Túrkevei kék virágfüzérrel ékített boroskancsó I.

Oktatás

Általános

Manda ID
314433
Cím
Túrkevei finom cserép boroskancsó szürkés- és kékesfehér alapú kék díszítéssel (1910. január 1.) - I.
Leírás
„Bizton állíthatjuk, hogy a szilveszterezésnek, az esztendő utolsó napján való mulatozásnak nem kerítettek mindig akkora feneket, mint manapság. A régi, nagy ünnepeket feledő, és mindenféle újakat kreáló korunkban a szilveszterezésnek, az óév elbúcsúztatásának, és az új köszöntésének nagy divatja lett mindenfelé. Hol van már az a túrkevei fazekas, aki talán még újév napján is dolgozott, minden esetre 1910. január elsejére jegyezték be egyik mutatós boroskancsóját? Amit a városka Finta Múzeumának munkatársai digitalizáltak 3D-ben. Jó, tudjuk, hogy a pontos keletkezési dátum hiányában szokták január elsejére datálni az ilyen tárgyakat, de akkor is. Miért ne dolgozhatott volna január elsején? A bor amúgy Magyarországon sokkal elterjedtebb, közismertebb szívet, lelket vidámító ital volt, mint például a sör. Amit ugyan már a honfoglaló magyarok is ismertek, az első sört emlegető oklevelünk 1152-ből származik, és a középkori Magyarországon is működtek sörfőzdék (leginkább a nemesi, főnemesi udvarokban), mégis a bor, a borozás állt mindig is közelebb a magyarokhoz. Nem véletlen hát, hogy a népi fazekasság termékei között is inkább találunk boroskancsókat, mint söröskorsókat. Utóbbiak az inkább sörissza germán népeknél voltak használatban, itt alakultak ki azok a formák, amiket aztán használtak szerte Európában. A bor előállítása talán egyszerűbb, kevesebb eszközt igényel, a borozás „eszközkészlete” pedig mindösszesen egy-egy kancsó vagy lopó, és a társaságtól függően néhány pohár. Arra viszont mindig ügyeltek a fazekasok, hogy a boroskancsók formája a célnak, a bor biztonságos és veszteség nélküli pohárba juttatásának jól megfeleljen. Ez pedig nem is volt olyan egyszerű, mert egy széles szájú, kiöntőcsatornával nem rendelkező edényből meglehetősen nehéz biztosan eltalálni egy kis poharat, és ez a nehézség még csak fokozódik az elfogyasztott bor mennyiségével. Ha pedig túl szűk a kancsó szája, akkor megint csak hasonló nehézségekkel kell megküzdenie a poharakat töltögető házigazdának. Van tehát a bor kitöltésére a némi ügyességet igénylő lopóhasználat mellett egy ideális eszköz, a boroskancsó, melynek egy szép, 16 centiméter magas példányát most tanulmányozhatjuk 3D-ben is.” (Pálffy Lajos: Szó szerint újévi boroskancsó) http://mandarchiv.hu/cikk/5077/Szo_szerint_ujevi_boroskancso
Földrajzi vonatkozás
Túrkeve

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
5-8. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Matematikai kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Matematika
„Praktikum, esztétikum, szakralitás elválaszthatatlanul együtt volt egy-egy tárgyban. Egy szerves kultúrában a hétköznapi használati tárgyak az embereknek a szent tér és idő, környezet megteremtésében segítenek.” (Csörgő Zoltán)
„Praktikum, esztétikum, szakralitás elválaszthatatlanul együtt volt egy-egy tárgyban. Egy szerves kultúrában a hétköznapi használati tárgyak az embereknek a szent tér és idő, környezet megteremtésében segítenek.” (Csörgő Zoltán)
A mezőtúri fazekasság múltja és jelene (pdf)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: