Keresés az archívumban - Manda

Akadálymentes nézet

Badár Balázs mezőtúri fazekasmester munkája

Oktatás

Általános

Manda ID: 471548
Cím: Badár Balázs (1855-1939) mezőtúri fazekasmester - népi iparművész helybeli hagyományokat és korai szecessziós motívumokat ötvöző alkotása
Leírás: Egy képeslap, melyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága adott ki 2004-ben. A színes fotográfián Badár Balázs mezőtúri fazekasmester - népi iparművész helybeli hagyományokat és korai szecessziós motívumokat ötvöző alkotása. Egy kerámia, amely rendhagyó formájával és különlegesen gazdag motívumú és színvilágú díszítésével megállít és szemlélődésre késztet. Egy műalkotás, amely felkelti az alkotója megismerése iránti érdeklődést. – Badár Balázs, a mezőtúri fazekasmester, aki Szappanos Imre korsósmesternél tanulta ki a szakmát, az 1870-es évektől készítette sajátos stílusú kerámiáit. 1911-ben iparművészeti iskolában Gróh István szakosztály vezető kezdeményezésére népi fazekasokat is bevontak a kerámia oktatásba. Mezőtúrról Badár Balázst is felhozatta Budapestre. Badár ezzel megalapozta hírnevét, Mezőtúr és az ország legismertebb népi fazekasának számított. Ez idő tájt népi kerámiait, a magyaros szecesszió stílusával ötvözi. „Vevőköre főleg az alföldi mezővárosok értelmisége, úri közönsége. Működése a magyar népi fazekasság válságos korszakára esik, műveivel magasabb társadalmi osztályok ízlésének akart megfelelni. Nagy hatással volt az Alföld fazekasságára. Edényeit bepecsételt mesterjellel látta el, több jelet használt.” (in: Magyar Néprajzi Lexikon) Műhelyében ismerkedett meg a fazekas mesterséggel, s lett leghíresebb tanítványa az ifjú Gorka Géza. A millenniumi kiállításon állami ezüstérmet nyert. 1932-ben művei válogatott anyagát a Stockholmi Múzeum szerezte meg. (kobzosBBL)
Földrajzi vonatkozás: Szolnok

Kompetencia

Kompetencia: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat: A középiskolai oktatásban a 10. évfolyam vizuális kultúra tantárgy tanításában a ‘Kifejezés, népművészet, képző- és iparművészet - Érzelmek, hangulatok kifejezése’ tematikai egységen belül az ‘Arányosság és archetipikus szimbólumok a kultúrák vizuális objektivációiban, önkifejezésében’ és ‘A színpercepciók lélektani/érzelmi hatásai, a színek esztétikája, a színdramaturgia, színszimbolika a vizuális ábrázolásban’ témakörökhöz kapcsolódik a következő feladat: Badár Balázs (1855-1939) mezőtúri fazekasmester - népi iparművész helybeli hagyományokat és korai szecessziós motívumokat ötvöző bátor, lendületes/dinamikus, ugyanakkor végtelen szabadságérzést, harmóniát sugárzó alkotását az indikátor képen megszemlélhetik, tanulmányozhatják az érdeklődő tanulók. A szecesszió stílusvilágának, a mezőtúri fazekasság történetének (technikai eljárás, formakincs, díszítés, motívumok, színvilág) és Badár Balázs rendhagyó, különleges életútjának előzetes megismerése óriási segítséget nyújthat e probléma feldolgozásához. A tárgyleírás és a mellékletek igyekeznek ehhez információt nyújtani. A szecesszió a geometriai formák szigorú szabályossága helyett a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formákat kedvelte. Vajon a népi kultúra és a szecesszió találkozásának és termékeny kölcsönhatásának ez lehet a lényege? Talán tudatalatt erre érzett rá a mezőtúri fazekasmesterséget tanult, majd Budapesten okított fazekasmester? A tanulók igyekezzenek szemlélődési középpontként a kerámiát tekintve válaszokat keresni e gondolatfelvetésekre, kérdésekre! Törekedjenek megkülönböztetett figyelmet szentelni a kerámia természeti arányokat követő egyszerre dinamikus, s harmonikus formai térbeli szerkezeti felépítésének! Badár Balázs kerámiájának formai elemeinek méretei között sok esetben felfedezhetik az aranymetszés (aurea sectio) törvényszerűségét. A kerámia díszítő motívumaiban hogyan-miképpen ötvöződnek a hagyományos mezűtúri népi és a nemesi/polgári világ érzelemvilágához közelebb álló szecessziós elemek? Színtani ismereteiket aktivizálva válaszoljanak a következő kérdésekre: Sorolják fel a hideg és a meleg színeket, s állapítsák meg a megoszlási arányt! Alkossonak képet a Hölzel-féle kromatikus színkör segítségével a komplementer színek egyensúlyáról! Milyennek találják a díszítés során használt színeket telítettség, derítettség, törtség tekintetében? A színek és formák összhatása milyen érzelmeket generál? Megvalósul-e az ábrázolásban a színek egyensúlya, a színek harmóniája? Próbáljuk megközelíteni az ornamentikát alkotó színek archetipikus szimbolikus jelentését! Felfedezhető-e a motívumokban egy markáns színszimbolikus rendszer? Munkánk folyamán használjuk Goethe Színtanát, Johannes Itten, Goethe és Hölzel színkörét, valamint a Színnév – Színszótár segítségét! (kobzosBBL)
Műveltségi terület: Mûvészetek

Kompetencia 2

Kompetencia 2: Anyanyelvi kommunikáció
Évfolyam 2: 9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2: .
Műveltségi terület 2: Magyar nyelv és irodalom

(7 kép)

A mezőtúri fazekasság múltja és jelene (pdf)

Az aranymetszés története (pdf)

Matematikai érdekességek (pdf)

Johann Wolfgang, Goethe: Színtan (pdf)

Színkörök (Goethe, Hölzel, Johannes Itten) (pdf)

SZÍNNÉV - SZÍNSZÓTÁR (pdf)

A SZECESSZIÓ (pdf)

Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása:

Cimkefelhő
Impresszum
Kapcsolat
RSS / Export

Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer

2015 ©