok, és első időkben az úgynevezett horgas sarlók, amikor a sarló íve majdnem közvetlenül folytatódott a nyelében. A fejlődést megint csak a keltáknak köszönhetjük, akik a hatékonyság érdekében félhold alakú ívet derékszögben megtörték a nyéllel. „Ívsarlóikat” aztán a jó dolgok átvételére mindig kész rómaiak terjesztették el a birodalomban. Mi, magyarok a Kárpát-medencébe már ilyeneket hoztunk magunkkal, de ne szaladjunk annyira előre, mert a most kiválasztott darabok még jóval a honfoglalást megelőzve, valamikor Krisztus előtt 10. és 9. századból származnak, és a korábban már megismert Várvölgyön kerültek elő a földből. A jelentős bronzművességgel is rendelkező település egykori lakói a kereskedelmi célok mellett saját használatra is öntöttek bronzsarlókat. Ezek a 17-18 centiméteres darabok a Szélike-tetőről és a Nagy-Lázárhegyről kerültek elő, és már – ha minimálisan is – de díszítettek voltak.” (Pálffy Lajos: Borotvaél asszonykézben) http://mandarchiv.hu/cikk/5316/Borotvael_asszonykezben
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Szociális és állampolgári kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Ember és társadalom
"A késő bronzkori, urnamezős kultúrabeli várvölgyi bronz sarló már nem csupán a korszak fejlett földműveléséről és növénytermesztéséről informál. A fémművesség magas színvonala folytán a fémeszközök kereskedelme fontos szerepet töltött be." (kobzosBBL)
SZABÓ GÉZA: A DUNÁNTÚLI URNAMEZŐS KULTÚRA FÉMMŰVESSÉGE AZ ARCHAEOMETALLURGIAI VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN (pdf)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: