Legyező

Oktatás

Általános

Manda ID
458652
Cím
Legyező
Leírás
A miskolci Herman Ottó Múzeumban található képeslapon Johann Strauss feleségének legyezője látható. Bár nem tudni, melyiké, hiszen Ifj. Johann Straussnak három felesége is volt. A legyező ősét már az ókori Egyiptomban ismerték. Az összehajtható legyező a XVI. században terjedt el Európában, egy évszázaddal később pedig már a fényűzést szolgálja, drága anyagból készítik, remek ábrázolásokkal ellátott. „Az 1700-as évekre már valóságos etikettje alakult ki a legyezők használatának. Joseph Addison (1672 - 1719) brit esszéista, újságíró állítólag arról volt ismert, hogy mindössze néhány pillantást vetve rá, meg tudta állapítani a legyezőjét használó hölgy hangulatát és érzéseit. Ezt a képességét később a társasági hölgyek képzésére is felhasználta. Mint mondotta: »A nőknek, ahogyan a férfiaké a kard, a legyezőjük a fegyverük, és olykor bizony többet elérnek vele.« Ez az időszak volt a legyezővel történő flörtölés, a 19. század második felében Európa-szerte népszerűvé váló »legyező-nyelv« létrejöttének a kezdete. A »legyező« szókincs gyarapodásához az is jelentős mértékben hozzájárult, hogy a viktoriánus időkben a nők nem ismerkedhettek és nem beszélhettek szabadon, ezért aztán rákényszerültek, hogy különféle kézmozdulatokkal, gesztusokkal fejezzék ki gondolataikat, érzelmeiket. Bár a legyező nyelvnek számos helyi »nyelvjárása« alakult ki, az »alapszókincs« elemei, kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyan, de azért nagyjából megegyeztek. Az alábbiakban ezekből idézek néhányat: A legyező megpihentetése a jobb orcán: »Igen.« Ugyanez a balon: »Nem.« Végighúzása a kézen: »Ki nem állhatom magát!« Hasonló mozdulat a szemek között: »Sajnálom!« A legyező leejtése: »Barátok leszünk.« etc.” (Rosta Erzsébet)
Földrajzi vonatkozás
Miskolc

Kompetencia

Kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Mûvészetek
(2 kép)
Összes letöltése

Adatok exportálása: