Középkori hosszú nyakú, rövid élű vasfejsze

Oktatás

Általános

Manda ID
331961
Cím
Középkori hosszú nyakú, rövid élű vasfejsze (Vélhetően gyepvasból öntött, többszöri felmelegítés során kalapáccsal edzett fémeszköz.)
Leírás
„Hogy pontosan mire használhatták ezt az öreg vasfejszét, az nehéz lenne megállapítani. A formája az ácsok, fával dolgozó emberek által használt faragóbárdokra, fejszékre hasonlít. Ha megforgatjuk a Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált szerszámot, azt is láthatjuk, hogy jól értette mesterségét a régi kovács, aki készítette. A fejsze, mint szerszám legalább olyan fontossággal bírt a régi emberek életében, mint a földműveléshez nélkülözhetetlen kapa. Legkorábbi formáiról, pattintott és csiszolt, kifúrt a kőbaltákról és tokos bronz testvéreiről már korábban olvashattak ezen a felületen. A Kárpát-medence történetében a vaskor a Krisztus előtti 8. században kezdődik, de persze még jó darabig együtt használják a medence népei (pannonok, illírek, kelták) a vasat és a bronzot. A vasolvasztás, és a vasáruk tömeges előállítása itt az északról érkező keltákhoz fűződik. Fejlettnek mondható technológiával előállított szerszámaik és fegyvereik felvették a versenyt a hódítóként megjelenő rómaiak eszközeivel. A keltáknak természetesen még nem voltak mélyművelésű vasércbányáik, a Kárpát-medencében élő népek egészen a kora középkorig, a 13. századig gyepvasat dolgoztak fel. Ez a felszín közelében található, porózus szerkezetű érc a mocsarakban, tőzeges lápokban képződik. A Dunántúlon Vas megyében (Vasvár, Kapornak, Vaspör, Tömörd stb.), Somogyban (pl. Somogyfajsz, ahol egy 10. századi kohót is feltártak), Borsodban (Rudabánya környéke, Imola) és a Nyírségben is vannak a gyepvasnak lelőhelyei. Az első kohómaradványokat, avagy buckakemencéket (domboldalba, szélirányba épített, agyaggal kitapasztott, szelelőnyílással ellátott gödrök) a már említett somogyi településen, aztán Sopron és Kapuvár határában, Harka és Kópháza mellett találták meg a régészek. A gyepvas javára szól amellett, hogy a földfelszín közelében található, az is, hogy könnyen, alacsony hőfokon olvad. A gyepvasércnek viszont alacsony a vastartalma és törékeny is a szennyező anyagok miatt. Ezeket kovácsolással, ismételt felmelegítéssel és kalapáccsal lehet csökkenteni. A mi 27 centiméter hosszú fejszének alapanyaga is így készülhetett, aztán a megfelelő minőségűnek ítélt vasból a kovács ismét csak kalapálással alakította ki a fejsze végleges formáját. Ami a funkciójának tökéletesen megfelelő, szépen sikerült darab lett, és biztosan megérte az árát.” (Pálffy Lajos: Öreg fejsze feje) http://mandarchiv.hu/cikk/6627/Oreg_fejsze_feje
Földrajzi vonatkozás
Keszthely

Kompetencia

Kompetencia
Természettudományos és technikai
Évfolyam
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat
Műveltségi terület
Ember és természet

Kompetencia 2

Kompetencia 2
Matematikai kompetencia
Évfolyam 2
9-12. évfolyam
Módszertani javaslat 2
Műveltségi terület 2
Matematika
„E vasfejsze az öntőmester kiváló funkcionális és esztétikai formaérzékenységéről tanúskodik. A felületen megfigyelhető ’darázsfészkek’ nem kizárólag az idő vasfogának, hanem a gyepvasérc fizikai és kémiai tulajdonságainak következménye.
„E vasfejsze az öntőmester kiváló funkcionális és esztétikai formaérzékenységéről tanúskodik. A felületen megfigyelhető ’darázsfészkek’ nem kizárólag az idő vasfogának, hanem a gyepvasérc fizikai és kémiai tulajdonságainak következménye." (kobzosBBL)
THIELE ÁDÁM: A KORA KÖZÉPKORI VASELŐÁLLÍTÁS TECHNOLÓGIÁJA A X. SZÁZADI FAJSZI-TÍPUSÚ BUCAKEMENCÉBEN ELVÉGZETT PRÓBAKOHÓSÍTÁSOK TÜKRÉBEN (pdf)
Thiele Ádám: Gyepvasércek kora középkori vasipari hasznosítása (pdf)
Összes letöltése

Külső hivatkozás

Adatok exportálása: