Biatorbágyi bronzkori ékszer: lunula csüngő

Oktatás

Általános

Manda ID
432467
Cím
Bronzkori félhold alakú ékszer: lunula csüngő (Biatorbágy-Szarvasugrás, 8. urnasír; Kr. e. 2700/2500-800)
Leírás
„Leginkább a régészek tudnák megmondani, de kis utánajárással kideríthetjük mi is. Némi olvasgatás után arra is rájövünk, hogy a MaNDa adatbázisába feltöltött, Biatorbágyon feltalált, rézötvözetből készült darab egy nagyon egyszerű típus képviselője, mert a lunuláknak a különböző korokban rendkívül változatos megjelenése lehet. A lunulacsüngők mi mások is lehettek volna, mint ékszerek. Valamikor Krisztus születése után, az első században voltak talán a legnépszerűbbek a Római Birodalomban. Ahol a holdistennő, a görög Szeléné római megfelelője volt Luna, a napisten (Héliosz) testvére, mindketten Hüperion és Thélia titánok gyermekei, testvérük Éósz, a hajnalistennő. Luna római ábrázolásain fiatal nő alakjában jelenik meg, akinek a fejdísze az oszmán törökök által is kedvelt félhold. Ha pedig ezt a lefelé fordított félholdat pont a felénél egy függesztő füllel látjuk el, hát már majdnem készen is van az a bizonyos lunulacsüngő. Elkészítésének módja szerint két alaptípusát szokták a régészek megtalálni, miközben réges-rég elhunytak nyugalmát zavarják. Vannak az öntött lunulák, és a préselt, kalapált lemezből kivágottak. Ez utóbbiból van több, és ezek is a díszítettebbek – már csak a Krisztus utáni első századok ékszerészeti technológiája alapján is. A vékony lemezek általában aranyból voltak, a felületi minták mellett gyakran alkalmaztak rajtuk karneol, kalcedon, borostyán és üvegberakásokat is. A rómaiak mellett a szarmaták, tehát jazigok, roxolánok és alánok sírjaiban is ott vannak szépen a lunulacsüngők a régészek legnagyobb örömére. A történészek a termékenységi kultuszokkal hozzák ezeket az ékszereket összefüggésbe, de viselhették nyakban, láncon vagy szalagon szerencsét hozó talizmánként is a lunulákat. Hogy aztán ez a bronzkorinak datált, otrombának tűnő darabot férfi, vagy éppen nő viselte, nem tudni. Dísztelenségéből, formájából az előbbire tippelne az ember, de hát nagyon messze van már az a Krisztus előtt 2700 és 800 közötti időszak.” (Pálffy Lajos: Mi fán terem a lunulacsüngő?) http://mandarchiv.hu/cikk/6307/Mi_fan_terem_a_lunulacsungo
Földrajzi vonatkozás
Szentendre

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Természettudományos és technikai
Évfolyam 2
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Ember és társadalom
„Minden kultúra gótikus katedrálisszerűen felépülő metajelrendszer, autonóm entitás. Tárgyak, tárgyi szituációk és jelenségek organikus kapcsolata, mely élő szövetének fontos része lehetett az aprócska félhold alakú lunula csüngő.” (kobzosBBL)
„Minden kultúra gótikus katedrálisszerűen felépülő metajelrendszer, autonóm entitás. Tárgyak, tárgyi szituációk és jelenségek organikus kapcsolata, mely élő szövetének fontos része lehetett az aprócska félhold alakú lunula csüngő.” (kobzosBBL)
Média letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: