Középkori gerezdes-virágos bronz füles gomb

Oktatás

Általános

Manda ID
182616
Cím
Középkori préselt és kalapált, gerezdes, virágos díszítésű bronz füles gomb (XV. század)
Leírás
„Azon gondolkodtam, kinek a pocakján fényeskedhetett ez a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált füles gomb, avagy régiesen pityke. A szakemberek szerint a 15. századból való, akkor még nem volt tömegcikk a fémgomb, tehát egy előkelőbb emberrel került a föld alá a dolmány vagy mente, aminek begombolására szolgálhatott. Gombot természetesen már az ősember is használt ruházata összekapcsolására, begombolására. Az első, fennmaradt darabok agancsból készültek, a kis korongok közepén egy lyuk volt. Ezen bőrszíjat húztak át, amelynek egyik végére csomót kötöttek, a másikat pedig hurokkal rögzítették az állatbőrön. Biztos voltak hasonló faragványok fából vagy a kevésbé időtálló vastagabb bőrökből is, de kőből készített, átfúrt „ősgombokat” is találtak már a régészek. A fémhasználat terjedésével aztán megjelentek a fémgombok is, öntéssel és lemezekből való kivágással és hajlítással is készülhettek ilyen ruházat rögzítésére szolgáló elemek. Amúgy erre a feladatra a gombok mellett kapcsolótűket, úgynevezett fibulákat is használtak. Ezek a többnyire díszített fémtűk a régészek által talán a legnagyobb számban kitermelt, egybeszabott ruhadarabokat rögzítő, összekapcsoló eszközök voltak. No de a fibulákat használó emberek már évszázadok óta a földben porladtak, mikor a most tárgyalt pitykét előállította egy gombkészítő. Aki beszerzett egy vékony bronzlemezt, amiből kivágta a gerezdes gomb formáját és présébe rakta a munkadarabot. Ha nem volt prése, akkor pedig egy gömbalakban végződő „szerszámra” kalapálta rá a lemezt. Amire már korábban rákerülhettek ezek a gerezdekben elhelyezett virágdíszek. Az 1,7 centiméter átmérőjű, a felvarrásra való füllel együtt 2,5 centiméter magas gomb a Darnay-gyűjteményből került a múzeum birtokába. Darnay, vagy Dorner Kálmán író, régész és múzeumigazgató sümegi vaskereskedése mellett kezdett el régészkedni, de annyira elhatalmasodott rajta ez a szenvedély, hogy a boltot alkalmazottaira bízva több, mint 4000 sírt tárt fel Sümeg környékén, a leletekből múzeumot alapított, de a régészeti tanulmányok mellett tárcákat, novellákat, színdarabokat és regényeket is írt. Hogy aztán a Sümegen, a Csobáncon, Somlón vagy Csabrendeken, Szalacskán, Nagykapornakon, Lesencetomajon vagy Zalaszántón feltárt 4000 sír közül melyikből származik, kinek a hasán fénylett a Balatoni Múzeum virágdíszes pitykéje, azt talán még Darnay Kálmán sem tudta volna nagy hirtelen megmondani. Most meg már meg sem lehet kérdezni tőle.” (Pálffy Lajos: Kinek a pocakján fényeskedhetett?) http://mandarchiv.hu/cikk/3372/Kinek_a_pocakjan_fenyeskedhetett
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam 2
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Mûvészetek
„Őseink a legkisebb dolgokban is kerülték a hanyagságot: a legpartikulárisabb tárgyalkotásban is a tökéletességre, a természet formavilágának a megidézésére, megörökítésére törekedtek. Makro- és mikrokozmosz tudatukban egységet alkotott.” (kobzosBBL)
„Őseink a legkisebb dolgokban is kerülték a hanyagságot: a legpartikulárisabb tárgyalkotásban is a tökéletességre, a természet formavilágának a megidézésére, megörökítésére törekedtek. Makro- és mikrokozmosz tudatukban egységet alkotott.” (kobzosBBL)
Szabó Géza: A DUNÁNTÚLI URNAMEZŐS KULTÚRA FÉMMŰVESSÉGE AZ ARCHAEOMETALLURGIAI VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN (pdf)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: